Ez a lap egy ellenőrzött változata
| GTK | |
 | |
 | |
| Vezérlőelemek a Gtk3-demóban | |
| Fejlesztő | GNOME alapítvány |
| Első kiadás | 1998.április 14. |
| Legfrissebb stabil kiadás | 4.18.2(stabil verzió, 2025. március 16.)[1] |
| Programozási nyelv | C |
| Operációs rendszer | platformfüggetlen |
| Platform | platformfüggetlen |
| Méret | 18MB |
| Állapot | aktív |
| Kategória | Widget készlet |
| Licenc | LGPL |
| A GTK weboldala | |
AGTK, más névenThe GIMP Toolkit a legelterjedtebbvezérlőelem-készletek egyike azX Window System alatt. Kezelőfelületek tervezésére szolgál, mint aQt vagy aMotif.
A GTK-t eredetileg aGIMP képszerkesztő szoftverhez fejlesztetteSpencer Kimball,Peter Mattis ésJohn MacDonald – a berkeley-i Kaliforniai Egyetem eXperimental Computing Facility tagjai. Az LGPL szerződés értelmében a GTK szabad szoftver, és aGNU projekt része.
A GTK aC programozási nyelvet használja aGObject rendszerrel, de más programnyelvekre is vannak portjai, példáulC++ra (gtkmm),Perlre,Pythonra (pyGTK),Rubyra ésJavára. AGTK-server segítségével bármilyenIO képességekkel rendelkező nyelvvel használható stream alapú IPC kommunikáció segítségével. Vannak direkt a GTK-hoz írt nyelvek, mint aGOB2 és aVala.
Sok vezérlőelem-készlettel ellentétben nem azXt-n alapul, ezért több rendszeren használható, és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Emiatt viszont nem vezérelhető a megszokott X erőforrás fájlokkal, mint a többi (régebbi) X11-es vezérlőelem-készlet.
A felhasználó a GTK-t különböző „meghajtókkal” (engine) szabhatja testre. Ezek a meghajtók képesek más környezetek kinézetét utánozni (példáulMicrosoft Windows,Motif,Qt vagyNEXTSTEP. Egyes meghajtók, illetve a GTK 3 alapértelmezetten is témákkal tehető egyénivé. A témák egyszerűen telepíthetők agnome-tweak-tool segítségével. A szöveges formátumleírást és képállományokat tartalmazó témák könnyen módosíthatóak, a ~/.themes könyvtárba helyezve akár személyre is szabhatóak.
Azonban ezek a környezetek nem szükségesek ahhoz, hogy GTK-os programokat futtassunk. Amennyiben a szükséges GTKprogramkönyvtárak telepítve vannak, a GTK-os programok használhatókKDE ésMac OSX alatt, sőt, ha a program támogatja, akárMicrosoft Windows alatt is (erre példa a GIMP és aPidgin üzenetküldő).
A GTK-ban számos programozást megkönnyítő funkció volt megtalálható, mintstruktúrák tárolása éskapcsolt listák létrehozása (GObject néven). Ezeket különválasztották, és ma aGlib programkönyvtárban találhatóak meg.
A GTK 2 a GTK utódja. Fejlettebb szövegrendereléssel (aPangóval), új, témákat kezelő meghajtóval, a fogyatékos embereket segítő funkciókkal, és teljesUTF-8 támogatással bővült. A GTK 2 azonban nem kompatibilis elődjével, tehát a GTK-t használó programok futtatásához az 1-es verziót is telepíteni kell.
A 2.8-as verziótól a GTK aCairo könyvtárat használja a vektoros grafikák rendereléséhez és a legtöbb vezérlőelem megrajzolásához.
A 2010. április elsején kiadott 2.20-as verzióval a 2.x sorozat fejlesztése véget ér, már csak hibajavító kiadások várhatóak. A fejlesztés a 2009-ben indult GTK 3-ra összpontosított, amelynek fejlesztési kódneve eredetilegProject Ridley volt.
A GTK 3 számos külső könyvtárat integrált a GTK-szal, már teljes mértékben a Cairóra alapozva. Az alapértelmezett témakezelés a webesCSS leírást használja.Az új vezérlőelemek mellett jelentős újdonság azOpenGL ésWayland támogatás. A GTK 3-ra való átállás nem zökkenőmentes, például aLibreOffice irodai programcsomag GTK 3-as kísérleti változata 2015-ben vált „használhatóvá” aRed Hat Linux fejlesztéseinek köszönhetően.
2012. december 16-án jelentette be a fejlesztői közösség a GTK 4.0 kiadását. Ebben többek között a beépített médialejátszás, skálázható listák, shaderek vagy a megújított drag-and-drop kezelés jelent meg.[2]
Kezelőfelületek megtervezése a programkódban igencsak hely- és időigényes feladat. Ezért ajánlatos aGlade felülettervező és programkönyvtár használata, amivel grafikusan (mint például aVisual Basicben) tervezhetjük meg a kezelőfelületet.
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap