Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
AGoogle (NASDAQ:GOOG)amerikai,tőzsdén bejegyzettrészvénytársaság, amit eredetileg zártkörűen működő társaságként alapítottak1998-ban, és aminek a nevéhez fűződik aGooglekeresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése. A Google központja a „Googleplexben” található,Kalifornia államban,Mountain View-ban.2023. januári adatok alapján 178 234 alkalmazottjuk van.Eric E. Schmidt, aNovell volt elnök-vezérigazgatója lett a cég második vezérigazgatója, miután az egyik alapító,Larry Page távozott a posztról. A cég weboldala szerint „a Google küldetése a világ összes információjának rendezése, univerzálisan elérhetővé és hasznosíthatóvá tétele”.
A Google üzletpolitikája időről időre vitákat ébreszt.Szerzői jogi viták kísérik akönyvdigitalizáló projekt működését, a kapott találatok példáulFranciaországban,Németországban, ill.Kínában folytatottcenzúrázása szintén megosztja a cég közönségét. AGoogle Föld megkönnyíti az egyébként más forrásokból is elérhetőműholdas képek felhasználását, ebben pedig a kormányok és hadseregek nemzetbiztonsági kockázatot látnak.2013-ban kiderült, hogy a vállalat által a világ minden tájáról összegyűjtött és tárolt adatokhoz teljes és alig kontrollált hozzáférése van azNSA-nak.
A cég és akeresőprogram neve agoogol (=10100) számra utal. Larry Page és Sergey Brin alapítók, miközben nevet kerestek programjuknak, rátaláltak egy nagy számokat tartalmazó listára. Erről választották a „google” nevet; a kérdéses szám helyesen írt alakja „googol”.[4]
A Google pályafutása egy kutatási témaként indult.1996-ban két, aStanford Egyetemen tanulóPhD-s diák,Larry Page ésSergey Brin kifejlesztett egy elméletet, miszerint egy olyan keresőrendszer, amely a weblapok közti kapcsolatokmatematikai analízisén alapul, jobb eredményekkel szolgálhat, mint a hagyományos társai. A rendszer beceneve eredetilegBackRub volt, mivel az egy oldalra mutató linkek számából következtetett egy weblap fontosságára. Egy Rankdex nevű keresőrendszer ekkor már működött hasonló stratégiával.
Mivel Page és Brin meg volt győződve afelől, hogy a keresés szempontjából leginkábbrelevánsak csak azok az oldalak lehetnek, amelyekre más, ugyancsak elég fontos weblapokról juthatunk el, elhatározták, hogy letesztelik tézisüket, így lerakták a keresőrendszer alapjait.
Eredetileg aStanford Egyetem honlapját használták agoogle.stanford.edudoménnévvel. Agoogle.com címet1997.szeptember 15-én védették le.1998.[5][6]szeptember 4-én bejegyezték a vállalatukat, aGoogle Inc.-t az egyik barátjuk kaliforniai garázsában (Menlo Park). A teljes kezdőtőke mintegy 1,1 millió dollárt tett ki, beleértve egy csekket Andy Bechtolsheimtől, aSun Microsystems egyik alapítójától.1999 februárjában átköltöztek egyPalo Altó-i irodaházba.
A Google az egyszerű kezelhetőség és a releváns keresési eredmények hatására rengeteg felhasználó tetszését nyerte el. A kulcsszavak alapján történő hirdetések szintén szövegalapúak, így a felhasználók még könnyebben megtalálhatják amit keresnek, sebességcsökkenés nélkül. A kulcsszavas hirdetések koncepcióját az Overture (korábban Goto.com) dolgozta ki, ezután kezdett a Google profitot termelni.
2001 szeptemberében a Google besoroló mechanizmusa (PageRank) szabadalom lett, melynek tulajdonosa aLeland Stanford Egyetem, feltalálója pedig Lawrence Page.
Miután kinőtték az irodaházat,2003-ban a mostani székhelyükre, a kaliforniaiMountain View-ba költöztek. Az épületkomplexumotGoogleplex néven emlegetik.
2004 elején a Google 80%-kal részesedett az összes internetes keresésből honlapja és partnerei (AOL,CNN,Yahoo!) révén. Februárban aYahoo! megszakította az együttműködést és a Google veszített piaci részesedéséből.
2004-től aNew York-i elektronikus tőzsdén (NASDAQ) is jegyzik a Google részvényeit.
