Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ezt a szócikket tartalmilag és formailag isát kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikkvitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 | Ebben a szócikkben a japán nevekmagyaros átírásban éskeleti névsorrendben szerepelnek. |
| Go-Daigo császár | |
 | |
| Japán 96. császára | |
| Uralkodási ideje | |
| 1318.március 29. –1339.szeptember 18. | |
| Elődje | Hanazono |
| Utódja | Go-Murakami |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Daikakuji line |
| Posztumusz név | Go-Daigo |
| Született | 1288.november 26. Heian Kjó (Kiotó),Japán |
| Elhunyt | 1339.szeptember 19. (50 évesen) Josinó no Angú (Nara),Japán |
| Nyughelye | Tó-no-o no miszaszagi(Nara) |
| Édesapja | Go-Uda császár |
| Édesanyja | Fudzsivara no Csúsi |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Szaiondzsi no Kisi |
| Házastársa | Dzsunsi hercegnő |
| Gyermekei | Morijosi herceg Takanaga herceg Munenaga herceg Cunenaga herceg Narinaga herceg Go-Murakami császárbr />Kanejosi herceg |
 | |
| Go-Daigo császár aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazGo-Daigo császár témájú médiaállományokat. | |
Go-Daigo (後醍醐天皇,Go-Daigo tennó) (1288.november 26. –1339.szeptember 19.)Japán 96.császára[1] a hagyományosöröklődés[2] alapján. 1333-ban sikeresen megdöntötte aKamakura-bakufut és megalapította a rövid életűKenmu restaurációt, hogy újra hatalomhoz juttassa a császári családot. Ez volt az utolsó alkalom, hogy a császárnak hatalma volt egészen az 1868-asMeidzsi restaurációig.[3] 1336-banAsikaga Takaudzsi(足利 尊氏) megdöntötte a Kenmu restaurációt és bevezette azAsikaga sógunátust. A császári udvar két részre szakadt, egy északi udvarKiotóban, amit Asikaga irányított, és egy déli udvarJosinóban, amely élén Go-Daigo állt.AMeidzsi utáni történészek szerint Go-Daigo császár 1318 és 1339 között uralkodott, azonban a Meidzsi előtti feljegyzések arról tanúskodnak, hogy uralkodásának évei 1318-tól mindössze 1332-ig tartottak.[forrás?]A 14. századi uralkodó személyesen választotta kiposztumusz nevét a 9. századi Daigo császár után, a go-(後) pedig „később” jelentésű szó, ezért nevezik még „Későbbi Daigo császárnak” vagy, néhány régebbi forrásban ”Daigo, a másodiknak” vagy II. Daigónak.
Mielőtt aKrizantém Trónra került volna, a neve(imina) Takaharu-sinnó volt (尊治親王).[4]
Ő volt Go-Uda császár, a Daikakudzsi-tó császár második fia. Az anyjaFudzsivara no Csúsi/Takado,Fudzsivara no Tadacugu (Cusudzsi Tadacugu). BátyjaGo-Nidzsó volt.Go-Daigo uralkodásának idején ideálja azEngi-kor volt, a teljes császári hatalom kora. Egy császár posztumusz nevét halála után választják ki, ám Go-Daigo személyesen választotta ki még élete során, hogy megosztozzon vele Daigo császárral.
1324-ben, amikor kiderültek Go-Daigonak a Kamakrura-bakufu megdöntésére irányuló tervei, aRokuhara Tandai megszabadult a közeli megbízottjátólHine Szuketomotól aSócsu-incidens során.1331-ben a Genkó incidens során Go-Daigo tervei ismét lelepleződtek, egy áruló megbízottja,Josida Szadafusza által.A Szent Kincseket elrejtette egy félreeső kastélyban, Kaszagijamában, amit hadsereg védett. Egy év múlva azonban a kastélyt elfoglalta a sógunátus hadserege, trónra emeltékKjógen császárt, Daigót pedig száműzték Oki tartományba (Oki szigetek, maiSimane prefektúra),[8] ugyanarra a helyre ahováGo-Tobát is száműzték az 1221-esDzsókjú háború után.1333-ban Go-Daigo megszökött OkirólNava Nagatosi és családja segítségével és hadsereget állítottak fel a Funagami hegyen, Hóki tartományban (mai Kotoura város Tóhoku területen).Asikaga Takaudzsi, akit azért küldtek, hogy megsemmisítse ezt a hadsereget a császár mellé állt és foglyul ejtették a Rokuhara Tandait. Ezt követőenNitta Josida, aki hadsereget állított fel keleten, azonnal megostromolta Kamakurát. Miután a város elesett a sikken a Tósó templomba menekült, ahol ő is az egész családja öngyilkosságot követett el. Ez véget vetett aHódzsó hatalomnak és kikövezte az utat az újkatonai rezsimnek.
Diadalmas visszatérése után Go-Daigo elfoglalta Kjógen császár trónját és elkezdte aKenmu restaurációt. A restauráció látszólag a régi módszerek újjáélesztése volt, azonban a császár egy diktatúrát akart bevezetni,hasonlót ahhoz ami Kínában volt. Mindet kínai mintára akart formálni, hogy a legnagyobb uralkodóvá válhasson keleten. Elhamarkodott reformok és a szamurájok kizárása a politikából elégedetlenséget okoztak,politikai hatalma pedig egyre jobban csökkenni kezdett.1335-benAsikaga Takaudzsi, aki Japán keleti részére utazott császári rendelet nélkül, hogy elnyomja a Nakaszendai lázadást, elárulta a császárt.Daigo megbízta Nitta Josiszadát, hogy találja meg és semmisítse meg Asikagát. Asikaga azonban legyőzteNitta Josiszadát a takenositai csatábanHakonéban.Kuszunogi Maszasige ésKitabatake Akiie leverték az Asikaga hadsereget. Takaudzsi Kjúsúra menekült, de a következő évben, amikor újra összegyűjtötte hadseregét, ismét megközelítette Kiotót. Kuszunogi Maszasige békekötést javasolt Asikagával, ám ezt a császár elutasította. Arra utasította Maszasigét és Josiszadát, hogy pusztítsák el Asikagát. Kuszunoki hadseregét legyőzték amintaogavai csatában.
Amikor Asikaga csapatai megérkeztek Kiotóba, Go-Daigo császár ellenállt, aHeiei hegyre menekült, de békekötésképpen elküldte a császári jelképeket Asikagának. Takaudzsi trónra emelte aDzsimjóin-tó császárt, Kómjót, és hivatalosan is megkezdte uralkodását, mint sógun a Kenmu Törvénykönyv bevezetésével.1337-ben Go-Daigo megszökött a fővárosból és mivel a jelképek, amiket átadott Asikagák hamisítványnak bizonyultak, megalapította a déli udvartJosinó hegyei között. Ezzel elkezdődött aNambokucsó periódus, amikor az Északi udvar, ami Kiotóban volt és a Josinóban lévő déli udvar szemben állt egymással.Go-Daigo a császári herceget, KanejositKjúsúra rendelte. Nitta Josiszadát és a császári herceget, CunejositHokurikura, irányította fiait, hogy szembeállítsa őket az északi udvarral.
A császárt emlékét egysintó emlékszentélyben őrzik (miszaszagi),Narában.A Japán Császári Udvari Hivatal ezt jelölte ki Go-Daigo mauzóleumának. Hivatalos nevén Tó-no-o miszaszagi.[11]
A Kugjó (公卿) egy gyűjtőfogalom mindazokra az uralkodókra,akik a japán császár bizalmasai voltak a Meidzsi előtti időkben. Azokban az években amikor a az udvar befolyása a palota falain kívül minimális volt, a hierarchikus berendezkedés nem változott.
Általában ez az elit csoport három, négy emberből állt. Ők örökös udvaroncok voltak, akiknek a tapasztalata és háttere eljuttatta volna őket a karrierjük csúcsára. Go-Daigo uralkodása alatt. A Daidzsó-kan csúcsához tartoztak:
Nambokucsó előtti udvar
Nambokucsó déli udvar
A törvényes uralkodó udvarának számított
Nambokucsó északi udvar
A trónkövetelő uralkodó udvarának számított.
Go-Daigo császár megjelenik aSophia McDougall által írt alternatív történelmi regényben aRomanitasban.
