Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Érgirolt. |
| Girolt(Ghirolt) | |
.JPG) | |
| Areformátus (jobbra) és azortodox templom (balra) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kecsed |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kecsed |
| Irányítószám | 407032 |
| SIRUTA-kód | 55650 |
| Népesség | |
| Népesség | 338 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 334 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 20″,k. h. 23° 47′ 06″47.038834,23.78492247.038834°N 23.784922°EKoordináták:é. sz. 47° 02′ 20″,k. h. 23° 47′ 06″47.038834,23.78492247.038834°N 23.784922°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazGirolt témájú médiaállományokat. | |
Girolt (románul:Ghirolt) faluRomániában,Erdélyben,Kolozs megyében.
Neve egy német eredetű személynévből való. 1333-banGur, 1334-benGerolch, 1338-banGerold, 1348-banGerolt, 1438-banGyrolth, 1439-benGeroth alakban írták.
Szamosújvártól 21 kilométerre nyugatra, a Szamos-menti dombságon fekszik.
A falu népessége 1850 és 1966 között hétszáz és ezer fő körül mozgott, de 1966-tól 2002-ig a felére esett vissza.
A középkorbankatolikus falu volt, 1509-ben még említettékplébánosát. A 16. század második felébenunitárius hitre tért át. Unitárius egyházaKidefiliájaként még a 18. században is létezett, de a 17. század nagy részében márreformátus többségű lehetett. 1620-banDemeter vára néven vár is állt itt. 1664-ben atörökök feldúlták. Első román lakosai valószínűleg ezután költöztek be, mivel 1658-ban még nem voltortodox közössége. 1750-ben 27kuriális nemes, nyolcjobbágy, 62 birtokos és hét birtoktalanzsellér és 11 kóborló lakta, a nemesek többsége román volt. A hatóságok 1769-ben elrendelték, hogy ortodox templomát adják át agörögkatolikusoknak. 1786-ban 59 jobbágy, 19 zsellér és hat vagyontalan családfővel írták össze, legnagyobb birtokosa br. Bánffy Sándor volt. Reformátusai előbbOrmány, majdEsztény filiáját alkották, de 1843 körül a pap már csak évente háromszor látogatott a faluba. A volt jobbágyok 1848. szeptember 28-án agyonvertek két birtokost, Babos Károlyt és Békési Zsigmondot, ezért 1849 tavaszán a honvéd vadászok hat lakosát kivégezték. Reformátusai már a 19. század közepén sem beszéltek magyarul. Ma is álló templomukat 1887-ben építették. Az 1809-ben épült görögkatolikus (1948 utánortodox) fatemplomot az országos műemléki lista ugyan tartalmazza, valójában azonban már 1990-ben lebontották, miután a gyülekezet 1969 és 1977 között új templomot épített.[2] A falu 1876-igBelső-Szolnok vármegyéhez tartozott, akkorSzolnok-Doboka vármegyéhez csatolták. 1944 őszén román „önkéntesek” kegyetlenkedésbe fogtak a helyi református magyarok ellen, aminek szovjet katonák megérkezése vetett véget.[3]
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap