Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még:Gibárt (keresztnév). |
| Gibárt | |||
| Római katolikus kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Gönci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Babik Adrienn (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3854 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 340 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,33 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Gibárt weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazGibárt témájú médiaállományokat. | |||
GibártközségBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, aGönci járásban.
Encstől 3 kilométerre keletre fekszik, aHernád mentén; a folyó lényegében kettészeli a települést.
A várost leszámítva mindössze két települési szomszédja van: kelet felőlAbaújkér, délnyugat felől pedigHernádbűd; észak és dél felől is Abaújkérhez tartozó külterületek határolják.
Központjának északi részén áthalad a39-es főút – amely a Hernád bal partján a Dózsa György út, a jobb parti településrészen a Kossuth út nevet viseli –, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Encs és a3-as főút, illetveTokaj térsége felől is. Déli szomszédaival,Hernádbűddel ésPerével a3707-es út köti össze, utóbbi egyben a község déli részének főutcája is, Széchenyi utca néven.
A környék már a4. században is lakott volt. E korból származnak aHernádbűd és Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.
Neve az oklevelekben1290-ben tűnik fel először,Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.
1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták.1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérénekSáros vármegyei birtokért.
A falu életét aHernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt1984 és2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]
| Terminus | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 2006–2010 | Matkovics Lajos | független[4] | |
| 2010–2014 | független[5] | ||
| 2014–2019 | Soltész István | független[6] | |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[7] | ||
| 2024–2024 | független[8] | hivatalában elhunyt | |
| 2025– | Babik Adrienn | független[1] | időközi választás: 2025. március 9. |
A településen 2025. március 9-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző településvezető, Soltész István 2024. november 24-én elhunyt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 340 | 325 | 318 | 333 | 334 | 331 | 334 | 340 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csakmagyar lakossága volt.[9]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% szlováknak mondta magát (17% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 25,4%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem válaszolt).[10]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% szlováknak, 0,3% görögnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 28,4% református, 2,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,5% evangélikus, 2,1% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[11]
| Bővebben:Gibárti vízerőmű |
AHernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermébe eredetileg két, egyenként 250 kW teljesítményű generátort helyeztek el. A 2019 és 2020 között végrehajtott felújítás során a komplett technológiai rendszert lecserélték, az új, korszerű turbinákkal az erőmű kapacitása közel 1 MW-ra növekedett.[12] Tulajdonosa azÉMÁSZ Nyrt.[13]
Gibárttól északra aHernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 évesnyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
A településen áthalad azOrszágos Kéktúra.