Egyedülálló kulturális örökséggel, nagy turisztikai iparral rendelkezik. Az ország gazdag történelmi hagyatékát részben tükrözi a19 UNESCO világörökségi helyszín. 2022-ben a kilencedik leglátogatottabb ország volt a világon.[13]
2011-ben az ország acsőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak. Hosszú recesszió vagy stagnálás után 2017-től a gazdaság fellendülést mutatott,[14] munkanélküliségi rátája a 2020-as évek elején viszont még mindig a második legmagasabb az EU-ban (Spanyolország után).[15]
A ÉszakrólBulgária,Észak-Macedónia ésAlbánia határolja, keletrőlTörökország és azÉgei-tenger, nyugatról és délről pedig aJón-tenger és aFöldközi-tenger. Legnyugatibb pontja:Korfu (Κέρκυρα: Kérkira /Kerkyra,[19]) legdélebbiKréta (Κρήτη: Kríti /Crete), legkeletibbKasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). ABalkán-félsziget déli nyúlványán elhelyezkedő mediterrán országot erősen tagolt partvonal jellemzi, a partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.
Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek.
Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
Görögországban sok aföldrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója aPineiósz, nagyobbak még azÉvrosz(Hebrosz), aSztrimónasz(Sztrümón), azAxiósz és azAliákmonasz(Haliakmón).
A partvidék és a szigetek éghajlatamediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban tavasztól kora őszig rendkívül tiszta a levegő és száraz. A csapadék mennyisége általánosságban véve nyugatról kelet felé egyre csökken.
Az ország területére jellemzőkeménylombú erdőket már az ókorban elkezdték kiirtani. Ma területének kevesebb mint egyharmadát (30-32%) borítja erdő.[21] Az erdők helyét részbenolajfaültetvények, részben cserjések foglalják el. Az újbóli erdősítést a nyáron gyakori, öngyulladás okozta tüzek és a legeltetés akadályozzák. A tengerparti területeken jellemzők amandulafenyő és azaleppóifenyő alkotta erdők. A belső területek maradványerdőinek állományalkotó fái atölgyek (pl.magyaltölgy). A folyóvölgyeketplatánligetek kísérik. A hegyvidékeken 2000 m tszfm.-ig afeketefenyő, agörög jegenyefenyő és a Borisz-jegenyefenyő alkot erdőket. Az erdőhatár felett havasi gyepek találhatók.[22]
Görögország kellemes éghajlatú területén már abronzkortól egészEurópa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzóhellén Birodalmat az egyre erősödőRóma hódította megi. e. 146-ban. ARómai Birodalom kettéválása után a 15. századig aBizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és azOszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után agörög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. Alondoni szerződés1830.február 8-án ismerte el aGörög Királyság szuverenitását. Az ország1924 és1935 közöttköztársaság volt,1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban1944-ben visszaállították a monarchiát, majd1946 és1949 közöttpolgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei1967-benpuccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere1974-ben bukott meg aciprusi válság miatt, ekkor újabbnépszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.
1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése végett vették fel azEurópai Unióba. A többi uniós tagállamtól eltérően az ország jelölésére nem aszabvány szerinti „GR” kódot használják, hanem a saját megnevezésük szerinti „EL”-t (Ελλάδα).
2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak. A 2012. június 18-án tartott előrehozott választásokon az Új Demokrácia párt nyert, így egyelőre folytatódtak a tárgyalások és volt rá remény, hogy az ország megmenekülhet a krachtól.A 2015. január 25-én tartott előrehozott választásokon a Radikális Baloldal Koalíciója (más néven Sziriza) nyert megszerezve a szavazatok kb. 39,5%-át, így a párt ígéretéhez híven akár újratárgyalhatják a görög államadósságot.
Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria])[19] és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía])[19] osztották (zárójelben a székhely szerepel):
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Görögország hagyományosan jelentős pártjai a diktatúra1974-es összeomlása után jöttek létre vagy alakultak újjá. A kormányzásban2011-ig a két nagy párt, azÚj Demokrácia és aPASZOK váltotta egymást.2011-tőlnagykoalícióban kormányoztak, de a megszorítások miatt megerősödtek a kisebb, részben radikális pártok, így a2012.május 6-i előrehozott választások után sem nekik, sem más pártnak nem sikerült kormányt alakítania.[24] Ugyanez év júniusában újabb választást tartottak, melyek után szintén ők, a jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK, valamint a szintén baloldali Demokratikus Baloldal alakítottak kormányt. A magas államadósság miatt azonban újabb és újabb megszorításokat voltak kénytelenek bevezetni, amelyek a lakosságban egyre nagyobb ellenállást váltottak ki. Ezért omlott össze 2014 végén a kormány, és írtak ki 2015. január 25-re ismét előrehozott választásokat. Ekkor az alternatív baloldaliSziriza ért el történelmi győzelmet, parlamenti többséget éppen hogy nem szerezve, ezért kénytelenek voltak koalíciót kötni az alternatív jobboldali Független Görögök nevű párttal. A 21. századi Európában ekkor történt meg először, hogy kizárólag alternatív, reformista pártok tudtak egy országban kormányt alakítani.Alexis Ciprasz miniszterelnök azonban fél év alatt hiába próbált, nem tudott kiegyezni Görögország hitelezőivel, így júliusban kénytelenek voltak elfogadni a 3. mentőcsomagot. Varufakisz pénzügyminiszter ekkor lépett ki a kormányból, hogy néhány héttel később a mentőcsomagot elítélőkkel bejelentsék, lehet, hogy távoznak a kormánypártból. Alexisz Ciprasz miniszterelnök ezért 2015. augusztus 20-án lemondott tisztségéről. 2019 júniusátólKiriákosz Micotákisz lett a miniszterelnök.[25]
Görögország népsűrűsége 2011-benSzaloniki, Észak-Görögország központja
A 2000-es évek elején a népesség elérte a 11 milliót, de 2010 óta, agörög gazdasági válság nyomán a népesség csökkenésnek indult, a születések száma meredeken zuhant, és több százezer görög, túlnyomórészt fiatal felnőtt külföldre távozott.[26]
A görögindoeurópai nép már azi. e. 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, athrákiai görögmuzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.
Nemzetiségek:görög 95-98% egyéb 2%:macedón,török,bolgár,albán. A külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%. Ázsiai eredetű etnikai kisebbségek 4,5%-nyian vannak. Ebből 1,5%török nemzetiségű a szomszédosTörökországból. A török lakosságkitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnekcigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5‰. Azarab ésperzsa bevándorlók aránya is 1,5%. Európai kisebbségek: amacedónok és avlachok egyaránt 1-1%-os aránnyal. A vlachok – más névenarománoknak – kizárólag aBalkánon elterjedt kisebbségi népcsoport, nyelvük aromán nyelvvel rokon. Ezenkívülalbánok és kisebb népcsoportok élnek még itt 0,5%-os arányban.[27]
A török megszállás után a görögök egy része áttért aziszlámra, de arányuk jelentősen csökkent agörög szabadságharc és azelső világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvűmuszlimok és a muszlim bolgárok (pomákok).
Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám2008-ban eltörölték.[29]
Görögország (kék)GDP-jének változása 1961–2010 között, összehasonlítva azeurózónáéval (piros)Görögország (kék) és azeurózóna (zöld) adósságállományának változása 1999–2016 között
A görögpiacgazdaság fejlett. AGDP több mint kétharmadát aszolgáltatások adják. A gazdaság legjelentősebb ágai a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A dolgozók csaknem ötöde bevándorló; ők főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Az ország a bruttó hazai termék 3 %-ának megfelelő támogatást kap azEurópai Uniótól.
Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabottmaastrichti kritériumokat. 2007–08-ra végül sikerült teljesíteni ezeket, de 2009-ben a 12,7 %-os deficit jóval túllépte a megengedett 3 %-ot. Azállamadósság, azinfláció és amunkanélküliség is több azeuróövezet átlagánál.[5]
2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4 %-kal nőtt, részben a2004. évi nyári olimpiai játékok infrastrukturális fejlesztései és a rekord fogyasztás miatt. 2009-ben az ország agazdasági világválság és a 2009. októberi választás előtti túlköltekezés miattadósságválságba került. A gazdaság 2011-re az1993 óta legsúlyosabbrecesszióba zuhant, a működést hitelező európai bankrendszer és azeuró összeomlásával fenyegetett. A kormány az euróövezeti tagság megtartása érdekében súlyos megszorításokra kényszerült.
A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságok jelentős részát öntözik. Termékeny vidékei aMakedóniai-síkság,Thesszáliai-síkság,Boiótiai-síkság,Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő, illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Jelentős a görög borászat.
Ásványkincsei:bauxit,vas,nikkel,réz,króm,barnakőszén,lignit,tőzeg,magnezit.A görög ipar gerince továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar, kiemelkedő a hajóépítés.
Míg a20. század első felében az ország bevételének fő forrását amezőgazdasági termények exportja, ahalászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, amásodik világháború utáni fejlődést főként a turizmusra alapozták. Atercier szektor súlya kiemelkedő.
Állandó külkereskedelmideficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.
A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, valamint akőolaj és kőolajtermékek. AzEurópai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal bonyolítja.
Azidegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide (2010 körül), főként európai országokból (Nagy-Britanniából ésNémetországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a mediterrán klíma és a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.
A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az Epidaurosz: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.
A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.
A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek mind a sportban, mind az irodalomban. „Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak.” A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett. Érdekes adalék, hogy fejlett tudományos eredményeiket Európa sötét évszázadai alatt az arabok őrizték meg az újkor számára.
Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel azUNESCO kulturálisvilágörökséget számontartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.
Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben, az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –,Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokatThészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak leromboltákKorinthoszt az i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tulajdonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amígI. Theodosius be nem tiltotta őket, mintpogányrítusokat.
Az ókoriolümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep voltZeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.
A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát, az1896-osat és a2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág azatlétika.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
