Gádoros Lajos
Életrajzi adatok
Született	1910.június 23. Erzsébetfalva
Elhunyt	1991.március 11. (80 évesen) Budapest
Ismeretes mint	építész belsőépítész, bútor tervező, egyetemi tanár
Nemzetiség	magyar
Házastárs	1940-1946: Czigler Antonia (Antonia Gerard), 1947-1975: Ivanovszky Erzsébet
Gyermekek	Bartók Miklósné Gádoros Mária, dr Gádoros Júlia, Gádoros Katalin
Pályafutása
Szakterület	építész, belsőépítész, középület tervező
Szakmai kitüntetések
Ybl Miklós-díj két alkalommal
AWikimédia Commons tartalmazGádoros Lajos témájú médiaállományokat.

Gádoros Lajos (eredetileg Gonda) (Erzsébetfalva,1910.június 23.^[1] –Budapest,1991.március 11.) magyarépítész, belsőépítész, bútortervező és egyetemi tanár.

Szakmai pályáját apja, Gonda Emil asztalosműhelyében inasként kezdte, majd 1926-ban felvették a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola bútortervező szakára, ahol többek közöttKaesz Gyula ésWeichinger Károly voltak a tanárai. Weichinger javaslatára tanulmányait Stuttgartban folytattaPaul Bonatz nál aTechnischen Hochschule-n (1929-1930), majd a düsseldorfi Állami Művészeti Akadémián (Kunstakademie Düsseldorf)Clemens Holzmeister növendékeként. 1933-ban hazatért Magyarországra. Hazatérését követően Nagy Antal és fia bútorgyárnak tervezett bútorokat és lakásberendezéseket, utánaKozma Lajos irodájának lett alkalmazottja. 1935-tőlKaesz Gyula tervezőirodájának volt a munkatársa, a harmincas évek második felétől pedig önállóan is vállalt megbízásokat (családi házak, portálok és enteriőrök). Több tervpályázaton Vince (Weiss) Pállal indult közösen, akivel az Iparművészeti Iskolában,Stuttgartban ésDüsseldorfban is együtt tanult. 1941-től több ízben behívták katonai szolgálatra: utásztisztként megjárta az orosz frontot, összekötő tisztként szolgált a magyar és német csapatok között, végül német területen amerikai hadifogságba esett. 1943-ban Preisich Gáborral társult, közös magánirodájuk 1948-ig működött, amikor mindketten beléptek az első állami tervezővállalatba.

A háborút követően, 1945-1947 között az Építésügyi Kormánybiztosságon és a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál dolgozott. Veres Péter építésügyi miniszter megbízása alapján egyik tervezője volt (Benkhard Ágost,Gábor László,Preisich Gábor, Rudnai Gyula mellett) a Fonciére Biztosító romos bérházából átalakított egykori Belügyminisztérium épületének (1947-49). Preisich Gáborral közösen készített tervvel vettek részt a MÉMOSZ székház meghívásos pályázatán 1947-ben, a kivitelre a megbízástPerczel Károllyal, Perényi Imrével ésSzrogh Györggyel közösen kapták meg 1948-ban. Részt vett a helyreállított margitszigeti Nagyszálló berendezésének tervezésében is. Az 1945-ben megalakult Magyar Művészeti Tanács Iparművészeti Szaktanácsának tagjává választották. 1946-ban az akkor létrejött Új Építészet Körének titkára lett. 1947 decemberében pedig Perényi Imrével megalapította a magántulajdonban működő Építéstudományi Központot. 1948-ban az Állami Építéstudományi Intézet (ÉTI) alkalmazottja , majd az abból 1948 decemberében kiváló Magasépitési Tervező Iroda (MATI) Lakásépítési Osztályának vezetője lett. A MATI 1949 őszi átalakulásakor az újonnan létrehozottKözépülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (KÖZTI) igazgatójává nevezték ki. Sikerült a legnevesebb tervezőket (többek közöttid. Janáky István,Rimanóczy Gyula,Kotsis Iván,Medgyaszay István) megnyernie aKÖZTI számára, mely ennek következtében a háború utáni első időszak építészetének egyik meghatározó műhelye lett.

Az 1956-os események nyomán benyújtotta lemondását az igazgatói posztról, és bár munkatársai marasztalták, végül távozott aKÖZTI-től. 1957-1960 között az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) tervezője és főépítésze volt. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik többek között a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának tervezése, mely elnyerte a kiállítás Arany Csillagát, továbbá a pécsi klinika tervezése.Sávoly Pál mellett fontos szerepet játszott azErzsébet híd újjáépítésében (1961-1964) 1960-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán a Rajzi Tanszék vezetője lett, majd egykori tanárától, Weichinger Károlytól 1966-ban átvette a Középülettervezési Tanszéket. 1976-ban lemondott a Középülettervezési Tanszék vezetéséről, 1980-ban, hetvenéves korában pedig nyugdíjba vonult. Utolsó munkája a Vadaskert Kórház és Szakambulancia épületegyüttese koncepciójának kidolgozása volt 1989-ben. Hagyatéka a család jóvoltából 1994-ben a Magyar Építészeti Múzeumba került.

Kétszer kapta meg az Ybl-dij I. fokozatát, először 1953-ban a „budapesti Szinkron műterem épületéért”, majd 1958-ban, Németh Istvánnal megosztva „a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának építészeti tervéért”. Ugyanezért, szintén 1958-ban a belga uralkodó a belga koronarend lovagi fokozatát adományozta neki. 1962-ben aMagyar Tudományos Akadémián elnyerte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Tagja volt az MTA Épitészettudományi Bizottságának. Utolsó kitüntetése 1984. június 18-i keltezésű,dr. Polinszky Károly rektor aláírásával, amelyben „dr. Gádoros Lajos nyugalmazott egyetemi tanárnak aBudapesti Műszaki Egyetem emlékérmét adományozzák, kiemelkedő oktatói tevékenységéért.”

• Ybl-díj (1953) (1958)

• 1935-36 Emmer család villája, Budapest, XII. Sasfiók utca 4.
• 1936 Veres Fotó Optika portál, Budapest, V. Vörösmarty tér 6.
• 1936-37 Flam Gizella nyaralója, Siófok, Déva utca 3.
• Koestlin édességboltok portálja és belsőépítészeti kialakítása
• 1946 Perutz Félix bognárházának átépítése, Kerteskő
• 1947 Metalloglobus portál, Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 24. – Arany János utca 35. (Preisich Gáborral)
• 1948-1949 Csepel Béke téri lakóház (Schall Józseffel), számos példányban megépült Újpesten, Salgótarjánban, Diósgyőrben és Pécsett.
• 1947-1950 MÉMOSZ-székház, Budapest VI. Dózsa György út 84/A (Perényi Imrével, Preisich Gáborral, Szrogh Györggyel)
• 1947-1951 Belügyminisztérium (ma az Országgyűlés irodaháza), Budapest, Jászai Mari tér (Benkhard Ágosttal, Gábor Lászlóval, Preisich Gáborral, Rudnai Gyulával)
• 1952-1954 Szinkronműterem, Budapest II. Vörös Hadsereg útja (ma Hűvösvölgyi út) 64-66. (Mühlbacher Istvánnal)
• 1953 A győri színház terve Belsőépítész: Németh István. (nem épült meg)
• 1958 A brüsszeli világkiállítás magyar pavilonja Belsőépítész: Németh István.
• 1961 Olimpia étterem, Pécs, Uránváros Belsőépítész: Fekete György.
• 1957-1966 Pécsi Orvostudományi Egyetem
• 1989 Vadaskert Kórház modellje Építész: Krikovszky Péter

• A korszerű lakás térszükséglete és berendezése, Budapest, 1946.
• A lakás berendezése és méretezése, Budapest, 1956.
• Középületek tervezése, Budapest, 1978.

• Gádoros Lajos: A Pauler-utcai telektömbök beépítése. Tér és Forma 1947/11. pp. 246–248.
• Gádoros Lajos: A bútor mint a lakás tervezés alapja. Új Építészet 1948/6. pp. 227–234.
• Gádoros Lajos: Lakásépítkezésünk eredményei és tanulságai. Építészet-Építés 1949/1-2. pp. 11–16.
• Gádoros Lajos: Brüsszeli világkiállítás 1958. Magyar Építőművészet 1959/1-2. pp. 5–67.
• Gádoros Lajos: Korszerű klinikák tervezésének néhány elvi kérdése. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények 1962/1. pp. 101–127.
• G.L. [Gádoros Lajos]: Pécsi Orvostudományi Egyetem Klinikai Főépülete. Magyar Építőművészet 1967/2. pp. 10–16.
• Gádoros Lajos: Reálisan a szocialista realizmusról. Magyar Építőművészet 1984/3. pp. 17–19.
• Gádoros Lajos: A brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjáról. Magyar Építőművészet 1988/3. pp. 34–35.

• Gádoros Lajos (1910-1991) építész emlékkiállítása a HAP Galériában 2010. október 12- november 12.
• Ungarn – Bauten der Aufbruchszeit 1945–1960. Ausstellungszentrum im Ringturm 2014. március 26 – május 2.
• Magyarország – egy új korszak építészeti alkotásai Fuga 2014. május 22.
• Ungarn – Architektur der „langen 1960er Jahre“ Ausstellungszentrum im Ringturm 2017. április 5. – május 26.
• Magyarország – a hosszú 60-as évek építészete Fuga 2017. október 2.

• Új Építészet 1948/5
• Major Máté:A MÉMOSZ új székházának vázlattervei. Új Építészet 1948/3. pp. 99–122.
• Merényi Ferenc:A magyar építészet, 1867-1967. Budapest, 1970.
• Rados Jenő:Magyar építészettörténet. Budapest, 1971.
• Gádoros Lajos:Visszapillantás az elmúlt fél évszázadra. Pályakép és korrajz. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Tájékoztatója 1985/1-2. p. 56.
• Szabóné Dér Ilona interjúja Gádoros Lajossal 1987-88. kézirat (sajtó alatt)
• Gádoros Lajos: Önéletrajz. in: Lapis angularis Szerk. Hajdú Virág – Prakfalvi Endre, Budapest 1995. pp. 345–371.
• Róka Enikő:Az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonja. In: Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Szerk. Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre, Budapest 2000. pp. 169–172.
• Hajdú Virág – Prakfalvi Endre:A Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének székháza. In: Modern és szocreál. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. Szerk. Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre, Budapest 2006. pp. 55–80.
• Fehérvári Zoltán – Prakfalvi Endre:A Pannónia Filmstúdió Szinkronműterme. In: Modern és Szocreál. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. Szerk. Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre, Budapest 2006. pp. 81–100.
• Gádoros Lajos artportal.huArchiválva2021. január 27-i dátummal aWayback Machine-ben
• Kovács Dániel: Kockázatos parti.Archiválva2016. május 8-i dátummal aWayback Machine-ben
• A pécsi klinika átalakítása és bővítése
• Ferkai András (szerk.):KÖZTI 66. Egy tervezőiroda története. Vince Kiadó, Budapest, 2015.

1. ↑„Születése bejegyezve az erzsébetfalvai állami születési anyakönyv 550/1910. folyószáma alatt.”. 

• Magyar építészek
• Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
• Ybl Miklós-díjasok
• 1910-ben született személyek
• 1991-ben elhunyt személyek

• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek OSZK-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek NEKTAR-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval