Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Gelugpa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. május 15.

Pontosságellenőrzött

Asorozat témája
Congkapa, a Gelugpa iskola alapítójának szobra, a szülőhelyén állóKumbum kolostor templomának oltárán. Fényképezte: Mario Biondi, 2006. július 7.

Agelug,geluk vagygelugpa (vagy dge lugs pa, dge-lugs-pa, vagy dgelugspa), más névensárga kalapos szekta, egybuddhista iskola, amelyet a tibeti vallási vezető és filozófusCongkapa (1357–1419) alapított. Az első kolostortGandenben építtette, amelynek vezetője, aganden tripa, a mai napig az egész gelug iskola vezetője is egyben. Ennek ellenére az iskola legismertebb alakja adalai láma.[1][2]

AMaitréja Buddhával azonosítottTiszta Föld szanszkrit elnevezése (Tusita) tibeti nyelven „Ganden”. LegelőszörCongkapa iskoláját nevezték „Ganden csoluk”-nak, amely azt jelenti, hogy a „Ganden spirituális hagyományvonala”. Összerakva a Ganden első szótagját a csoluk kifejezés második részével jött létre először a „galuk”, majd későbbi módosítással a „gelug” kifejezés.[3]

Congkapa

[szerkesztés]

Congkapa, akadampa (Bka'-gdams-pa) tanítások nagy rajongója, nagyban támogatta a kadam iskola által sulykolt egyetemes együttérzésmahájána elvét, mint alapvető spirituális irányelvet. Ezt ötvözte azüresség tanának mély fokú művelésével, amit több indiai mester is hirdetett (pl.Nágárdzsuna (2. század) ésCsandrakírti (7. század)). Congkapa szerint a spirituális út ezen két aspektusa (együttérzés és a bölcsességbe való mély belelátás) jelent táptalajt a teljes szívből megvilágosodásra vágyók számára. Ezt az „út három legfőbb aspektusának” nevezte, illetve ajánlása szerint ezen az úton kell elindulni avadzsrajána buddhizmusban.[4]

Kolostorok és vonaltartók

[szerkesztés]
Lásd még:Tibeti kolostorok listája

AGanden kolostort Congkapa alapította 1409-ben, amely fő székhelyévé vált. Rengeteg tanítványa volt, amelyek közülGyalcab Dzse (1364–1431) ésKhedrub Dzse (1385–1438) volt a két legfőbb. Kiemelkedő tanítványnak számított még Togden Dzsampal Gyaco, Dzsamjang Csodzse, Dzsamcsenpa Serap Szenge ésGedun Trupa, az elsődalai láma (1391–1474). Congkapa halála után tanításait Gyalcab Dzse és Khedrub Dzse őrizte, akik a Ganden kolostor következő vezetői lettek. A vonalat aganden tripák őrizték, akik közül a jelenlegi Kenszur Lungri Namgyal, a 101. Ganden Tripa (és nem a Dalai láma, mint azt oly sokan gondolnák).

ADrepung kolostort Dzsamjang Csodzse, aSzera kolostort Csödzse Sakja Jese, és aTasilhumpo kolostortGedun Trupa alapította.

Jamyang Zhaypa és Ngawang Tsondru alapította 1709-ben aLabrang kolostort . Számos Gelug kolostort építettek Tibet szerte valamint Kínában és Mongóliában is.

A rengeteg elug vonal őrzői: a dalai láma (más néven Gyalva rinpocse), aPancsen láma, a Csagkja Dordzse Csang, Ngacsen Köncsok Gyalcen, Kjishö Tulku Tenzin Trinli, Dzsamjang Sépa, Phurcsok Jampa Rinpocse, Dzsamjang Deve Dordzse, Takphu Rinpocse, Kácsen Jese Gyalcen,Ling rinpocse,Tridzsjang rinpocse és még mások mindenkori inkarnációi.

A dalai láma vonala

[szerkesztés]

1577-benSzönam Gyaco, akitGyalva Gendun Trupa 3. reinkarnációjának tekintettek,[5] szövetséget kötött azAltan mongol nagykánnal. Ennek eredményeként vehette fel Szönam Gyaco s3. dalai láma címet. A "dalai" szó a mongol „gyaco” (óceán) szó tibeti fordítása.[6] Gyalva Gendun Trupát ésGendun Gyacót ezt követően nevezték el, jóval a haláluk után, 1. és 2. dalai lámának.[7]

Szönam Gyaco igen aktívan terjesztette a buddha-dharmát a mongolok körében, ahol az ezt követő évszázadok során a gelug hagyomány vált a fő spirituális gyakorlatává. Ennek révén a gelugpa rendkívül erős támogatókat szerzett és Tibet legkimagaslóbb iskolájává nőtt. A gelug-mongol szövetséget tovább erősítette, hogy Szönam Gyaco halála után a dalai láma új reinkarnációját Altan nagykán ükunokájában ismerték fel, aki ezután felvette aJonten Gyaco nevet.[8]

Kiemelkedése a többi iskola közül

[szerkesztés]

A 16. század végére a tibeti buddhizmus szektáinak véres küzdelmeit követően a gelug iskola győztesként emelkedett ki a többi iskola közül.Szamten Karmaj[9] (1595–1657) tibeti történész szerint a Ganden palota kincstárnoka volt az első személy, aki a gelug felemelkedést követően politikai hatalomra tett szert. Később, a gelug hatalom megszilárdításáért tett fáradozásaiért, megkapta adesi (wylie: sde-sris), régensi címet.[10]

Az5. dalai láma,Loszang Gyaco 17. századi hatalomra kerülésétől kezdve a dalai lámák politikai hatalmat gyakoroltak egész Tibet fölött. A kormányzat aGaden Podrang elnevezést kapta.

George Forrest skót botanikus 1905-ös tibeti felkelésről tett beszámolója szerint, aJünnan tartománybeli Mekong-völgy népei többségében tibetiek voltak, akik a gelug iskolához tartoztak. Forrest elmondása szerint a terület fölött uralkodó gelug vezetők erőszakot is bevetettek a parasztság ellen az akaratuk érvényesítése érdekében.[11]

Az iskola tanításai

[szerkesztés]

A gelug iskola fő tanításai aaz út állomásai (lamrim - az indiaiAtísa mester tanításaira hagyatkozva - kb. 11. század) és az üresség látásának rendszerszerű gyakorlása. Ezeket ötvözték alegmagasabb jóga tantra istenségekjógáival (Gújaszamája,Csakraszamvara,Jamántaka ésKálacsakra), melyeknél a koncentráció középpontjában a boldogság és üresség láthatatlan egységének a megvalósítása áll.[12]

Congkapa hat magyarázata jelenti a gelug hagyomány részére az elsődleges forrásokat:

  • Lam-rim chen-mo (Az ösvény fokozatainak terjedelmes magyarázata)
  • Sngag-rim chen-mo (A tantrák terjedelmes magyarázata)
  • Drang-nges legs-bshad snying-po (A magyarázó és állító tanítások ékesszólásának esszenciája)
  • rTen-'brel bstod-pa (Az oksági láncolat dicsőítése)
  • gSang-'dus rim-lnga gsal-sgron (A Guhjaszamádzsa öt fokozatának megvilágítása)
  • gSer-phreng (Az aranyfüzér)

Minden gelug kolostor saját magyarázó szövegeket használ, különböző szerzőktől. Ezeket kolostori kézikönyvnek neveznek (tib.jigcsa). Congkapa tanításaira amahájána és avadzsrajána buddhizmus félremagyarázása elleni védelmezőként tekintenek. Azt mondják, hogy követőik azösvény fokozatainak terjedelmes magyarázatát követik.

A gelug iskola etikai és kolostori szabályait aVinajából kölcsönözte. A gelug az egyetlen vadzsrajána buddhista iskola, amely előírja a szerzetesek és tanítók felkenését. Világi emberek általában nem adhatnak tanításokat amennyiben vannak felesküdött szerzetesek elérhető közelségben. Ezt a szabályt Congkapa alkotta, hogy megakadályozza a buddhista tanítások további torzulását.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. www.blog.buddhizmusma.hu - A tibeti buddhizmus nyolc gyakorlóvonala - 2012. 06. 20.. [2015. július 7-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 2.)
  2. Szilágyi Zsolt (2008-03). „A tibeti buddhizmus és politikai szerepe”. [2015. július 7-i dátummal azeredetiből archiválva]. 
  3. Mullin 367. oldal
  4. Tupten 10. oldal
  5. McKay 18. oldal
  6. McKay 18. oldal
  7. McKay 19. oldal
  8. McKay 19. oldal
  9. also Sonam Choephel or Sonam Rabten
  10. Samten G. Karmay,The Great Fifth'. [2008. április 8-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  11. Short 108. oldal
  12. Tarr Dániel: MAHÁJÁNA BUDDHIZMUS A mahájána buddhista iskolák történeti áttekintése - 1995, olvasva: 2014.12.02.. [2013. november 8-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Gelug
AWikimédia Commons tartalmazGelugpa témájú médiaállományokat.
Alapok
Buddha
Főbb
fogalmak
Kozmológia
Gyakorlatok
Nirvána
Szerzetesség
Legfőbb
alakok
Szövegek
Irányzatok
Országok
Története
Filozófia
Kultúra
Egyéb
A buddhizmus
és a…
Listák
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gelugpa&oldid=26110613
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp