Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Garammikola | |
| Közigazgatás | |
| Település | Zselíz |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
  Garammikola Pozíció Szlovákia térképén | |
 é. sz. 48° 04′ 00″,k. h. 18° 40′ 00″48.066667,18.66666748.066667°N 18.666667°EKoordináták:é. sz. 48° 04′ 00″,k. h. 18° 40′ 00″48.066667,18.66666748.066667°N 18.666667°E | |
Garammikola (szlovákul:Mikula)Zselíz városrésze, egykor önálló községSzlovákiában, aNyitrai kerületLévai járásában.
Lévától 23 km-re délre, Zselíz központjától 2 km-re északra, aGaram jobb partján fekszik.
A települést1075-benI. Géza királynak agaramszentbenedeki apátság részére írt adománylevelében említik először. Apátsági birtok, melyet1293-banCsák Máté elpusztított.1434-től a lévai váruradalom része.1512-től amáriacsaládipálosoké,1565-től azesztergomi káptalané. A18. században azEsterházy család birtoka. 1565-ben malma és 12 adózó portája volt.1601-ben 29 ház állt a faluban.1663-ban elpusztította a török.1720-ban 17 adózója lakta.1828-ban 69 házában 359 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint„Garam Mikola. Magyar falu Bars Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Zselízhez közel, és annak filiája, szántó földgye, és réttye termékeny, legelője elég, fája van, piatzozó helye, ’s keresetre módgya Esztergomban, és a’ Dunán.”[1]
Fényes Elek szerint„Garan-Mikola, magyar falu, Bars vármegyében, a Garan mellett: 102 kath., 400 ref. lak., s a ref. fiókegyház a szódói anyához tartozik. Határa igen termékeny, de árvizektől szenved. Birja gr. Eszterházy Józsefnő, s ut. p. Zeliz.”[2]
Bars vármegye monográfiája szerint„Garammikola, a Garamvölgyben fekvő magyar kisközség, 1846, nagyobbára református lakossal. E község a szent-benedeki apátság javára a Géza király által 1075-ben kiállított alapító oklevélben már szerepel. A pápai tizedszedők lajstromában Michela alakban találjuk említve. 1351-ben Lajos király Barachkay Miklós és István javára iktató parancsot ad ki, melyben András nevű mikolai birtokos is említtetik. 1434-ben Lévai Péter kapja Zsigmond királytól adományul, azonban 1466-ban már a Lábatlan családbelieket iktatják be. 1506-ban Haraszti Ferencz és neje bírja, 1512-ben pedig ismét a Lévaiakat uralja, a mikor Lévai Zsigmond és Haraszti Ferencz a mária-családi páloszárdának ajándékozzák. 1565-ben Miksa király egyéb birtokokkal együtt az esztergomi káptalannak adja, de később többen osztozkodnak rajta, ú. m. az elefánti zárda, a királyi közalapítvány és az Eszterházyak. Az 1663-iki török dúlás alatt részben elpusztult. A mult század elején Garam-Mikula néven szerepel. Református temploma 1779-ben épült. Postája, távirója és vasúti állomása Zseliz. Ide tartozik Széplak puszta is.”[3]
1920-igBars vármegyeLévai járásához tartozott.1938 és1945 között újra Magyarország része volt.
1967-ben csatolták Zselízhez.
1910-ben 710 lakosából 708 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
Felvidék-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap