Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Glikozidok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. május 23.

Pontosságellenőrzött

Aszalicin, egyO-glikozid szerkezete

Aglikozidok (glikozid-hidralázok) egy vagy több cukormolekulából és egy nem cukor jellegű molekulából (aglikon) álló vegyületek. A cukormolekulák lehetnek azonosak vagy különbözőek. Az ún.glikozidoshidroxilcsoportjukkal lépnek reakcióba az aglikonnal, mely afélacetálos vagy félketálos szénatomhoz kapcsolódik. Közös jellemzőjük, hogy már kis mennyiségben is többnyire nagyon erős hatásúak.

A glikozid elnevezés a görög glykosz (γλυκός = édes) és eidosz (ειδος = faj, fajta, műfaj) összetételéből származik.[1]

Glikozidtípusok

[szerkesztés]

Attól függően, hogy az aglikonhoz milyen atomon keresztül kapcsolódik a cukormolekula, több típust is megkülönböztetünk. AzO-glikozidok esetén az aglikon hidroxilcsoportja lép reakcióba a glikozidos hidroxilcsoporttal, miközben egy molekula víz keletkezik. AzO-glikozidok tehátacetálok. Ha nem jelöljük meg a kapcsoló atomot, akkor glikozidonO-glikozidot értünk.

Hasonlóan jönnek létretioalkoholból és cukorból azS-glikozidok, amelyek pl. a mustárolajban találhatók.

AzN-glikozidok esetén a glikozidos hidroxilcsoport egyaminocsoport egyik hidrogénjével is reakcióba léphet. Különös jelentőségűek azok azN-glikozidok, melyekben a cukor ad-ribóz vagy 2-dezoxiribóz, az amin pedignukleobázis. Ilyen vegyületek anukleinsavak, amelyek azRNS-t és aDNS-t alkotják.

A szénhidrátok gyűrűs térszerkezete miatt az acetálos szénatom aszimmetriás. A kétféle diasztereomert α- ill. β-glikozidnak nevezzük. Ez érvényes azO-,S- ésN-glikozidokra is.

Bővebben:izoméria

Szerepük az élővilágban

[szerkesztés]

A glikozidok főként anövényekben igen elterjedtek.

A glikozidokhoz tartoznak növényi sejtnedvben előforduló színanyagok, a vörös és a bíbor színű antociánok. Glikozidok a nitrogénmentesszaponinok; ezek vízben kolloidálisan oldódnak, jelentős felületi feszültségcsökkentő hatásuk következtében habképzők, némelyikük erősméreg.

A szervezetben azásványi anyagok felszívódását segítik elő, a légutakban fellépő izgalmakat enyhítik, szívműködést szabályzó hatásuk is van. A szervezet enzimjeicukorra és különféle szerves vegyületekre bontják őket, melyek fokozzák a bélműködést és az étvágyat. Glikozidot tartalmaz többek között amustár, aretek, ahagyma, atorma stb.

Az aglikon rész lehet

[szerkesztés]

Aszívre ható glikozidok (crategus félék) cukorrészét dezoxicukrok és glükóz alkotja.

Kémiai szerkezetük ésindikációjuk alapján lehetnek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József:Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 56. o.ISBN 963 8334 96 7 

Források

[szerkesztés]
  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 157. o. 
  • Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1969. 2 kötet., 522. o. 
  • Furka Árpád:Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 824–825. o.ISBN 963-19-2784-9 
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller:Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 295–296. o.ISBN 963-10-3269-8 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Glikozidok&oldid=26300051
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp