Agesztenye(Castanea) abükkfafélék(Fagaceae) családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13) fajjal. Avadgesztenye néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük.
A magyarban német jövevényszó, a németben a latincastanea átvétele, amelynek végső forrása a görögκαστάνεια (kastáneia). A gesztenyét márTheophrasztosz is ezen a néven említette az i. e. 4. században. Az európai nyelvek java része a kontinensen honosszelídgesztenye neveként a latincastanea valamely köznevesült alakját használja:
olaszul:castagno,
spanyolul:castaña,
németül:Kastanie,
románul:castan,
bolgárul:kastan stb.
Magyarul a gesztenye szó – a legtöbb gyümölcsfa nevéhez hasonlóan – egyaránt jelenti magát a fát és annak termését is. A nagy szemeket termő fajtákat magyarul maróninak nevezik – ez az olaszmarrone szóból ered, amit a késő görögmaraon (=húsos som bogyója) szóra vezetnek vissza (miként a németMaroni, a franciamarron, az angolmarronier szót is).
2023-ban a gesztenyét 27 országban termesztették 549 ezer hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 2 millió tonnát. 2013 és 2023 között a gesztenye földterülete 544 ezer hektárról 549 ezer hektárra (0,9%) nőtt, míg a termésmennyisége lényegében változatlan maradt, minimálisan 0,2%-ot nőtt.[1]
A világ legnagyobb gesztenye termelői közé tartozikKína (73,9%),Spanyolország (8,5%),Bolívia (4%),Törökország (3,5%) ésOlaszország (3,4%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Kína egyedül az éves termés több mint a kétharmadát (73,9%) adta a világ gesztenye termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Kína (27,6%), Olaszország (19,7%) ésDél-Korea (10,4%), míg a legnagyobb importországok Olaszország (17%),Japán (9,4%) ésVietnám (8,7%).
2023-banMagyarország 240 tonna gesztenyét termelt, így a 27 országból a 20. legnagyobb gesztenye termelő volt. Magyarország főleg Olaszországból (21%),Albániából (18,9%) ésPortugáliából (18,1%) importált gesztenyét. A behozott, valamint a megtermelt gesztenyét az ország nem értékesíti tovább, teljes egészében felhasználja.[2]
Castanea seguinii levele és barkavirágzataSzelídgesztenye(Castanea sativa) termése
Általában magasra nő. Kérge árkolt, leveleik lándzsásak.
A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magányosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. A termés abükkfafélékre jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok akeményítő, acukor és az ásványi anyag.
Sült gesztenye a Miskolci Kocsonyafesztiválon - 2015
A szelíd, a kínai és a japán gesztenye termése helyi jelentőségű élelmiszer, amit nagy tételben exportálnak is. A legjobb minőségű maróni gesztenye olyan fajtákon terem, amelyeket arra nemesítettek, hogy kupacsukban egyetlen nagy makkot növesszenek. Ezt frissen sütve, főzve vagy pürének fogyasztják. Frissen csak rövid ideig tárolható, néhány napra vízben alámerítve viszont fermentálódik – így több hónapig is eltartható, de azután már csak pürének jó. Leginkább a cukrászipar használja.
A szelídgesztenye apróbb terméseit állatok takarmányozására használják vagy lisztet őrölnek belőle. Mindhárom faj több változatát Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában dísznövénynek ültetik; aszelídgesztenye hasznos ipari fa is.
.JPG)
