Ez a lap egy ellenőrzött változata
Aglikozidok (glikozid-hidralázok) egy vagy több cukormolekulából és egy nem cukor jellegű molekulából (aglikon) álló vegyületek. A cukormolekulák lehetnek azonosak vagy különbözőek. Az ún.glikozidoshidroxilcsoportjukkal lépnek reakcióba az aglikonnal, mely afélacetálos vagy félketálos szénatomhoz kapcsolódik. Közös jellemzőjük, hogy már kis mennyiségben is többnyire nagyon erős hatásúak.
A glikozid elnevezés a görög glykosz (γλυκός = édes) és eidosz (ειδος = faj, fajta, műfaj) összetételéből származik.[1]
Attól függően, hogy az aglikonhoz milyen atomon keresztül kapcsolódik a cukormolekula, több típust is megkülönböztetünk. AzO-glikozidok esetén az aglikon hidroxilcsoportja lép reakcióba a glikozidos hidroxilcsoporttal, miközben egy molekula víz keletkezik. AzO-glikozidok tehátacetálok. Ha nem jelöljük meg a kapcsoló atomot, akkor glikozidonO-glikozidot értünk.
Hasonlóan jönnek létretioalkoholból és cukorból azS-glikozidok, amelyek pl. a mustárolajban találhatók.
AzN-glikozidok esetén a glikozidos hidroxilcsoport egyaminocsoport egyik hidrogénjével is reakcióba léphet. Különös jelentőségűek azok azN-glikozidok, melyekben a cukor ad-ribóz vagy 2-dezoxiribóz, az amin pedignukleobázis. Ilyen vegyületek anukleinsavak, amelyek azRNS-t és aDNS-t alkotják.
A szénhidrátok gyűrűs térszerkezete miatt az acetálos szénatom aszimmetriás. A kétféle diasztereomert α- ill. β-glikozidnak nevezzük. Ez érvényes azO-,S- ésN-glikozidokra is.
 | Bővebben:izoméria |
A glikozidok főként anövényekben igen elterjedtek.
A glikozidokhoz tartoznak növényi sejtnedvben előforduló színanyagok, a vörös és a bíbor színű antociánok. Glikozidok a nitrogénmentesszaponinok; ezek vízben kolloidálisan oldódnak, jelentős felületi feszültségcsökkentő hatásuk következtében habképzők, némelyikük erősméreg.
A szervezetben azásványi anyagok felszívódását segítik elő, a légutakban fellépő izgalmakat enyhítik, szívműködést szabályzó hatásuk is van. A szervezet enzimjeicukorra és különféle szerves vegyületekre bontják őket, melyek fokozzák a bélműködést és az étvágyat. Glikozidot tartalmaz többek között amustár, aretek, ahagyma, atorma stb.
Aszívre ható glikozidok (crategus félék) cukorrészét dezoxicukrok és glükóz alkotja.
