Az első golffal kapcsolatos írásos emlékek1457-ből származnak, amikorII. Jakab király és askót parlament betiltották a futballt és a golfot, hogy a skótokat az íjászat gyakorlására késztessék. A tilalmat későbbIII. Jakab (1471) ésIV. Jakab (1491) is jóváhagyta. ASkócia ésAnglia közötti1502-es békeegyezmény szükségtelenné tette a lakosság további félkatonai képzését. Nem sokkal ezután magaIV. Jakab is kipróbálta a játékot, az Udvari Tanács pedig egy rendeletben határozta meg a golfütőkre vonatkozó szabályokat.
I. Károly a 16. század végéig egészNagy-Britanniában betiltotta a golfot. Az első ismert polgári golfozó Sir Robert Maule volt, aki1527-ben Barry Links területén,Carnoustie közelében játszott.St. Andrewsban az első golfra történő utalás1552-ből származik, egy évvel megelőzve a helyi érsek rendeletét, amely a környékbeliek számára engedélyezte a játékot. A sportFranciaországbaStuart Mária révén jutott el, aki1567-ben, nem sokkal férje halála után, az első ismert női golfozóként játszotta a játékot (többen kritizálták is emiatt).
Az ütőkészítők közül William Mayne vált elsőként ismertté1603-ban, aki „királyi ütőkészítőként”VI. Jakab számára kezdett golfütőket készíteni. A „featherie”, a tollal töltött labda1618-ban jelent meg. A golf Amerikában elsőként egy1659-es rendelet révén bukkant fel, melyben aNew York állambeliAlbany utcáin megtiltották a játékokat. Az első nemzetközi meccsre1682-ben került sorLeith városában, ahol a skótok (akiketYork hercege és George Patterson képviselt) legyőztek egy ismeretlen nevű angol párost. Ezen esemény kapcsán vált ismertté az első ütőhordó (caddie), egy bizonyos Andrew Dickson, aki York hercegének ütőit hordozta.
1810-benMusselburgh-ban került megrendezésre az első feljegyzett női torna.1867-ben St Andrewsban létre jött az első női golfklub.1820-ban került sor az első Brit-szigeteken kívüli klubalapításra, azindiaiBengaluruban.1826-ban készítették az első ütőnyelethikori fából,1891-ben pedig megjelent azacél ütőnyél.1848-ban látott napvilágot a featherie könnyebb és olcsóbb változata aguttapercha, amelyet1898-ban a készítőjéről elnevezett, kemény gumi borítású Haskell-labda követett.1860-ban,Prestwickben került első ízben megrendezésre a legrégebbi torna, a napjainkig fennmaradtOpen Championship.1867-benYoung Tom Morris érte el a legelső egy ütésből történő győzelmet, azaz hole in one-t.1894-ben létrejött azUSGA.1898-banStableford pontozási rendszert dolgozott ki,1899-ben pedig szabványosították a labdatartót.
1900-ban és1904-ben a golf szerepelt azolimpiai játékokon.1902-ben jelent meg a hornyolt felületű ütőfej.1905-ben szabványosították a golflabdák felületén található bemélyedéseket, amelyek az egyenes repülést biztosítják.1910-ben jelent meg a középre illesztett nyelű putter, amelyet azR&A elutasított, azUSGA pedig elfogadott. Ezzel kezdetét vette egy 42 éves időszak, amelyben a hivatalos golf szabálykönyvnek két változata létezett.1911-ben azR&A az acél ütőnyelet is elutasította.1916-ban megalakult aPGA of America, a profi golfozók érdekképviseleti szervezete.1929-ben az acél ütőnyél mindenütt engedélyezetté vált, kiszorítva ezzel a hikori ütőnyelet.1938-ban alkalmazták először a 14 ütős szabályt, amely limitálja a játékosok számára a felhasználható ütők mennyiségét.1951-ben az R&A és az USGA egységesíti a szabálykönyvet, eltörölve astymie-t (az ellenfél labdájának megkerülésére vonatkozó szabályt) és elfogadva a középre illesztett nyelű puttert.1963-ban megjelent a gumi markolat (felváltva a bőrt) és az öntöttvas ütőfej (felváltva a kovácsoltat), amelyeket1969-ben a grafit ütőnyél és a Cavity Back ütőfej követett.1971-benAlan Shepard elvégezte az első golfütést aHoldon.1979-ben megjelent az első fémdriver ütőfej, megkezdve adatolyaszilva fából készült változat kiszorítását.1994-bentitánból készültwood ütők jelentek meg az amerikai piacon.
A játékot 1902-benAndrássy Géza gróf mutatta be, a fővárosiLóversenypályán. Az első pályaTátralomnicon épült1908-ban, a későbbi többszörös magyar golfbajnok,Lauber Dezső tervei alapján.1909-ben itt rendezték meg az első versenyt.1910-ben megalakult a Budapesti Golf Club (amely utóbb a Magyar Golf Club nevet kapta). A 20-as évekre a hazai golf az európai élvonalba emelkedett, a jól képzett férfi és női játékosoknak köszönhetően, akik számos egyéni és csapatversenyt nyertek külföldön is.
1989-ben megalakult aMagyar Golf Szövetség. A 90-es években több új klub alakult és számos gyakorló- és versenypálya épült fel. Mára a klubok évi több mint száz kisebb versenynek és az országos bajnokságoknak adnak otthont. Magyarországon 2009-ben 8 db. szabványos 18 lyukú és további 4 db. 9 lyukú gyakorló pálya volt található.
Az alapvető szabályokat legelőször1744-ben foglalta írásba aGentlemen Golfers of Leith nevű társaság. A modern golf szabályai az1754-ben alapítottRoyal & Ancient Golf Club of St Andrews (R&A) nevéhez fűződnek. A legutóbbi változat az R&A és azUSGA együttműködésével jött létre és jelenlegi formájában2007 végéig érvényes. A golf sajátossága a meglehetősen nagy és természetes környezetben elhelyezett játéktér (az úgynevezettgolfpálya), így a szabályoknak számos elképzelhető helyzetet kell lefedniük. Mivel a szabályzat más sportágakéhoz hasonlóan terjedelmes, néha a tapasztalt játékosok számára sem egyértelmű, mely szabályt kell alkalmazni bizonyos esetekben. Minden nemzeti golfszövetség (Magyarországon a Magyar Golf Szövetség) szakértői bizottságot tart fent a szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések megválaszolására. Amennyiben a kérdést nem sikerül megválaszolni, az R&A, ill. az USGA kérhető fel hivatalos szabályértelmezőként az eset tisztázására, ill. az ún.Decision meghozatalára. A golf szabályzathoz hasonlóan a decisionök is nyilvánosak (jelenleg több mint 800 oldal a terjedelmük), és habár összehasonlításképpen kevés gyakorlati példát tartalmaznak, a leggyakoribb eseteket tisztázzák.
Egy (legalább 42,67 mm átmérőjű, és legfeljebb 45,93 gramm súlyú) labdáta lehető legkevesebbgolfütéssel azelütőhelyként megjelölt sík területről a golf szabályai szerint egy 10,8 cm átmérőjű, legalább száz méteres körzetben elhelyezett lyukba bejuttatni. A játéktér (az úgynevezett golfpálya) 18 szakaszból áll, a teljes hossza meghaladhatja a 7000 métert is.
Amennyiben a labda szabályosan nem üthető meg (például a pályaszakasz határán kívülre kerül vagy elmerül egy tóban), a szabályok lehetőséget nyújtanak az ütés megismétlésére, habár ez többnyire büntetőütésnek számít. A végső ütésszám, amivel sikerül a labdát a lyukba beütni (golfütések + büntető ütések), egy pontszámot eredményez, amelyet fel kell írni az eredmény-nyilvántartó lapra, az ún. score-kártyára.
Minden szakasz (amelyen a lyuk található) egy meghatározott par számot definiál. Ez az a pontszám, amelyet egy jó golfozó átlagban elérhet a lyukba találva. A par megállapítása a lyuk távolságát és nem az elérhetőségét tekintve történik, az akadályok, mint abunker, domb, víz stb. apálya nehézségi fokát határozzák meg. A legtöbb lyuk par 3-nak (férfiaknál 0-229 méter, nőknél 0-192 méter távolságban), par 4-nek (férfiaknál 230-430, nőknél 193-366 méter távolságban) vagy par 5-nek (férfiaknál 431-, nőknél 367- méter távolságban) számít. Egy lyuk ritkább esetben par 6-nak vagy többnek is számíthat.
Egy jó golfozónak a par eléréséhez a parnál két ütéssel kevesebbel kell tudnia elérni agreent (magyarulpázsit, a lyukat tartalmazó terület környezetét) és legfeljebb két lökéssel be kell juttatnia a labdát a lyukba. Egy 18 lyukas pályán általában négy par 3-as lyuk van, tíz par 4-es és négy par 5-ös, így összesen 72 par érhető el. Egy 9 lyukas pályán ennek az összegnek a felét lehet elérni, ott általában két par 3-as, öt par 4-es és két par 5-ös lyuk van.
Az alábbi táblázat tartalmazza az értékelhető eredményeket az egyes lyukakba való betalálásra vonatkozóan:
Megnevezés
Jelentés
Albatrosz (angolul: Double-Eagle)
ütésszám hárommal a par alatt
Eagle(Sas)
ütésszám kettővel a par alatt
Birdie(Madárka)
ütésszám eggyel a par alatt
Par vagy Even
a parral megegyező számú ütés
Bogey
ütésszám eggyel a par felett
Double bogey
ütésszám kettővel a par felett
Triple Bogey
ütésszám hárommal a par felett
Ha a labda azelütőhelyről egyetlen ütéssel a lyukba kerül, akkor az eredményt „Hole-in-one-nak” vagy "Ásznak" (angolul „Ace”) nevezik. A fenti táblázat értelmében egy par 2-es lyukba egy ütéssel beletalálva egy madárka, egy par 3-as lyukba egy ütéssel beletalálva egy sas, egy par 4-es lyukba egy ütéssel beletalálva egy albatrosz érhető el.
Két alapvető játékforma létezik, amatch play és astroke play, amelyeknek több változata is ismert. A stroke play célja a résztvevők összehasonlítása. Nincs külön ellenfél, csupán a pálya végigjátszása a cél. A match play esetén egy konkrét ellenfelet kell legyőzni, több lyukat megnyerve (a lyukat a lehető legkevesebb ütésszámmal megjátszva).
A kétféle játékformához kétféle eredményszámítási módszer használható, amelyek segítségével a bruttó (a ténylegesen elért pontszám) és a nettó (az elért pontszám a résztvevő játékerősségét beleszámítva) eredmény számítható ki. Tehát a bruttó ponttáblázat élén az abszolút legjobb golfozó áll, a nettó pontszám segítségével pedig meghatározható a relatíve legjobb játékos, a golftudását a legjobbakéval összehasonlítva.
A hendikep (azaz hátrány) rendszereknek többféle változata létezik, de alapvetően a játékos golftudásának az elért eredményei alapján történő számtani kifejezésére szolgálnak. A hendikep növelheti vagy csökkentheti a játékos pontszámát. Nagyjából megegyezik azzal az átlagos ütésszámmal, amit a játékos a pálya par számához (azaz alapütésszámához) viszonyítva elér. Tehát egy tapasztalt golfozó, aki Even part ér el az egész pályán, 0 hendikeppel rendelkezik. Ha a játékos 100-at ér el egy 72 paros pályán, akkor az érték megközelítőleg 100 - 72 = 28. Ha a hendikep nulla alatt van, akkor a játék végén a hendikep értékkel meg kell növelni az elért pontszámot. Mindez csak az amatőr játékosokra vonatkozik, a profi golfozók nem rendelkeznek hendikeppel. A haladó amatőr játékosokat, akik átlagosan a parnál egy ütéssel többet felhasználva találnak a lyukba, bogey golfozóknak nevezik. A parral megegyező ütésszámot, az ún. scratch golfozók képesek elérni, akiknek a játékerőssége megközelíti a profi játékosokét. A kezdő golfozókat rabbitnek (nyúlnak) nevezik.
Az érvényben levő golfszabályok szerint egy játékos legfeljebb 14 ütőt vihet magával a golfpályára. Az ütők ötféle osztályba sorolhatók be hosszuk, az ütőfej dőlésszöge (loft), illetve az anyaguk alapján.
A labda elütéséhez és a további (140 méteren felüli) távoli ütésekhez használható a lyukhoz vezető útvonalon (afairway-en). Az ütő feje, ill. a későbbiekben a fejben található berakás trópusi keményfából (datolyaszilvából) készült. A technikai fejlődés eredményeként a fejeket a későbbiekben könnyű és rugalmas fémötvözetekből (főkénttitánból ésalumíniumból), ill.kevlárból vagy üvegszálas műanyagból kezdték készíteni. A szabványos ütőkészlet három woodból (1-es, 3-as, 5-ös vagy 7-es) áll, amelyeket loftjuk (kb. 8°–21°) és hosszuk (kb. 40-45col) különböztet meg. Az 1-est drivernek is nevezik.
A rövidebb ütésekhez (70–180 m) a vasak használhatók, amelyek segítségével a labda pontosabban irányítható a nehezebb ütéseknél (a félmagas fűben, az ún. semirough-n belül). A szabványos ütőkészlet általában 3-astól 9-esig számozott vasakat tartalmaz, amelyek mellett ritkább esetekben előfordulhatnak 1-es vagy 2-es vasak is. A loft 20° és 45° között változhat, az ütőhossz pedig 35-39 col lehet. A hosszabb vasak (1-4) helyett alternatív megoldásként használhatók a hibrid vagy rescue ütők is.
Ezekben az ütőkben a vas és a fa ütők tulajdonságai keverednek és leginkább a hosszabb vasak (férfiaknál: 1, 2, 3, 4, 5 / nőknél: 2, 3, 4, 5, 6) helyettesítésére szolgálnak, Az ütőhossz, a loft és a dőlésszög hasonló a fentebb megemlített vasakéhoz, az ütőfej domború és gyakran a fa ütőkére emlékeztet. Ezt az ütőfajtát gyakran arra használják, hogy a labdát a semi-rough-n belülről visszaüssék a fairway-re. A hibrid vagy rescue ütő kompromisszumot kínál a fák ütőtávolsága és a vasak pontossága között.
Rövid távolságú (100 méteren belüli) ütésekre használható, illetve nehezebb helyeken (bunkerek, torlaszok, magas fű). A szabványos ütőkészlet tartalmaz egy pitching és egysand wedge-et (a homokbunkerekhez), valamint egy gap vagylob wedge-et. A loft 50° és 60° között, az ütőhossz 34 és 36col között változhat.
A labda greenen történő lyukba ütéséhez használható, hosszú, lapos fejjel rendelkező ütő. A putterrel való ütéstputtolásnak nevezik. Ezzel az ütővel a labdát nem ívben repítik a lyuk felé, ahogyan a többi fajtával, hanem gurítva próbálják belökni.
A golf szabályai meghatározzák a golflabdák méretét és megjelenését. Az átmérőjük 42,67 mm, a maximális tömegük 45,93 g. A labda felületén 366 szabályosan elhelyezkedő kör alakú bemélyedés (ún.dimple) található. Az ütőfej által okozott forgás miatt szükség van a labda repülés közben történő iránystabilizációjára. A felület kialakítása megakadályozza a labdaforgásirányba történő elmozdulását és háromszorosára növeli a repülés távolságát.
Golflabda és golflabdahéj
A golflabdát egy kemény mesterséges anyagból készült héj borítja (korábbanguttapercha-ból készült), amely a magtól elkülönül és esetenként több rétegből áll. A kemény gumi héj belsejében több rétegű mag található, amelyet glicerines folyadékkal töltött műanyagból vagy (folyékony) fémből készítenek. A golflabdákat megszámozzák, lehetővé téve azt, hogy a labda egy másik játékos azonos márkájú és típusú labdájától megkülönböztethető legyen. Ezért a labda későbbi azonosításához az elütés előtt meg kell jegyezni a labda márkáját, típusát és számát.
A pályán történő közlekedéshez néhányan speciális golfautókat használnak, azonban a versenyeken csak gyalogosan közlekedhetnek a játékosok. Az ütőket és egyéb tartozékokat pedig a golf táskákban szállítják. A golfozók általában különleges cipőt viselnek, amely talpán csúszásgátlóként cserélhető tüskék (vagy műanyag karmok) találhatók. Szinte mindenki hordkesztyűt, amely amellett hogy jobb fogást biztosít, a kéz felhólyagosodását hivatott megakadályozni. A tee-k, amelyek leginkább szögekre hasonlítanak, fából vagy műanyagból készülnek. Használatuk az elütőhelyeken engedélyezett, ahol a labdát könnyítésként a földbe szúrt tee-ről ütik el. Amikor a labda a greenen van, fel lehet venni tisztítás céljából, illetve abban az esetben, ha egy másik játékos putt-vonalában található. Ekkor a labda helyét egymarkerrel, egy lapos műanyagból készült koronggal vagy érmével meg kell jelölni. Apitch-villa a greenen, a labda becsapódása következtében keletkezett mélyedés kijavítására szolgál. Az elért pontszámot a score-kártyára szokták felírni.
A golfot a golfpályán játsszák, amely a szabályok szerint 18 részből (ún. szakaszból) áll, amelyeken minden esetben megtalálható azelütőhely, afairway és a green. A gyakorlópályák állhatnak 6, ill. 9 szakaszból is. A pályát rendszerinttájépítész tervei alapján építik, és többnyire egygolfklub vagy egy üzleti társaság üzemelteti. A pálya gondozása rendkívül költséges, és általában többgreenkeeper végzi az ehhez szükséges speciális gépek segítségével.
Régebben a golf nagyon drága sportnak számított, a legtöbb ember nem engedhette meg magának ezt a szórakozást. Azonban mára – az egyre több pályának köszönhetően – a legtöbb ember számára elérhető közelségbe került a sportág, mivel a felszerelés és a játék költségei nem drágábbak, mint például évente egy egyhetes síelésé.
A golfozáshoz szükségünk van ütőkre, és az ütők szállításához egy táskára. Egy teljes felszerelés ára körülbelül 60 ezer forintnál kezdődik. Ez egyszeri beruházás, azonban ütőket lehet kölcsönözni a pályákon is. Természetesen szükségünk lesz labdákra is. Egy jobb minőségű labda 300 forint körül van, a rosszabb minőségűek 200 Ft körül. Szükségünk lesz még tee-re is, a tee-re az elütőhelyeken lehet felhelyezni a labdát könnyítés céljából, egy tee ára 10–20 Ft. A greenen labdánk pattanása által okozott lyuk kijavítására a pitch mark-javítót, vagy más néven chip-villát használjuk, ezt a legtöbb helyen ingyen biztosítják számunkra. Ha már haladóbb szinten járunk, érdemes beruházni egy golfcipőre is, ugyanis azzal sokkal kényelmesebb a játék. Ezek ára 15–20 ezer forint körül van.
Arange fee egy olyan, a golflétesítményre vonatkozóilleték amelyet akkor kell megfizetni, amikor azt a látogató gyakorlás céljára (Driving Range, Pitching és Chipping-Green, Putting-Green) kívánja igénybe venni. Ehhez hozzá adódhat a Driving Range-ről elütött labdák utáni díj, amit helyenként a range fee-be beleszámítanak, így annak összege magasabb a más pályákon szokásosnál.
Agreenfee (avagy green fee) akkor fizetendő, ha a játékos egy a klubjához nem tartozó idegen helyen kíván játszani. A greenfee mindig tartalmazza a range fee-t. Összege a használat mértékétől és a hely minőségétől függően változhat. Hétvégén többnyire magasabb a díjazás.
A majorok az évente megrendezett négy legjelentősebb torna. Ezeket megelőzően két fontos amatőr torna létezett (A Brit- és az Amerikai Amatőr Torna). Napjaink legjobb játékosai kétségtelenül a profik és a majorok. A profi tornákra a legjobb amatőr játékos meghívás útján juthat el.
AUS Open, amelyet azUSGA1895 óta rendez meg, a legnagyobb múltra visszatekintő major azUSA-ban.
A legrégebbi major az1860 óta napjainkig megrendezettOpen Championship, amely júliusban zajlik le, Nagy-Britannia egyik golfpályáján. A rendezvény házigazdája1920 óta aR&A.
Kétévente kerül sor az USA és Európa csapatainak versenyére, amelynek célja aRyder Cup elnyerése. A tizenkét tagú csapatok négyesben és egyénileg is játszanak. A majorokkal ellentétben a játékforma a match play. A Ryder Cup házigazdája a PGA of America.
Azokban az években, amelyekben a Ryder Cup szünetel, egy kisebb jelentőségű tornát, az ún.President's Cupot rendeznek. Ezen a versenyen az amerikai csapat az Európán kívüli játékosokkal mérkőzik meg.
A golf szabályai és az amatőr státusz szabálya; Magyar Golf Szövetség, Bp., 1997
Steve Eubanks–Whitney Crouse:Golfozni jó (de hogyan kezdjek hozzá?). Golfkalauz a játékról, annak történetéről, hagyományairól, szabályairól, etikettjéről, felszereléséről és kifejezéseiről; ford. Bali Szilvia, előszó Szlávy Tibor; Glória, Bp., 1999