A Google hosszú ideje próbálkozott betörni azismeretségi hálózatok piacára. 2003-ban a cég megpróbálta felvásárolni a legkorábbi ismeretségi hálózatok közé tartozóFriendstert, de kikosarazták. Ezután saját berkeikben próbálták megoldani a feladatot. Ez a 2004 januárjában elindítottOrkut projekthez vezetett. Az induláskor gyorsan növekedő hálózat a lassú felület és az elhanyagolt fejlesztések miatt azUSA-ban és a legtöbb országban visszaszorult,[7] csakIndiában ésBrazíliában maradt jelentős részesedése. Ezután a cég a korábbi elnök-vezérigazgató,Eric E. Schmidt bevallása szerint[8] hosszú ideig nem fordított kellő figyelmet az ismeretségi hálózatokra, aFacebook így a legnépszerűbb hálózattá nőtte ki magát mellettük.A hibákat felismerve a Google felvásárlásokat eszközölt: megvette a Dodgeball start-up céget, amiből aGoogle Latitude lett, a Zingku mobilos ismeretségi hálózatot,[9] az ismerősi háló segítségével kereső Aardvark szolgáltatást,[10] a képmegosztással és kisalkalmazások (pl. FunWall, SuperPoke!) fejlesztésével foglalkozó Slide, Inc.-t,[11] az Angstro aggregátor-oldalt[12] és számos más projektet. 2007-ben elindították a felhasználók személyes adatait kezelőGoogle Profilok (Google Profiles) projektet.[13] A személyes profiltól az ismeretségi hálózatokig tartó fejlődés köztes eredményei aGoogle Buzz és aYouTube, amik az ismerősöknek történő videomegosztás és a mikroblogging viszonylag szűkniche-ét foglalták el. A mikroblogolás területét erősítendő a Google ajánlatot tett a népszerűTwitter megvásárlására, de nem sikerült nyélbe ütni az üzletet.[14] 2010 őszén felröppent a pletyka, hogy a Google új ismeretségi hálózatot fejleszt Google Me néven, ami még abban az évben meg is jelenik – de a belsős információk tévesnek bizonyultak.[15] 2011 januárjában bejelentették, hogy Eric Schmidt leköszön, és áprilistól újraLarry Page irányítja a vállalatot.[16] Page azonnal megkezdte a Google átszervezését, a dolgozók 25%-os éves bónuszát pedig a szociális hálózatok terén elért sikerüktől tette függővé.[17] 2011 tavaszán a Google Profilok nagyobb átalakítása kezdődött meg, szorosabban integrálták a Buzz és Picasa Web Albums szolgáltatásokkal.[18]
Ugyanekkor jelentek meg az első híradások aGoogle+-ról, amiről annyit lehetett csak tudni, hogy a keresőóriás ismeretségi hálózatot fejleszt Google Circles néven, de a Google gyorsan cáfolta az értesülést.[19] 2011. június 28-án indította el a cégGoogle+ néven a várt ismeretségi hálózatot, amelynek a Google Circles egy lényeges komponense lett. Indítása óta aHTML5-alapú szolgáltatásra korlátozottan, meghívóval lehet regisztrálni.[20]
A Google legfontosabb piaca azinterneten van, de a cég elkezdett tapasztalatokat gyűjteni a rádiózás és a nyomtatott sajtó területén is.2006.január 17-én a vállalat bejelentette, hogy megvásárolta a dMarc céget, mely vállalkozások számára kínál egy rádión hirdetéseket lehetővé tevő automatikus rendszert. Ez a Google számára lehetővé teszi két reklámpiaci rés, az internet és a rádió kombinálását. A cég továbbá reklámokat ad el a nyomtatott sajtóban, ezt aChicago Sun-Timesban kezdte el. Az eddig házon belüli hirdetésekkel kitöltött eladatlan részeket értékesítették.
A Google szolgáltatásai szervercsoportokon futnak, melyek aLinux egyszerű verzióit alkalmazó olcsó gépek ezreiből állnak.2006-os becslés szerint világszerte mintegy 450 000 darabról van szó.
A Google sok más technológiai céghez hasonlóan alig fizetadót. 2011-ben azEurópából származó összes bevétele után átlagosan csak 3,2% adót fizetett, míg az európai cégeket átlagosan 26–34% adóteher sújtja.[21]
Az „adóoptimalizálás” egyik módja, hogy fizikailag nincs is jelen a cég egy országban.
Ha jelen van, akkor is a bevételek a regionális központban jelennek meg, ami a legkisebb adókulcsú ország. Európában ezÍrország, ahol csak 12,5%-os a társasági adókulcs. Az ír központ akkora technológia-licencdíjról készít számlát minden országba, amekkora ott a bevétel volt.
Az ír kirendeltség egykaribiadóparadicsomban,Bermudán van bejegyezve, és a két ország törvényei alapján a karibi ország szabályai szerint fizet adót. A Google teljes éves adózatlan nyereségének 80%-át átfolyatja Bermudán, így fizetendő adójának kb. felétől mentesül.
Mivel a cég központja az Egyesült Államokban van, ezért az osztalékot ott kell fizetni, viszont amikor hazautalja a pénzt a vállalat, akkor az USA-ban adózni kellene utána. Ezért ebből a pénzből főleg a terjeszkedést, a drága nemzetközi befektetéseket, külföldi vállalatfelvásárlásokat finanszírozzák.
.jpg)
