A terület neve ennekarab megnevezéséből, aDzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és aberberomajjád tábornokra,Tárik ibn Zijádra utal, aki711-ben itt partra szállva megkezdteHispania meghódítását.
Gibraltár szuverenitása a brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése. Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti, aFöldközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése esetenként stratégiai fontosságot kaphat.
Gibraltár voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m szélesmészkőszirt, aGibraltár-szikla, talánHéraklész oszlopainak egyike. Az ókori elképzelést valószínűleg azeurópai Gibraltár és azÉszak-AfrikaiCeuta égnek meredő sziklafalai inspirálták. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van arepülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.
Gibraltár teljes egészében azeurópai kontinens területén van,Spanyolországtól körülvéve, azafrikai földrésztől aGibraltári-szoros választja el. A szoros túlpartján, Gibraltárral szemben szintén egy idegen ellenőrzés alatt álló terület van,Marokkóba ékelődve, a Spanyolország autonóm tartományát képező és 14 km távolságra fekvőCeuta.
Tárik ibn-Zijád(wd), Gibraltár neve az arab Dzsebel al-Tárik („Tarik sziklája”) kifejezésre vezethető visszaVilágítótorony
Az ókorbangörögülKalpe volt a neve.711 április 29-énTárik ibn-Zijád arab hadvezér itt szállt partra aVizigót Királyságban. Majd 713-ban elfoglalta Toledót, 716-ra pedig már a Pireneusok térségét is meghódította.[4] Arab nevét(Dzsabal Tárik) is innen nyerte.1462-ben került spanyol uralom alá. Aspanyol örökösödési háború idején,1704-ben szerezték meg az angolok.1830 óta brit koronagyarmat.
Amásodik világháború alatt fontos brit támaszpont volt a Németország elleni harcban. A spanyolországi, fasiszta jellegűFranco-diktatúra már előzőleg fenyegette a területet, Franco ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kívánta szerezni. Az angolok tartottak attól, hogy aspanyol polgárháború kiterjedhet Gibraltárra is. A háború utánHitler úgy tervezte, ha Spanyolországot is sikerült a tengelyhatalmakhoz állítani, akkor az ún.Felix hadművelet keretében a spanyol-német haderők elűzik a briteket, emellett a spanyol hadsereget a francia és angol gyarmatok ellen vetnék beAfrikában. Franco azonban nem bízott Hitlerben, és a németek későbbi vereségei után még inkább indokoltnak látta a spanyol semlegességet, hogy ne váljanak az amerikai és angol haderők célpontjává. Így Franco végül elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit felségterület marad.
1967-bennépszavazást tartottak, amely fenntartotta az Egyesült Királysághoz tartozást.Hovatartozása máig is vitatémaEgyesült Királyság ésSpanyolország között. Felvetődött már nem egy ízben, hogy Gibraltárnak függetlenséget kellene kapnia.[5][6]
2006-ban az Egyesült Királyság, Spanyolország és Gibraltár képviselőiCórdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintő, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.
Amióta az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, ez a terület is az Európai Unióhoz tartozik.
2016-ban aBrexitről szóló brit népszavazás után spanyol részről ismét felvetették, hogy igényt tartanak Gibraltárra.[7]
2018. november 24-én Spanyolország bejelentette, hogy nem emel vétót az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a brexitről kötendő megállapodással szemben, feltéve, hogy Gibraltár vonatkozásában csak Spanyolország előzetes hozzájárulásával kötnek megállapodást.[8] 2021. január 1-jétől Gibraltár aschengeni övezet része lett.[9]
Gibraltár államformája alkotmányos monarchia, államfője a brit uralkodó, 2022 óta III. Károly. Gibraltár a kül- és hadügyeket leszámítva önálló, autonóm. A királyt a kormányzó képviseli, akinek feladata abban merül ki, hogy a választásokon győztes párt vezetőjét – Gibraltárnak saját parlamentje van – kinevezi főminiszternek és kitüntetéseket nyújt át nagyobb ünnepségeken.
Gibraltárban három párt mérkőzik meg egymással a főminiszteri címért: Gibraltári Liberális Párt (GLP), a Gibraltári Szociáldemokrata Párt (GSD), valamint a Gibraltári Szocialista Munkáspárt (GSLP). A parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akik közül 8 fő a kormányoldal és 7 fő az ellenzék. Közülük 12 személyt választanak, 3-at pedig kineveznek. A három kinevezett tag az Országgyűlési szóvivő, a Főügyész és a Pénzügyi és Fejlesztési Titkár. Az országgyűlési szóvivőt a Kormányzó a Miniszterelnökkel, valamint az ellenzék vezetőjével történő konzultációt követően nevezi ki. A szóvivőnek nincs alap- vagy döntő szavazati joga az Országgyűlésen.
A végrehajtó testületet a 15 megválasztott tag közül a Kormányzó nevezi ki, a Főminiszterrel történt konzultációt követően. 2013. december 6-i hatállyal II. Erzsébet brit királynő James Benjamin "Jim" Duttont nevezte ki Gibraltár kormányzójává.
Gibraltár az egyetlen brit külbirtok volt, ahol rendeztek Európai Parlamenti választásokat. Mivel azonban túl kevés volt a lakosok száma, hogy az akár egy EP-képviselőre elég legyen, a gibraltáriak a délnyugat-angliai választókerület jelöltjeire szavaztak.
A terület székhelye, legnagyobb városa, illetve egyetlen városaGibraltár város (angolulCity of Gibraltar). A város egyes nézetek szerint csak Gibraltár brit tengerentúli terület belvárosára terjed ki (amitWestside-nak neveznek), míg mások szerint az egész Gibraltárra. A városnak nincs sajátpolgármestere, vezetéséért Gibraltár kormánya, és kormányfője, azaz főminisztere felel. Lakossága kb. 98%-a Gibraltár teljes népességének.
A Kormány igazságügyi részét a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Fellebbviteli Bíróság alkotja. A végső joghatósági bíróság az Egyesült Királyságbeli Privy Council.[forrás?]
A lakosság megélhetését a kikötőben, a kőolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.
Jelentős bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferencia-központ státuszból.
A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.
Gibraltár gazdasági infrastruktúrája magasan fejlett. A vállalkozási tevékenység fejlesztéséhez rendelkezésre áll valamennyi szükséges támogató szolgáltatás, melyet elsősorban a gibraltári és angliai politikai és gazdasági személyiségek nyújtanak.
Gibraltár stratégiai fontosságú helyen fekszik, amely többek között abban is megnyilvánul, hogy Gibraltár hozzáfér a mintegy 50 milliós lakosságú nyugat-mediterrán regionális piachoz, valamint a 350 milliós lakosságú EU piacához.
A lakosság 80%-a spanyol, portugál, olasz, máltai, marokkói és zsidó elemekből összetevődött dél-spanyol tájnyelvet beszélő népcsoport (spanyol megnevezésellanitos), rajtuk kívül főként britek élnek itt.
Római katolikus 77%,anglikán 7%,muszlim 7%,zsidó 2%, egyéb 7%. A katolikusGibraltári egyházmegye azApostoli Szentszék közvetlen alárendeltségében működik. A római katolikus vallás a domináns, amelynek elsősorban spanyol, portugál és olasz hívei vannak, de sok angol is a római katolikus vallás követője. A gibraltári angol lakosság egy része, kb. a lakosság 7%-a anglikán, ugyanennyi személy iszlám vallású. Az iszlámnak elsősorban máltai és marokkói hívei vannak. A zsidó vallást a lakosság 2%-a követi, ami a gibraltári zsidók vallása. A lakosság 7%-a valamilyen más vallású.
Gibraltár távközlési igényeit két külön vegyes vállalat szolgálja ki.
A GNC, aBell Atlantic Corporation, valamint a kormány vegyesvállalata biztosítja a helyi telefonálási, valamint a Spanyolországba irányuló, és onnan induló nemzetközi hívási szolgáltatásokat.
Mindkét társaság biztosítja a legkorszerűbb digitális, mobil, műholdas, és internetes szolgáltatásokat.
Az elektromos áramot 100%-ban őskori rétegekből nyert üzemanyag generátorok termelik, melyek évi kapacitása 100 millió kWh körül van. Az áramfelhasználás 2001-ben 93 millió kWh volt, ily módon van még szabad kapacitás a hálózatban.
Ha Gibraltáron jár az ember, akkor mindenképp érdemes megtekinteni a 400 méter magas robusztus sziklát, ami gyönyörű panorámát nyújt. A szikla gerincén épült kilátóhoz többféle módon is fel lehet jutni: a kitartóak sétálnak vagy bicikliznek, de vannak kisbuszok is, illetve a leggyorsabb megoldás afelvonó(Cable Car), ami 5-6 perc alatt ér fel a hegygerincre.
A felvonón felérve megesik, hogy egyből majmokkal szemben találjuk magunkat, ugyanis Gibraltár szikláin körülbelül 300 majom él. Ám óvatosnak kell lennünk velük szemben, van, hogy támadnak a közeledő turisták felé. Ami fontos, hogy ha tehetjük ne vigyünk magunkkal hátizsákot, mert a majmok a hátizsákról egyből ételre asszociálnak, és ugranak rá. A túra előtt érdemes tájékozódni a témában.[10] Etetni is tilos őket, ugyanis annak borsos bírság a következménye.
