Ez a lap egy ellenőrzött változata
Frank Zamboni | |
Született | 1901.január 16.[1] Eureka |
Elhunyt | 1988.július 27.(87 évesen) Paramount |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | National Inventors Hall of Fame(2007)[2] |
Halál oka | tüdőrák |
![]() AWikimédia Commons tartalmazFrank Zamboni témájú médiaállományokat. | |
Frank Zamboni (Eureka,Utah,1901.január 16. –Paramount,Kalifornia,1988.július 27.)amerikai feltaláló, üzletember,1949-ben megalkotta az első jégpálya-karbantartó gépet, ami rövid idő alatt eltüntette a jégpályák felszínén a használatból eredő egyenetlenségeket. Találmányát a mai napig használják és a nevével alapított cég, aZamboni ma is gyárt ilyen gépeket.
Frank Zamboni aUtah állambeli Eurekában született 1901-ben.Chicagóban kereskedelmi iskolában tanult, majd huszonegy éves korában Kaliforniába költözött Lawrence testvérével, ahol bátyjuk, George autószerelő műhelyében dolgoztak. 1923-ban megházasodott és a házasságból később három gyermek született. 1927-ben családi vállalkozást alapítottak és a nyers alapanyagú élelmiszeripar - főleg tejtermékek - számára létfontosságú jégkockákat gyártottak cégek számára. Később a két fiatalabb testvér bővítette az üzleti profilt és hűtőszekrényeket telepítettek. Ekkoriban egyre népszerűbb lett a korcsolyázás, de Dél-Kaliforniában kevés lehetőség volt rá. Ezért 1939-ben a kaliforniai Paramountban új vállalkozásba kezdett Lawrence bátyával, valamint unokatestvérével és 1940-ben megépítették„Iceland”-et, a közel 1900 négyzetméteres nyitott jégpályát, ami az egyik legnagyobb volt akkoriban az USA területén. Egyszerre 800 korcsolyázó befogadására volt képes. A pályát hamarosan befedték, hogy óvják az olvadástól.
Frank Zamboni 1942 márciusában kezdett dolgozni egy olyan gépen, ami gyorsan helyreállítja a jég sima felületét. Korábban 3-4 munkás simította el a jég felületét és öntötte fel vízzel, aminek újrafagyása sok időt vett igénybe, az egész folyamat több mint egyórás volt. Zamboni egy átalakított traktor segítségével „leborotválta” a jég felületét, a jégforgácsot összegyűjtötte, ezután vékony vízfelületet eresztett a kezelt jég tetejére. A munka a gép segítségével mindössze negyedórát vett igénybe. Találmányát, az „A-modellt” 1949-ben jegyezte be és 1953-ban adták meg a szabadalmi védelmet.
1954-ben kezdték a gép tömeggyártását. Az első komolyabb nyilvános szereplése az eszköznek az1960-as Squaw Valley-i téli olimpián volt. Ezután hamar a jégpályák fontos kellékeivé vált. Az 1964-es „HD modell” vált az iparági standarddá.
1988-ban, néhány hónappal felesége halála után július 27-én elhunyt tüdőrákban a kaliforniai Long Beach-ben.