| Meráni Gertrúd | |
.jpg) | |
| Magyarország királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1205(?) –1213 | |
| Elődje | Aragóniai Konstancia |
| Utódja | Courtenay Jolán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Andechs-ház |
| Született | 1185.szeptember 24. Andechs |
| Elhunyt |
Pilis hegység |
| Nyughelye | Magyarország |
| Édesapja | Bertold, IV. merániai herceg |
| Édesanyja | Rochlitzi Ágnes |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | II. András |
| Gyermekei | |
 AWikimédia Commons tartalmazMeráni Gertrúd témájú médiaállományokat. | |
Meráni Gertrúd (vagyMerániai Gertrudis,németül:Gertrud von Andechs-Meran;Andechs,1185.szeptember 24. –Pilis hegység,1213.szeptember 28., vagy szeptember 8.) azAndechs-házból származómeráni hercegnő,IV. Bertold ésRochlitzi Ágnes hatodik gyermeke,II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkoriMagyarországkirálynéja.
Gertrúd 1185. szeptember 24-én született abajorországi Andechsben, a kor egyik legbefolyásosabb bajor nemesi családjába, az Andechs-házba. Testvéreinek egyike a híres szépség,Merániai Ágnes volt (e tekintetben Gertrúd sem maradt el tőle), akiII. Fülöp Ágostfrancia király feleségeként vonult be a történelembe.[3] Másik nővére a később szentté avatottSziléziai Hedvig.[4] Legifjabb öccse,Berthold,kalocsai érsek lett.[5] Két másik testvére, Eckbertbambergi püspök és Henrikisztriaigróf 1208-ban Magyarországra jött, miután meggyanúsították őket, hogy közük voltFülöp német király meggyilkolásához.[5]II. András és Gertrúd 1203 előtt házasodtak össze. Hamarosan kiderült, hogy Gertrúd többre vágyik, mint hogy udvarát igazgassa és öt gyermekének nevelésével foglalatoskodjon.
A merénylet jelenkori legvalószínűbb magyarázata a magányos merénylő volt, valamilyen ismeretlen személyes indítékkal.[6] A merénylettel később vádolt személyek ugyanis a merénylet utáni években komoly pozíciókat töltöttek be, ami a kor jogértelmezésében elképzelhetetlen, hiszen a királyi személyek elleni merénylet, felbujtás, vagy bűnsegédség ugyanolyan szigorú megítélés alá esett, és főbenjáró bűn volt.[7]
Korábban azt feltételezték, hogy a király előnyben részesítette a királyné rokonságát amagyarokkal szemben, amiért a főnemesek egy csoportja (Péter csanádi ispán,Kacsics nembeli Simon ésBánk veje, Simon)összeesküvést szőtt ellene. A merényletet e szerint a bizonyítatlan teória szerint a főurak II. Andráshalicsi hadjáratának idején hajtották végre: aPilisben rendezett királyi vadászaton az első adandó alkalommal megölték Gertrúdot.[8] II. András szeretett feleségét halála helyszínének közelében, a pilisicisztercitakolostorban, díszesszarkofágban temette el.[8] Atörök hódoltság alatt elpusztult kolostor romjai a maiPilisszentkereszt területén vannak, agótikus síremlék maradványai aMagyar Nemzeti Galériában láthatók. A szentkereszti erdőben végzett ásatásokat vezetőGerevich László régészprofesszor szerint a síremléket a híres francia építész,Villard de Honnecourt készítette.
A merénylet történetétKatona JózsefBánk bánja ésErkel azonos címűoperája, valamintPassuth László aHétszer vágott mező című regénye dolgozta fel. E művek tolmácsolásában András inkább a külpolitikával foglalkozott, mint az ország dolgaival, így Gertrúd, az idegennek számító királyné ült a trónon. A magyar nemesség Andrást tekintette urának, így nem meglepő, hogy nem nézték jó szemmel, hogy a királyné kénye-kedvére saját népének adományozza az ország legszebb vidékeit, legszorgalmasabb jobbágyait, legjobb erődítményeit. Mivel a király messze volt és Gertrúd amúgy sem szívelte a magyar főurak jelenlétét, a nemesség magára maradt. Az irodalmi művekben foglaltakkal ellentétben a merániak nem zsarnokoskodtak az ország lakosságán, a parasztok nem szenvedtek el olyan kizsákmányolást, és nem nélkülöztek annyira, mint például a 16. vagy 19. században.
II. András és Gertrúd gyermekei:[8]
Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap