A vadászatból visszatérő gall (1906),Évariste Vital Luminais alkotása Agallok (latinul:Galli ; ógörögül: Γαλάται,Galátai ) akelta népek egy csoportja volt a kontinentális Európában a vaskorban és a római korban (nagyjából a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 5. századig). HazájukGallia néven volt ismeretes. Agallt , egykontinentális kelta nyelvet beszéltek.
A gallok az i. e. 5. század körül jelentek meg aLa Tène-kultúra hordozóiként azAlpoktól északra és nyugatra. A Kr. e. 4. századra a maiFranciaország ,Belgium ,Svájc ,Dél-Németország ,Ausztria ésCsehország nagy részén elterjedtek, mivel aRhône , aSzajna , aRajna és aDuna folyórendszerei mentén húzódó kereskedelmi útvonalakat ellenőrizték. Hatalmuk csúcspontját az i. e. 3. században érték el. A Kr. e. 4. és 3. században a gallok terjeszkedtek Észak-Itáliában (Gallia Cisalpina ), ami arómai-gall háborúkhoz vezetett, és aBalkánon , ami agörögökkel való háborúhoz vezetett. Ez utóbbi gallok végülAnatóliában (a maiTörökországban ) telepedtek le, ésgalaták néven váltak ismertté.[ 1]
Azelső pun háború befejezése után a felemelkedőRómai Köztársaság egyre nagyobb nyomást gyakorolt a gall befolyási övezetre. Atelamoni csata (i. e. 225) a gall hatalom fokozatos hanyatlását jelentette a Kr. e. 2. században. A rómaiak végül agall háborúkban (i. e. 58-50) meghódították Galliát, ésrómai provinciává tették, ami agallo-római kultúra hibridjét hozta létre.
A gallok számos törzsből (toutās ) álltak, amelyek közül sokan nagy,oppida nevű erődített településeket építettek (példáulBibracte ), és saját érméket vertek. Gallia soha nem volt egységes uralkodó vagy kormányzat alatt, de a gall törzsek képesek voltak egyesíteni seregeiket nagyszabású hadműveletekben, mint például aBrennus ésVercingetorix által vezetett hadműveletek. Ősikelta vallást követték, amelyetdruidák felügyeltek. A gallok alkották meg aColigny-naptárat .
A gallok számos törzsből álltak, amelyek egy adott területet ellenőriztek, és gyakran építettek nagy, megerősített településeket, amelyeketoppidumoknak neveztek. Gallia meghódításának befejezése után a Római Birodalom e törzsek többségét várossá tette. A korai galliai egyház földrajzi felosztása ezután ezeken alapult, és a francia forradalomig francia egyházmegyékként működött tovább.
Az alábbiakban a feljegyzett galliai törzsek, valamint a római kori fővárosaik listája következik, mind latinul, mind a rekonstruált galliai nyelven (*).
Vercingetorix emlékműveAlesia-ban ,Alise-Sainte-Reine falu közelében, Franciaországban.Ambiorix , azEburók vezetőjének szobra a belgiumiTongerenben .A haldokló gall szobor, Róma Törzs Főváros Haeduusok Bibracte (Mont Beuvray)Allobrogok Solonion (Salagnon ),Vienna (Vienne )Ambarrusok aRhône és aSaône folyók találkozásának közelében Ambianusok Samarobriva (Amien )Ansok (*Andecawī)Juliomagos Andecavorum (Angers )Arecomicusok Nemausus (Nîmes )Arvernusok (*Arwernī)Gergovia (La Roche-Blanche )Atrebasok Nemetocenna (Arras )Cenomanosok Vindunom (Le Mans )Baiokassok (?)Augustodurum (Bayeux )Boiok Bononia (Bologna )Bellovacusok (*Bellowacī)Bratuspantion (Beauvais )Biturigek Avaricum (Bourges ),Burdigala (Bordeaux )Brannovicusok (?) (*Brannowīcēs)Matiscon (Mâcon )Brigantok (?)Brigantion (Bregenz )Kadurkok Uxellodunum (Cahors )Caletusok Caracotinum (Harfleur ,Sandouville (?),Lillebonne (?) )Carnusok Aquileia Carnutesek (*Carnūtī)Autricum (Chartres ),Cenabum (Orléans )Catalaunok (*Catu-wellaunī)Durocatelaunos (Châlons-en-Champagne )Caturixek Ebrodunom (Embrun )Cavarik (?) (*Cawarī) Arausion (Orange )Cenománok Brixia (Brescia )Ceutronok Darantasia (Tarentaise )Coriosolisok Corseul Diablinták Noeodunom (Jublains )Durokássziak (?)Durocassium (Dreux )Eburók Atuatuca (Tongeren )Eburovicek (?) (*Eburowīcēs)Mediolanum Aulercorum (Évreux )Gabalusok Andreritum (Javols )Graiocelek Ocellum (Aussois ) ?Helvétek (*Heluetī)Brenodurum ? (Bern ),Aventicum (Avenches )Helviusok (*Helwī)Alba Helviorum (Alba-la-Romaine )Insuberek Mediolanum (Milánó )Lemovicusok (*Lemowīcēs)Durotincum (Villejoubert ),Augustoritum (Limoges )Leuciak (*Lewcī)Tullum (Toul )Lexoviusok (*Lexsowī)Noviomagos (Lisieux )Lingók Andematunnon (Langres )Mediomatricesek Divodurum (Metz )Medulliak Maurienne (?)Menapiusok Castellum Menapiorum (Cassel )Moriniak Bononia (Boulogne-sur-Mer )Namneték Condevincum (Nantes )Nantuaták Tarnaiae (Massongex )Nerviusok (*Nerwī)Bagacum (Bavay )Nitiobrigesek Aginnon (Agen )Osismiak (*Ostimī)Vorgium (Carhaix )Parisusok (?)Lutetia (Párizs )Petrocoriusok Vesunna (Périgueux )Pictonok Lemonum (Poitiers )Raurákok Basel oppidum ,Augusta Raurica (Kaiseraugst )Redonok Condate (Rennes )Rémiek (?)Durocortorum (Reims )Ruteniek (?)Segodunom (Rodez )Szalasziak Aosta Santonok Mediolanum Santonum (Saintes )Sedunok Sedunum (Sion )Segusiavik (*Segusiawī)Forum Segusiavorum (Feurs )Segusiniek Segusio (Susa )Szenonok Agedincum (Sens )Sequanusok Vesontion (Besançon )Szveszionok (?)Noviodunum (Pommiers ),Augusta Suessionum (Soissons )Taurinok Taurasia (Torino )Tectosages Tolosa (Toulouse )Tigurinok Eburdodunom (?) (Yverdon )Treverusok (*Trēwerī)Trier ,Titelberg Trikasztinok (?)Augusta Tricastinorum (Saint-Paul-Trois-Châteaux )Turónok Ambatia (Amboise),Caesarodunum (Tours)Velaunok (?) (*Wellaunī)Brigantio (Briançonnet )Veliocassák (?) (*Weliocassēs)Rotomagos (Rouen)Vellavusok (?) (*Wellawī)Ruessium (Saint-Paulien ),Anicium (Le Puy-en-Velay )Venelliek (?) (*Wenellī)Crociatonum (Carentan )Venétek (*Wenetī)Dariorium (Vannes )Veragrik (?) (*Weragrī)Octodurus (Martigny)Vertamocorusok (?) (*Wertamocorī)Novaria (Novara )Viducassesok (?) (*Widucassēs)Aregenua (Vieux )Vindeliciek (?) (*Windelicī)Augusta Vindelicorum (Augsburg)Viromanduiek (?) (*Wiromanduī)Augusta Viromanduorum (Saint-Quentin )Vocontusok (?) (*Wocontī) Vaison-la-Romaine