Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Genova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. április 13.

Pontosságellenőrzött

Nem tévesztendő össze a következővel:Genf (Genève).
 A településen világörökségi helyszín található 
Genova
(Zena)
Genova címere
Genova címere
Genova zászlaja
Genova zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLiguria
MegyeGenova (GE)
PolgármesterMarco Bucci
VédőszentKeresztelő János
Irányítószám16100
Körzethívószám010
Forgalmi rendszámGE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség558 745 fő(2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2 553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
Terület243 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 24′ 26″,k. h. 8° 56′ 02″44.407186111111,8.933983333333344.407186°N 8.933983°EKoordináták:é. sz. 44° 24′ 26″,k. h. 8° 56′ 02″44.407186111111,8.933983333333344.407186°N 8.933983°E
Elhelyezkedése Genova térképén
Elhelyezkedése Genova térképén
Térkép
Genova weboldala
AWikimédia Commons tartalmazGenova témájú médiaállományokat.

Genova (régi magyar nevénGénua,ligur nyelvenZena) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban,Genova megye ésLiguria régió székhelye. Az országegyik legnagyobb városa.

Több mint hét évszázadon át, a11. századtól 1797-ig az egyik legerősebbtengeri köztársaság fővárosa volt.[2] Történelmi központja, az óváros, Európa egyik legkiterjedtebb és legsűrűbben lakott központja.[3] Egy része 2006-ban az UNESCOvilágörökségi listájára is felkerült.[4]

Fekvése

[szerkesztés]
Genova elhelyezkedése az azonos nevű megyén belül

GenovaOlaszország legnagyobb és aFöldközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után).Liguria székhelye, aNyugati- ésKeleti-Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont.Milánóból azA7-es,Torinóból azA26-os,Pisából azA12-es,Nizzából pedig azA10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta aMilánóból ésTorinóbólRómába, valamint aMilánóbólSanremo ésNizza felé közlekedő távolsági vonatok.

Története

[szerkesztés]
Genova 1493-ban

Genova területét (amint azt egyKr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) agörögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött.Kr. e. 209-ben akarthágóiak lerombolták. Arómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. ARómai Birodalom bukása után előbb akeleti gótok, majd alongobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor934-benarab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névileg aNémet-római Császárság fennhatósága és agenovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy aFöldközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. AGenovai Köztársaság a maiLiguria ésPiemont mellettSzardíniára ésKorzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a13. században érte el, amikorPisát és az örök riválisVelencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: afekete halált egyFekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták beEurópába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedettVelencével szemben;Franciaország, majd aMilánói Hercegség uralma alá került, elvesztetteSzardíniát ésKorzikát.

A16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek közöttRubens,Caravaggio ésvan Dyck.

1797-benNapoléon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett, és1805-benFranciaországhoz csatolták.1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de abécsi kongresszus döntése értelmében a várost aSzárd–Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult1860-banGaribaldi önkénteseivelItália egyesítésére.

Genova az 1900-as években
Genova kikötője az 1900-as években
Galleria Mazzini
Truogoli az 1900-as években

Amásodik világháborúban abritek bombázták a várost.

2018.augusztus 14-én a város két kerületét összekötőMorandi híd egy szakasza leszakadt, a balesetben többen életüket vesztették.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:

NévNépesség (fő)Terület (hektár)ElnökNegyedek
ICentro Est98.269726,4Aldo Siri
IICentro Ovest67.741489,0Domenico Minniti
IIIBassa Val Bisagno82.868474,3Mirko Massardo
IVMedia Val Bisagno61.6361104,4Agostino Gianelli
VValpolcevera63.8871098,0Giovanni Crivello
VIMedio Ponente64.9702065,8Stefano Bernini
VIIPonente66.705697,3Mauro Avvenente
VIIIMedio Levante64.811558,0Pasquale Ottonello
IXLevante69.296953,6Francesco Carleo

Közlekedése

[szerkesztés]

Genova fontos közlekedési csomópont, több vasútvonal is összefut itt, nemzetközi repülőtere és kikötője is van. A városbanmetró,autóbusz éstrolibusz is üzemel. A nagy városi szintkülönbségek miatt három siklóvasút is épült. Korábban, 1966-ig villamos is közlekedett Genovában.2023-ban bemutatták az új tenger alatti közúti alagút terveit, amely az elmúlt években elindított nagy infrastrukturális projektek egyike. Célja a városközpont városi forgalmának megkönnyítése, a keleti és nyugati oldal összeköttetéseinek javítása.2024-ben megkezdődnek a tenger alatt 3,5 km hosszú, két járatból álló közúti alagút építési munkái.[5][6]

  • Genova kikötője
    Genova kikötője
  • Genova repülőtere
    Genova repülőtere
  • A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
    A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
  • Busz Genovában
    Busz Genovában
  • Sikló
    Sikló
  • Trolibusz
  • A Genovai metró egyik szerelvénye
    A Genovai metró egyik szerelvénye
  • Egykori villamos
    Egykori villamos

Demográfia

[szerkesztés]
Az óváros a kikötővel
Az óváros a kikötővel

Látnivalói

[szerkesztés]
A Szent Lőrinc-katedrális
A régi kikötő
A Palazzo della Borsa (Tőzsdepalota)

Genova fő nevezetességei

[szerkesztés]
  • ARégi kikötő(Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik aLa Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
  • APiazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota(Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólagKolumbusz Kristóf(Casa Cristoforo Colombo) született. Itt áll a Tőzsdepalota is. A térről kiágazó utcák a felújított és rendezett utcákba és terekbe torkollanak. A lejtőt nyugatnak követve a sikátok, utcák a kikötőbe futnak le. A belvárosa nyüzsgő élettel teli. A térről indul az elegáns bevásárló utca: a Via XX September, ahol19. század végétől épült paloták díszes árkádsora és kőhidakkal összekötött utcák, emeletek alatt lehet sétálni, vásárolni, nézelődni.
  • ALe Strade Nuove:16. századi paloták;2006 óta avilágörökség része.
  • ASan Lorenzo-katedrális(Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll aGenovai főegyházmegyefőszékesegyháza. A12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
  • Banco di San Giorgio1407-ben alapított genovai bank impozáns épülete a kikötőben áll, ezzel az öreg kontinens legrégebbi ilyen épülete.
  • A Castello d'Albertis
  • A Castello Mackenzie

További látnivalók

[szerkesztés]

Várak:

Paloták:

  • Palazzo Andrea Doria,15. század,
  • Palazzi di San Matteo
  • Palazzo della Borsa, 20. század
  • Palazzo Belimbau, 16-17. század
  • Palazzo Cattaneo Adorno Durazzo Pallavicino, 17. század
  • Palazzo Doria Spinola, 16. század, a via Garibaldin, balról a második épület, ma Városháza
  • Palazzo Imperiale e De Mari, 16. század
  • Palazzo Pallavicino, 16. század
  • Palazzo Spinola dei Marmi, 15. század, a via Garibaldin

Templomok:

  • N.S. di Loreto - Oregina, 18. század
  • Sant'Erasmo, 15. század
  • San Francesco da Pola, 14. század
  • San Gerolamo, 15. század
  • San Giuliano, 18. század
  • Santa Maria Assunta, 17. század
  • Santa Maria della Costa, 14. század
  • San Nicolo del Boschetto, 14. század
  • San Siro di Struppa, 11. század

Szentélyek, kápolnák:

  • Santuario dell'Acquasanta: 18. század
  • Santuario della Madonetta: 18. század
  • Santuario delle Grazie: 18. század
  • Santuario di Coronata: 16. század
  • Santuario Madonna del Gazzo: 19. század
  • Santuario Madonna della Guardia: 19. század
  • Santuario Madonna del Monte: 15-18. század

Kultúra

[szerkesztés]

Múzeumok

[szerkesztés]
Hajórekonstrukció
  • Archeológiai Múzeum(Museo Archeologico)
  • Garibaldi-múzeum(Museo Garibaldino)
  • Luxori Múzeum(Museo Luxoro)
  • Tengerészeti Múzeum(Museo Navale)
  • Museo Raccolte Frugone
  • Contadinik Történeti Múzeuma(Museo Storia Contadina)
  • Akvárium(Acquario di Genova) A kikötőben1992-ben megnyitott létesítmény egyike Európa legnagyobb tengeri és édesvízi élőhelyeit bemutató akváriumainak.[7]

Egyéb

[szerkesztés]
  • Neptun - vitorláshajó-replika

Híres genovaiak

[szerkesztés]
Kolumbusz szülőháza

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Éghajlat

[szerkesztés]
Genova(1971–2000) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagosmax. hőmérséklet (°C)11,512,214,616,820,523,927,327,724,420,015,112,518,9
Átlagosmin. hőmérséklet (°C)5,56,08,210,514,217,620,921,017,913,89,26,512,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)10274828872582469136171109931079
Havi napsütéses órák száma1181311581922202462952672011741111122223
Forrás: Rivista Ligure "La neve sulle coste del Maditerraneo" [9]


Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. "Genoa: a bloody history, a beguiling present | Italy". London: Times Online. 25 April 2004.
  3. Centro storico di Genova, caruggi, città vecchia, vicoli, Genova di de André | Visitgenoa.it Historic centre (angol nyelven). www.visitgenoa.it. [2020. augusztus 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
  4. Centre, UNESCO World Heritage: Genoa: Le Strade Nuove and the system of the Palazzi dei Rolli (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
  5. Underwater Road Tunnel: the changing face of Genoa as works commence
  6. Genua bekommt 3,5 Kilometer langen Tunnel unter Hafen
  7. Acquario di Genova honlapja
  8. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  9. (2012. május 1.) „La neve sulle coste del Maditerraneo (seconda parte)” (italian nyelven).Rivista Ligure 12 (44). (Hozzáférés: 2014. június 28.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben aGenova című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Fajth Tibor:Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980)ISBN 963-243-235-5

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Genoa
AWikimédia Commons tartalmazGenova témájú médiaállományokat.


Előző:
Graz
Következő:
Cork
Liguria ·Genova megye települései
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Genova&oldid=28040203
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp