Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Freddie Hubbard | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1938.április 7.[1][2][3][4][5] Indianapolis[6] |
| Elhunyt | 2008.december 29.(70 évesen)[7][1][2][3][4] Sherman Oaks, Los Angeles |
| Házastársa | Brenda Hubbard |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | dzsessz |
| Híres dal | Straight Life Moanin' But Beautiful |
| Hangszer | |
| Díjak | National Endowment for the Arts |
| Tevékenység |
|
| Kiadók |
|
| Freddie Hubbard weboldala | |
AWikimédia Commons tartalmazFreddie Hubbard témájú médiaállományokat. | |
Freddie Hubbard (születettFrederick Dewayne Hubbard)Indianapolis,Indiana,1938.április 7. –Sherman Oaks,Los Angeles,Kalifornia,2008.december 29.) amerikai dzsessztrombitás.
Hubbard gyermekkorában kezdett trombitálni. Húszéves korábanNew Yorkba költözött, és az akkori a kor legkiválóbb zenészeivel ismerkedett össze, olyan muzsikusokkal, mintEric Dolphy,Sonny Rollins,J.J. Johnson,Quincy Jones. 1961-ben azArt Blakey's Jazz Messengershez került, mint a dzsesszmuzsika egy jelentős új hangja.
1966-ban megalakította kisegyütteseit, amelyekben többek közöttKenny Barron ésLouis Hayes is dolgozott. Számos más együttesben is szerepelt, így a hatvanas években klasszikussá vált felvételen:Ornette Coleman: Free Jazz,Oliver Nelson: Blues And The Abstract Truth,Eric Dolphy: Out To Lunch,John Coltrane: Ascension.
A nyolcvanas években Hubbard saját együtteseivel amerikai és európai koncerteksorán lépett fel és kiváló kritikákat kapott. 1988-ban ismét Art Blakeyvel játszott – egy holland szerződésnek megfelelve.
1990-ben Japánban sztárja volt egy együttesnek Elvin Jones,Sonny Fortune, George Duke, Benny Green és mások, továbbá fellépett velükSalena Jones énekesnő is.
Hubbard kiemelkedő virtuóz előadó volt. Időnként „betévedt” a jazzrock területére is.
Az összes trombitásra hatással volt, aki utána következett. Személyesen is nagyon sokat hallgattam. (...) Mindannyian őt hallgattuk. Az óriási sound, a hatalmas ritmus- és időérzék. Játékának védjegye a gazdagság volt. Dúsgazdag volt.
Az 1972-es „First Light” c. lemezeGrammy-díjat kapott.