Afolyadék (ideális folyadéknak tekintve) azanyagnak azonhalmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja atérfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására. Gyakorlatilag összenyomhatatlan, részecskéi állandóan, tetszőleges módon helyet változtatnak. A részecskék – sok szilárd anyagtól eltérően – rendezetlenül helyezkednek el, eltekintve egyfajta enyhe fokú, laza rendezettségtől. Azamorf anyagokat (pl.üveg,teflon,gumi) tekinthetjük akár nagyon nagy viszkozitású folyadékoknak is, az ezek közötti határ számos esetben nem egyértelmű.
Míg a szilárd anyagok szilárdságaalaktartó, a folyadékok szilárdságatérfogattartó.
A nyomás a folyadékelem normálisának megfelelő irányba mutat. APascal-elv értelmében a súlytalan folyadék belsejében a nyomás irányfüggetlen, ezértvektori irány nem rendelhető hozzá.
Az általános felfogás szerint az ideális folyadék részecskéi között súrlódóerők nem adódhatnak át. Eszerint a súrlódásos folyadékokat kell reális folyadéknak neveznünk. Valójában a reális folyadék más módon is eltérhet az ideális folyadéktól. Összenyomható lehet, felléphetnek benne elektrosztatikus erők,kohéziós erők, avan der Waals-erők, a felületi feszültségből származó erő is.
A folyadék halmazállapot alsó határa ahármaspont. Ez alatt az anyag vagy szilárd, vagy légnemű. A folyadék határállapot felső határa a kritikus pont. Felette az anyag vagy szuperkritikus folyadék, vagygáz.
A hármaspont és a kritikus ponthőmérsékleti ésnyomási adattal határozható meg, és az adott anyagra jellemző állandó. Aszén-dioxid példája esetén a hármaspont nyomása 0,517 Ma (5,17 bar), hőmérséklete 217 K (-56 °C). Ennél kisebb értékeknél nem lehet folyékony; állapota vagy szilárd, vagy légnemű. Kritikus pontja 7,38 MPa nyomású és 304 K (+31,1 °C). Folyadék állapotban csak akkor lehet, ha a hőmérséklete ennél alacsonyabb; korlátozva ez is az igen magas nyomások tartományával (kb. 6000 bar).
Abban az esetben, ha a nyomása is és a hőmérséklete is magasabb a kritikus állapothoz tartozó értéknél, akkor szuperkritikus állapotba kerül. Ilyenkor áramlása például hasonló a gázokéhoz, de oldószerként működnek, akár a folyadékok.
Folyadékoknak palackban történő szállításához igen nagy nyomást alkalmaznak, ám az anyag ekkor is folyadékállapotban van. Ennek az állapotnak (compressible liquid) az alsó határa a kritikus nyomás értéke. Leginkább hidrogént vagy metánt tárolnak ilyen állapotban (helytelen kifejezéssel: Compressed or Liquified Gas, ezek ugyanis csak szobahőmérsékleten lennének gázállapotban; a palackban részben folyadékállapotban vannak).
A legtöbb folyadék kismértékben lehűthető afagyáspontja alá. Ez instabil állapot, a legkisebb zavarás, vagy egy kristályosodási mag bejuttatása átviszi a folyadékot stabil állapotába, azaz megfagy. Ennek leginkább ismert példája ajégeső.
A víz átlagos körülmények között -6 °C-ig lehűthető; laboratóriumi körülmények között -20 °C-ig is.
Minden anyagnak van folyadék halmazállapota. Ezt bizonyos jelenségek korlátozhatják, például magas hőmérsékleten kémiai bomlásnak indulhatnak; igen alacsony hőmérsékletenszuperfolyékony állapotba kerülnek (ahélium például 2,17 K hőmérsékleten és 5 kPa nyomáson átmegy szuperfolyékonyHelium-II állapotba; ez aLambda pont). A hétköznapi nyelv azokat az anyagokat nevezi folyadéknak, amelyek normál környezeti állapotban folyadékok, mint avíz,higany,bróm,kénsav,dietil-éter,alkohol,benzol,kloroform,gallium (29 °C-tól),cézium (28,44 °C-tól),dimetil-szulfoxid.
Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992.ISBN 963-7425-65-9
Budó Ágoston–Pócza Jenő: Kísérleti Fizika I. Tankönyvkiadó
Károly, Nagy.Elméleti Mechanika, 5. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó (2002).ISBN 963-19-3955-3
Ez afizikai témájú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
