Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Görgényüvegcsűr(Glăjărie) | |
 | |
| Katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Görgényszentimre |
| Rang | falu |
| Községközpont | Görgényszentimre |
| Irányítószám | 547301 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 117373 |
| Népesség | |
| Népesség | 1513 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1365 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 590 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 58″,k. h. 24° 55′ 58″46.83271,24.9328546.832710°N 24.932850°EKoordináták:é. sz. 46° 49′ 58″,k. h. 24° 55′ 58″46.83271,24.9328546.832710°N 24.932850°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazGörgényüvegcsűr témájú médiaállományokat. | |
Görgényüvegcsűr (románulGlăjărie,németülGörgenyer Glashütte) faluRomániábanMaros megyében. KözigazgatásilagGörgényszentimre községhez tartozik.
Szászrégentől 27 km-re északkeletre, aGörgényi-havasok lábánál fekszik.
A falu az itteni erdő kiirtásával keletkezett, amikor1778 körülifj. Bornemissza János az itt levő üveghutához üvegcsűrt telepített.1847-ben lett önálló község, az üveghuta az1870-es évekig működött. A falu kőfaragói és építészei hírnévre tettek szert.1910-ben 1254, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. Atrianoni békeszerződésigMaros-Torda vármegyeRégeni alsó járásához tartozott.
1992-ben 1873 lakosából 1614 magyar, 258 román volt.
2011-ben 1702 lakosából 1365 magyar, 309 román volt.[2]
A legkorábbi régészeti lelet az egy itt létező civilizációról, a bronzkorból származik. A település mai helyén egy bronzkori lándzsahegyet találtak, mely Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Nincs pontos írásos dokumentum az e környéken létrehozott első üveggyárról. Annyit tudni csupán, hogy az első üveggyárat Felsőlárgán létesítették, azonban az erre vonatkozó adatok pontatlanok, annyit említenek, hogy: „1734 után”.Az első írásos dokumentumok, melyek konkrétan említik Görgeny Uvegcsür nevű település létezését, a Bucow-féle összeírás, vagy a Dr. Virgil Ciobanu Az erdélyi románok statisztikája 1760 és 1762 között című munkája, mely csupán a román lakosságra vonatkozva arról tesz említést, hogy a faluban körülbelül 100 lelket számláló ortodox közösség van.A terület, amelyre az üveggyárat építették, a Görgényi birtok részét képezte.
Erdély1688-ban osztrák fennhatóság alá kerül, ennek következtében1719.december 28-án 25 000 forint visszaválthatási összeg mellett 99 esztendőre átadta a kincstár a görgényi birtokot Kászoni János József erdélyi alkancellárnak, valamint Ignác és János fiainak, akik bárói rangot kaptak és fölvették a Bornemissza előnevet. A zálogjogi átadásra azonban csak 1734-ben került sor.Báró Bornemissza János miután bérbe kapta a görgényi birtokot, a mai Felső Lárga területén együveghutát építtetett. Tudni lehet pontosan, hogy az első üveggyárat Felső Lárgán létesítették. Az első üvegfúvó mestereket Cseh- és Morvaországból hozták 1781-ben, és a következőek voltak: Straff Franci, Bolian Hanzi, Kufner Franci, Kelner Jozsef, Freindorfer Hanzi, Freindorfer Jakab, Stamfel Jozséf, Wolf Franci, Blasko Franci.
Az üveggyártáshoz szükséges faanyag biztosítása érdekében a báró román munkásokat fogadott fel a szomszédos falvakból. A felsőlárgai üveggyárat 1783-ban lebontották és egy feljebb fevő területen újraépítették, ahol jelenleg a Kultúrotthon fekszik. Az újonnan áthelyezett üveggyár még abban az évben (1783) leégett és a jelenlegi faluközpont területére újraépítették. A kezdetleges gyártási eljárások dacára, itt készültek a legfinomabb üvegedények és ablaküvegek.
A fúvómesterek és azok családjai számára a báró házakat építtetett, és hogy ne kelljen a görgényszentimrei templomig megtenniük a 10 km-es távolságot, 1781-ben fából kápolnát építtetett a mai római katolikus templom helyén. A kápolnát fenyőfából és nádból építették, védőszentje Nepomuki Szent János volt. Ezen kápolna 1878-ig állt. Ugyanakkor Bocskai László és Salati János református hívők 1802 és 1804 között egy kis fatemplomot építettek, amely 1904-ig állt, s melyben minden harmadik vasárnap a görgényszentimrei református lelkész tartott istentiszteletet. A román lakosság számára is egy kis fatemplomot építettek 1820 és 1821 között, a mai Eklézsia (Eclesia) nevű helyen, melyben a kásvai pap misézett. Ezen szemléletben a báró politikája sikeresnek bizonyult: munkahelyek, lakóházak, kegyhelyek biztosításával azOsztrák Birodalom különböző régióiból jövő nemzetiségek, különböző vallásúak letelepültek a görgényi birtok ezen viszonylag elszigetelt területén.
A 19. század közepétől kezdődően a kvarc és a mészkő mennyisége csökkent kezdett ezen a területen, és az üveggyári munka folytatása végett kénytelenek voltak a kvarcotNaszód környékéről és a mészkövet Homoródalmás mellől ideszállítani, ami az üveggyár nyereségességének csökkenéséhez vezetett. Így a Bornemissza család kénytelen volt különböző vállalkozók számára 6 éves időszakra bérbe adni az üveggyárat.
A 99 éves bérleti szerződés lejárta után a Bornemissza család megtagadta a görgényi birtok visszaszolgáltatását a kincstárnak, mindaddig, amíg az nem fogja visszatéríteni az e birtokon végzett befektetéseket, melyek között a görgényüvegcsűri üveggyár is szerepelt. Ennek következtében az osztrák állam 1835-ben bírósági eljárást indította a bérlő Bornemissza ellen. A birtok visszavásárlására és a befektetések megtérítésére indított eljárás 27 évig folyt, melynek végeredménye a bérlő Bornemissza 500 000 forintos kártérítése, ugyanakkor a birtok újra az osztrák állam birtokába került. 1870-ben az osztrák állam bezárja az üveggyárat, melynek épületeit elárverezi, ugyanakkor betiltja az erdőkitermelést is, ami a 600 görgényüvegcsűri lakost megélhetés és jövedelem nélkül hagyja.[3]
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
