|
 |
 |  |
IUPAC-név | Foszfán |
Szabályos név | Foszfin |
Más nevek | Foszfor-hidrogén |
Kémiai azonosítók |
---|
CAS-szám | 7803-51-2 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok |
---|
Kémiai képlet | PH3 |
Moláris tömeg | 34,00 g/mol |
Megjelenés | színtelen gáz |
Sűrűség | 1,5312 kg/m³ (0 °C, gáz)[1] 0,7653 g/cm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1] |
Olvadáspont | ‒133,80 °C[1] |
Forráspont | ‒87,77 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 330 mg/l (20 °C)[1] |
Kristályszerkezet |
---|
Molekulaforma | Trigonális piramis |
Dipólusmomentum | 0,58D |
Veszélyek |
---|
EU osztályozás | Rendkívül gyúlékony (F+) Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[2] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R12,R17,R26,R34,R50[2] |
S mondatok | (S1/2),S28,S36/37,S45,S61,S63[2] |
Öngyulladási hőmérséklet | 38 °C |
Rokon vegyületek |
---|
Rokon vegyületek | Ammónia Arzin Sztibin Bizmutin Trimetilfoszfin Trifenilfoszfin |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyagstandardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Afoszfin vagyfoszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképletePH3. Azammóniáéhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, kellemetlen szagú gáz. Vízben alig oldódik. Erősen redukáló hatású. Erős méreg.
A foszfinmolekula az ammóniamolekulához hasonlóan trigonális piramis alakú. A központi foszforatomon egy nemkötő elektronpár van. A foszfin molekulájában a foszforatom nitrogénatomnál nagyobb atomsugara miatt jobban érvényesül a nemkötő elektronpár deformáló hatása, mint azammóniában, ezért akötésszög itt kisebb, 93,5°.
A foszfin gyengénbázisos jellegű, hidrogén-halogenidek hatására foszfóniumsókká alakul. Azonban az ilyenPH+4-iont tartalmazó vegyületek sokkal bomlékonyabbak, mint azammóniumsók. A foszfin hevítés hatására meggyullad ésfoszforsav képződése közben elég.

Klór hatásárafoszfor-pentakloriddá oxidálódik:

Foszfin keletkezik, ha fehérfoszfort erős lúggal főznek. Az így nyert foszfin azonban mellékterméket, difoszfánt (P2H4) tartalmaz. Ez a vegyület a levegőn magától meggyulladhat.

A foszfidokból (például kalcium-foszfidból) víz hatására szintén foszfin fejlődik.

A foszfint kártevőirtásra használják, emellett alapanyag kémiai szintéziseknél.
Belélegzése vagy bőrrel való érintkezés útján történő felszívódhat. Nagy dózisban halálos méreg.Tüdőödéma kialakulásához is vezethet a belélegzése. Mivel a foszfin nagyobb fajsúlyú, mint a levegő, ezért a talaj közelében megtelepszik. Emiatt fokozottan veszélyes a gyerekek egészségére. A szervezetbe, véráramba került foszfin a vér oxigénszállító képességét blokkolja és a sejtek oxigénfelvételét nehezíti meg.[3][4][5][6][3][7]
Belégzésének tünetei: rosszullét, hányás, hasmenés, hidegrázás, izomfájdalom, szomjúság, légzési nehézség, tüdőödéma. 50 ppm értéknél már rendkívül veszélyes az egészségre.[8]
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.