Egy lelőhely (Liang Bua-barlang, Flores-sziget, Indonézia)
Afloresi ember(Homo floresiensis), gyakran használt, nem hivatalos neve (aGyűrűk Urafélszerzeteire utalva)hobbit, az emberfélék családjának egy feltételezett és kihalt faja, amelynekfosszíliáit azindonéziaiFlores szigetén végzett ásatások során tártak fel. Apró termet, valamint méretéhez képest aHomo sapiensnél kisebb agy jellemzi, viszonylag sokáig fennmaradt. Ha valóban létező faj volt, akkor sokáig egy időben élhetett a modern emberrel.
ALiang Bua barlang lerakódásaiban2003-ban fedezték fel azt a majdnem teljes fosszilis 18 000 éves csontvázat, amelyet sok tudós e fajba sorol. Nyolc másik, ugyancsak apró egyed csontvázának részeit is megtalálták, kis kőszerszámokkal együtt, amelyek 9400 – 13 000 évvel ezelőtt készülhettek. Atípuspéldány katalógusszámaLB 1. A fő lelőhelyek barlangokban vannak, a leletek vegyesenin situ ésbányászott állapotúak. A leletkörnyezet felsőpleisztocén barna barlangiagyag, különbözőhomok- és agyagtartalmúiszapkő és kavicsos hordalék. Az átmozgatott barlangi aljzatban a rétegtan nem állapítható meg pontosan, ezért a maradványok relatív és abszolút kora is csak radiometrikus és thermolumineszcenciás vizsgálat útján adható meg. A kormeghatározás a különböző leletekre 35 000 (± 4 000) és 14 000 (± 2 000) éves dátumokat eredményezett. Az első eredményeket aNature folyóirat 431. számában tették közzé.
Sokak szerint a maradványok eddig nem ismert, aHomo erectusból származó új emberfaj felfedezését jelentik,Robert Martinfőemlőskutató (Field Museum of Chicago) szerint azonban az eredeti csontváz nem tipikus egyed – tehát nem új faj felfedezését mutatja – , hanem egyHomo sapiens, amely azért volt olyan kicsi, mertmikrokefália betegségben szenvedett.
Ugyanakkor a tényeket mások másképpen csoportosították és értelmezték. AzLB1 nevű („Ebu” becenéven is említik) példány koponyájának háromdimenziós vizsgálata nem valószínűsíti mikrokefália meglétét (amely jellegzetes aszimmetriával párosulna), egyéb jellegzetességei körülbelül 1,5 millió évesHomo fajokéhoz hasonlítanak, ez a vizsgálatokat végzők szerint egybevág a végtagok archaikus jegyeivel.[2]Ebu agyának térfogata 413 cm³, ez kisebb, mint aHomo erectus a megtalált teljes csontváz méretére arányosan lekicsinyített koponyája (azaz a koponya a testhez képest kisebb, mint aHomo erectusé), ami hasonló méretű lénynél 500–650 cm³-es lenne. Az eltérést magyarázhatja, hogy aszigetek szűkös erőforrásaihoz alkalmazkodó törpe állatfajok esetében a viszonylag erőforrás-igényes agy mérete gyorsabban zsugorodik, mint a test többi részéé. A felfedezett példány lábai viszont másra utalnak, sokkal jobban hasonlítanak a majmok lábaira, mint aHomo erectuséra, felegyenesedett járásra kevésbé alkalmasak, így elképzelhető, hogy a faj aHomo erectusnál is ősibb jegyeket hordoz.[3] Egy, 2009 novemberében megjelenés alatt álló tanulmány[4] szerint a leletekkladisztikai elemzése alapján aHomo floresiensis fejlődési vonala sokkal régebben ágazott le a többi embertől, az általuk javasolt két lehetséges időpont 2,3 és 1,8 millió évvel ezelőtti, azaz aHomo rudolfensis és aHomo habilis, vagy aHomo habilis és aHomo erectus kialakulása közötti idő.[5] A floresi ember körüli viták még nem dőltek el. Korábban azt állították, hogy ha az egyedDown-szindrómás lett volna, akkor aszimmetrikusnak kéne lenni a koponyának. Egy újabb vizsgálat szerint azonban a koponya mégis csak aszimmetrikus.[6]
ANatureFlorest úgy írta le, mint az„elveszett világ” (angolul „Lost World”), ahol máshol már kihalt állatok óriási, illetve törpe alakjai alakultak ki, részben mert a sziget aWallace-vonaltól keletre helyezkedik el. Például a szigeten törpe elefántok is éltek, mégpedig a prehistorikusStegodonnem tagjai, amelyek máshol sokkal nagyobbra nőttek, valamint hatalmas, akomodói sárkánnyal rokon gyíkok. A törpenövés egyszerűbb evolúciós magyarázata az, hogy az elszigetelt környezetben az adott ökofülkében kevés volt az élelmiszer, így a szelekció a kisebb termet irányában hatott.
A felfedezők – nem hivatalosan –hobbitnak nevezték el a feltételezett új fajt,J. R. R. Tolkien műveinek fiktív faja után. További érdekes adalék, hogy a sziget mitológiája még a19. században is ismert egyEbu Gogo nevű, pici és szőrös egyedekből álló népet.[7]
