GenmeiKuszakabe no Miko trónörökös hitvestársává (njógo) vált, akiTenmu császár és Dzsitó császárnő fia volt.[5] A fiuk,Monmu császár 707-ben bekövetkező halála után az asszony elfoglalta a trónt.[6] Legalább egy elbeszélés utal rá, hogy azért fogadta el a császárnői rangot, mert Mommu császár úgy érezte, hogy a fia (és Genmei unokája) még túl fiatal volt ahhoz, hogy megbirkózzon a császári lét nehézségeivel.[7]
707. július 18.(Keiun 4, a hatodik hónap 15. napja): Monmu-tennó uralmának 11. évében (文武天皇十一年) a császár meghalt, és az édesanyja követte a trónon (szenszo), aki a fiatal unokája számára őrizte azt. Azt tartják, hogy röviddel ezután Genmei császárnő foglalta el a trónt (szokui).[8]
707(Keiun 4): A jelentések szerint rézlelőhelyeket találtak[7] aMuszasi tartománybeli Csicsibuban,[9] amely terület a maiTokiót is magában foglalja.[7]
708(Keiun 5): A korszak nevét meg akarták változtatni, hogy jelezze Genmei császárnő trónra lépését, de a réz felfedezése miatt aVadó név tűnt ideálisnak a nengó számára. Japánul a réz nevedó (銅), és mivel hazai rézről volt szó, ava Japánra utaló ősi kínai elnevezéssel kombinálva alkották meg a japán réz jelentésűvadó kifejezést.
708. május 5.(Vadó 1, a negyedik hónap 11. napja) Az újonnan felfedezett Muszasi rézből mintát mutattak be Genmei udvarában, ahol hivatalosan is japán réznek nyilvánították.[10] Ez után pénzverdét hoztak létreÓmi tartományban.[6]
708(Vadó 1, harmadik hónap):Fudzsivara no Fuhito lett a jobbfelőli személynök(udaidzsin) kinevezve.Iszonokami no Maro pedig a balfelőli személynök(szadaidzsin) lett.[11]
709(Vadó 2, harmadik hónap):Mucu ésEcsigo tartományokban felkelés tört ki a kormányzati hatóság ellen. Azonnal csapatokat küldtek ki a leverésére.[11]
709(Vadó 2, ötödik hónap): Követek érkeztekSzillából, hűbéri sarcot hozva magukkal. Meglátogatták Fudzsivara no Fuhitot, hogy előkészítsék az utat további látogatásokra.[12]
710(Vadó 3, harmadik hónap): Gemnei császárnőNarát[6] tette meg hivatalos tartózkodási helyéül. Már Monmu uralkodásának utolsó éveiben megkezdődött a készülődés a költözéshez, de a munkát nem tudták befejezni a néhai uralkodó halála előtt.[11] Röviddel azután, hogy anengót Vadóra változtatták, császári rendeletet adtak ki az új főváros megalapításáról a naraiHeidzsó-kjóban,Jamato tartományban. Ősi időktől fogva hagyomány volt, hogy a fővárost minden új uralom kezdetén új helyre költöztették. Monmu császár azonban úgy döntött, hogy inkább a Dzsitó császárnő alapította[13] Fudzsivara palotában marad. Genmei császárnő palotájátNara-no-mijának nevezték el.[5]
711(Vadó 4, harmadik hónap): Kiadták aKodzsikit három kötetben. Ez a mű Japán történelmét írja le a mitikus isteni uralkodók korszakátólSzuiko császárnő uralma ötödik évének első hónapja 28. napjáig (597).[11] Tenmu császár nem tudta befejeztetni a munkát 686-ban bekövetkező halála előtt. Genmei császárnő és a többi bírósági képviselő érdeme az óriási projekt pártfogolása.
713(Vadó 6): Megkezdődött aFudoki összeállítása egy császári rendeletben kiadott nyomtatási engedéllyel. Ma is megvannak azIzumo,Harima,Hitacsi és két másik tartomány népszámlálási eredményeiről készített másolatok.[6] Ezt a munkát abból a célból hozták létre, hogy számon tartsanak minden tartományt, várost, hegyet, folyót, völgyet és síkságot. Japán növényeinek, fáinak, madarainak és emlőseinek a jegyzékének szánták. Ezenkívül össze kívánták gyűjteni benne a fontosabb eseményeket, amik az ősi időktől kezdve történtek az országban.[11]
713(Vadó 6): AMino ésSinano tartományokon áthaladó utat kiszélesítették, hogy több utazó elférjen rajta. A maiNagano prefektúrában lévőKiszo körzetben is kiszélesítették az utat.[11]
715(Vadó 8): Genmei lemondott a trónról a lánya, a későbbi Gensó császárnő kedvéért.[14]
Miután Genmei császárnő áthelyezte kormányának a székhelyét Narába, a hegyvidéki terület a következő hét uralkodó idejében is főváros maradt.[13] Bizonyos értelemben a Nara korszak évei a császárnő uralmának a következményei.
Genmei eredetileg azt tervezte, hogy trónon marad unokájának felnőtté éréséig. Azonban 715-ben lemondott az uralomról a lánya, Mommu nővérének a kedvéért, akit aztán későbbGensó császárnőként ismertek. Gensót az unokaöccse követte a trónon, akiSómu császárként vált ismertté.
A császárnő nyolc évig volt uralmon.[6] Bár rajta kívül még hét uralkodó császárnő volt Japán történelmében, az ő utódaikat általában a császári vérvonal férfi leszármazottai közül választották ki. Ezért néhány konzervatív tudós azzal érvel, hogy a nők uralma átmeneti volt, és ezért a 21. században is fenn kell tartani a kizárólagos férfi öröklődési rendet.[15] Genmei császárnő, akit a lánya követett a trónon, marad az egyetlen kivétel ez alól a hagyományos érv alól.
Lemondása utánDaidzsó-tennóként ismerték. Ő volt Dzsitó császárnő után a második nő, aki elnyerte ezt a címet. Genmei visszavonulásban élte hátralévő hét évét a 61 évesen bekövetkező haláláig.[13]
Genmei sírjának pontos helye ma is ismert.[2] Narában, egysintó szentélyben(miszaszagi) fejezik ki iránta tiszteletüket.
Ez a szócikk részben vagy egészben azEmpress Genmei című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Brown, pp. 264; prior toEmperor Jomei, the personal names of the emperors(imina) were very long and people did not generally use them. The number of characters in each name diminished after Jomei's reign.
↑Brown, p. 271; Varley, p. 44; a distinct act ofsenso is unrecognized prior toEmperor Tenji; and all sovereigns exceptJitō,Yōzei,Go-Toba, andFushimi havesenso andsokui in the same year until the reign ofGo-Murakami.
