Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk Galgamácsa községről szól. Hasonló címmel lásd még:Mácsa (egyértelműsítő lap). |
| Galgamácsa | |||
.jpg) | |||
| Falumúzeum (Galgamácsa, Petőfi utca 7.) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Aszódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rózsahegyi Richárd (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2183 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1857 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,31 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 42′ 00″,k. h. 19° 22′ 60″47.7,19.38333347.700000°N 19.383333°EKoordináták:é. sz. 47° 42′ 00″,k. h. 19° 22′ 60″47.7,19.38333347.700000°N 19.383333°E | |||
  Galgamácsa Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Galgamácsa weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazGalgamácsa témájú médiaállományokat. | |||
GalgamácsaközségPest vármegyében, azAszódi járásban.
AGalga-patak völgyében található településtBudapest felőlFót ésVeresegyház érintésével a2102-es,Vác térsége felől a2105-ös,Aszód ésBalassagyarmat irányából pedig a két várost összekötő2108-as úton érhető el. Központján a 2102-es és 2105-ös utakat összekapcsoló 21 122-es számú mellékút húzódik végig.
Vonattal aMÁV 77-es számúAszód–Vácrátót és a 78-as számúAszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalán közelíthető meg, melynek egy megállási pontja van itt,Galgamácsa vasútállomás. Elágazó állomás; a legközelebbi megállóhelyek: Aszód irányábanIklad-Domony felső, a váci vonalonVáckisújfalu, az ipolytarnócin pedigGalgagyörk. Az állomás bekötőútja körülbelül 2018-ig országos közútként a 21 317-es útszámot viselte, azóta számozatlan önkormányzati útnak minősül.
Galgamácsa nevét az ismert források először a középkorból említik, bár a környezete nagyon régóta lakott. Mácsa egyike volt azÁkos nemzetség hatalmas birtokát kitevő településeknek, már1284-ben. A község a nevét feltehetőleg aSydo nemzetségből származó Mácsa (1237-1267) után kapta.
1421-benAlsómacha ésFelsewmacha még két külön településként szerepelt. A község atörök hódoltság alatt sem pusztult ki.
A14. században épült épületei a katolikus templom kivételével földig pusztultak. A18. század közepén grófGrassalkovich Antal szerezte meg a település tulajdonjogát, ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott.
A falu1827.március 23-án leégett, csupán 7 ház maradt épségben. Ennek emlékét őrzi az ún. Hétház-sor.
A község a Galgamácsa nevet1900.november 26-án vette fel, a Statisztikai Hivatal ajánlása alapján.
2003. szeptember 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Galgamácsán, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, és – egyetlen, azonos családnevű ellenfelével szemben – meg is erősítette pozícióját.[7]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1854 | 1810 | 1799 | 1837 | 1862 | 1830 | 1833 | 1857 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 4,5%, evangélikus 4,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,3% (24,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek és bolgárnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,3% volt római katolikus, 4,7% evangélikus, 4,4% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[14]
