Ez a lap egy ellenőrzött változata
Pontosság | ellenőrzött |
![]() | Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még:Holice (egyértelműsítő lap). |
Gelle(Holice) | |||
Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Dunaszerdahelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1250 | ||
Polgármester | Iván Lajos | ||
Irányítószám | 930 34 | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Forgalmi rendszám | DS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2144 fő(2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 120 m | ||
Terület | 23,21 km² | ||
Időzóna | CET,UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Gelle weboldala | |||
![]() | |||
![]() AWikimédia Commons tartalmazGelle témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Gelle (szlovákulHolice, korábbanHolice na Ostrove) községSzlovákiában, aNagyszombati kerületben, aDunaszerdahelyi járásban.Beketfa,Csallóközpósfa,Egyházgelle ésÓgelle1940. évi egyesítéséből keletkezett. Egyházilag aPozsonyi főegyházmegye Somorjai esperességéhez tartozik.
Dunaszerdahelytől 9 km-re nyugatra fekszik.Beketfa,Cséfalva,Csentőfa,Kisbudafa,Nagybudafa,Csallóközpósfa,Ógelle,Egyházgelle falurészek alkotják. Egyház-önkormányzatilagDunakisfalud,Kislúcs,Nagylúcs ésSárosfa tartozik hozzá.
1245-ben említi először oklevélGala néven.1253-ban királyi udvarnokok falujakéntPozsony várának tartozéka volt, ekkor említi először oklevél a falu templomát is, amelySzent Péter ésPál apostoloknak volt szentelve.1328-ban Gelle szabadalmakat kapott,[2] jobbágyai minden adótól és szolgálattól mentesültek. Az ún. gellei szék önálló közigazgatási egység volt úriszékkel.Hunyadi Mátyás a térség központi településének,Egyházgellének városi rangot adott, majd1524-benII. Lajos tovább terjesztette ki a székhez tartozó falvak szabadalmait.1533-ban Egyházgelle királyi birtok 4 portával, az egyház 5 portával rendelkezett.1599-től aPálffy család birtoka.
Fényes Elek szerint„Gelle (Egyház), magyar falu,Pozsony vmegyében, aSomorjából,Szerdahelyre vivő országutban, ut. p. Somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája, felette kevés. F. u. a gr. Pálffy család senioratusa, de a helybéli plébános is szép részt bir benne.”[3]
A mai GelleEgyházgelle,Ógelle,Beketfa ésCsallóközpósfa1940-es egyesítésével keletkezett, melyhez későbbCséfalva,Csentőfa, valamintKis- ésNagybudafa községeket is hozzácsatolták.
2011-ben 1897 lakosából 1694magyar, 184szlovák volt.
2021-ben 2144 lakosából 1750 (+45) magyar, 351 (+42) szlovák, (+2) ruszin, 17 (+7) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
1786
"Gelle, két magy. helység Pozsony vm.-ben, a Csallóközben. 1) Egyházgelle, mezőváros 1 mfd. Szerdahelytől Ny-DNy-ra. Katolikus templom. 2) Ógelle 1¼ mfd. Szerdahelytől DNy-ra."[5]
1796-1799
"Egyház Gelle. Magyar Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, és a Plébánus, lakosai katolikusok, fekszik a Csalóközben, Szerdahelytől egy mértföldnyire, Beketfához, és Pósfához közel, határja két nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye nincs, piatza Somorján."[6]
1851
"Gelle (Egyház), magyar falu. Pozsony vmegyében, a Somorjából, Szerdahelyre vivő országútban, ut. p. somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája kevés. F. u. a gr. Pálffy család senioratusa, de a helybéli plébánus is szép részt bir benne."[7]
1900
Egyházgelle, alsócsallóközi magyar kisközség, 38 házzal és 295 róm. kath. vallású lakossal. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és főispán a gelle udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennemű adózás és szolgálat alól fölmenti. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott, melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott; 1524-ben II. Lajos is a gelle érseki szék adóját leszállította. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel, melynek négy portája van; plébánosa öt porta után fizetett adót. A mult század elején a Pálffy-féle szeiorátus bírta. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb műemléke, mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. A templomban van Törös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsánna sírboltja. Ide tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel, a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Maholányi Antalnak adja el. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Patony.[8]
![]() | Ez aszlovákiaiNagyszombati kerület-belitelepülésről szóló lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |