Ez a szócikk a testrészről szól. Hasonló címmel lásd még:Garat (település).
Orrüreg, szájüreg, gége és a garat sagittalis metszete.
Agarat alégzőrendszer és azemésztőrendszer részben közös része. Akülső koponyaalapra felfüggesztett, elölről hátra lelapított üreg. A koponyaalap alatti rövid szakaszon fala kötőszövetes hártya(fascia pharyngobasilaris), amely lefelé a nyálkahártya alatt tovább folytatódik. Lentebb, ezen kívüli rétegben, lapos harántcsíkolt izmok alkotják a fal meghatározó alkotórészét. Belülrőlnyálkahártya béleli, amelynek nincs saját izomrétege. Három része közül a felső, az orrgarat(pars nasalis pharyngis; nasopharynx; epipharinx) azorrüreg, a középső, a szájgarat(pars oralis pharyngis; oropharynx; mesopharinx) aszájüreg, alsó része a gégei garat(pars laryngea pharyngis; laryngopharynx, hypopharynx) agégebemenet mögött helyezkedik el. Felső része csak a légzőrendszerhez tartozik. A garat alsó részéből előre agégebemenet(aditus laryngis) indul ki, hátsó részéből pedig az 5.-6. nyakcsigolya magasságában anyelőcső(esophagus). A belégzett levegő és a lenyelt falat útja a garatban kereszteződik. Elöl - a belé nyíló orr- és szájüreg, ill. a belőle kiinduló gégebemenet miatt garatfal lényegében nincs.
A garat részei, összeköttetéseik és fontosabb képződményeik
A garat felső részébe nyílik be a kétoldali fülkürt(tuba auditiva) nyílása is(ostium pharyngeum tubae). A fülkürt összeköti a dobüreget a garattal, nyeléskor megnyílik és így biztosítja a dobüreg légterének nyomáskiegyenlítődését. A fülkürt garati nyílása kissé beemelkedik a garatba és róla redők indulnak el a garatfal és a lágy szájpad felé. A redőket izmok emelik ki. (A fülkürt garati nyílásának környezetében csoportos nyiroktüszők csoportja található, ezeket szokták fülkürti manduláknak(tonsilla tubaria) is nevezni.)
A hátsó garatfal felső részének nyálkahártyája előre fordul az ékcsont testére, ahonnan folytatódik az orrüreg nyálkahártyájába. Ez az áthajlás a garatboltozat(fornix pharyngis).
A fülkürt garati nyílásának hátsó és elülső széléről egy-egy nyálkahártyaredő húzódik a garatfalhoz és a lágy szájpadhoz(plica salpingopharyngea et salpingopalatina). A redőket a bennük lefutó izmok emelik ki. A garathoz húzódó redő és a hátsó garatfal között egy lefelé húzódó résszerű bemélyedés van(recessus pharyngis.)
A szájgarat(pars oralis pharyngis) a garat szájüreg mögötti része. A szájüreg a szájpadívek és a nyelvcsap által határolt torokszorossal(isthmus faucium) nyílik be a garatnak ezen részébe.
A gégegarat(pars laryngea pharyngis) a garatnak az alsó, a gége mögötti része. Előre nyílik belőle a gégebemenet(aditus laryngis), izmos falának folytatása lefelé a nyelőcső. A gégebemenet két oldalán két hosszúkás, „körteképű” bemélyedés van(recessus piriformis), amelyeknek az a szerepe, hogy a lenyelt falatot a gégebemenet megkerülésével a nyelőcsőbe vezessék. Folyadékok, pépes ételek és kisebb falatok így anélkül is át tudnak haladni a garat ezen szakaszán, hogy szükségessé válna a gégebemenet záródása.
A garatemelő izmok(musculus levator pharyngis), viszonylag kicsi, páros harántcsíkolt izmok, amelyek nevüknek megfelelően a garat emelésére szolgálnak.
A szájpad-garat izom(musculus palatopharyngeus) - nevének megfelelően a lágy szájpadot köti össze a garattal. Részt vesz a szájpadmandula árkának(fossa tonsillaris) képzésében.(A garatemelő izmok áthaladnak a garatfűző izmok közötti réseken és a garat izomzatának belső rétegében tapadnak.)
A garat izomzatának messze túlnyomó többségét a garatfűző izmok(musculus costrictor pharyngis) teszik ki. Ezek is lényegében páros, lapos harántcsíkolt izmok, de a két oldalt eredő részeik hátul egy izomvarratban(raphe) összekapcsolódnak, így a kétoldali rész lényegében egységes izomként működik. Eredésük sok képletről történik. A garat működéseiben a garatfűző izmok játsszák a meghatározó szerepet.
A garatot egy idegfonat(plexus pharyngeus) látja el, amelynek rostjai a nyelv-garat idegből [IX.], a bolygóidegből [X.] és a szimpatikus dúclánc nyaki szakaszából származnak.
Agarat mögötti rés(spatium retropharingeum) páratlan, a nyaki gerincet elölről borító kötőszövetes lemez előtt található lapos kötőszövetes tér, benne néhány nyirokcsomóval. Fontosabb képleteket nem tartalmaz, a garatfalból kiinduló gyulladásos folyamatok terjedési útja lehet.A garat menti és garat mögötti rések határát a stílusnyúlványról eredő izmok, és kötőszövetes lemezek képezik. Az elhatárolódás azonban nem teljes.Agarat menti rés(spatium parapharyngeum) a páros, a garat két oldalán található kötőszövetes tér, amelyben nagyon fontos képletek futnak. Ezek a következők: A belső fejverőér és a mély nyaki véna közös kötőszövetes hüvelyben, a [IX.], [X.], [XI.], [XII.] agyidegek, a szimpatikus dúclánc felső nyaki dúca, és a dúcnak a fejhez felszálló ágai.
A garat működése igen sokrétű. Alapvető szerepe van a nyelésben, nyeléskor a - lágy szájpaddal együtt - az orrgarat lezárásában, a légzésben, a hangképzésben és számos - ezekhez kapcsolódó bonyolult működési és védekező reflexben. Működésében a reflexes mechanizmusok dominálnak, csak bizonyos működések beindítása történik akaratlagosan.
Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia)ISBN 0-03-011914-6
