Flandria vagyis aFlamand régió (hollandulVlaams Gewest vagyVlaanderen) aBelga Királyság egyik hivatalos régiója. Belgium északi részét foglalja el mintegy 13 522 km² (Belgium 44,29%-a) területtel.
A történelmi Flandria vagyFlamand grófság területe magában foglalta a mai Belgium, Észak-Franciaország és Dél-Hollandia egyes területeit is. Napjainkban a Flandria megnevezést használják a belgiumiflamand közösségre is (amely magában foglaljaBrüsszel városát is).
A "Francia Flandria" (franciául:La Flandre française; hollandul:Frans-Vlaanderen) megnevezés a Franciaország északi részén, a Nord-Pas-de-Calais régióban található Norddépartement-ra vonatkozik, amely korábban a Flamand grófság része volt. A terület aHabsburg-fennhatóság alatt állóNémetalföld részét képezte egészen a 17. sz. végéig, de a francia király és a Habsburgok között született 1659, 1668, és 1678-as szerződések értelmébenXIV. Lajos uralma alá került.
A "Tengermenti Flandria" (hollandulZeeuws-Vlaanderen) megnevezés a hollandiai Zeeland tartomány részére utal, amely korábban szintén a Flamand grófság része volt.
A szónak eredeti formájában(Vlaanderen)elárasztott, vízzel borított föld jelentése volt. A történelem során a Flandria megnevezés jelentése, illetve a Flandriához tartozó területek jelentős változásokon mentek keresztül. A középkorban a Flamand grófságra, illetve annak területeire használták. A grófság felosztása, illetve a flamand grófok befolyásának csökkenésével párhuzamosan egyre inkábbNémetalföld déli részére használták. A 19. század végére, Belgium függetlenné válása után kialakult jelentéstartalom a tengerparti De Panne városától Maasmechelenig terjedő területet takarta, beleértve a Brabanti és Limburgi Hercegség területeit is.
AFlandria szónak (hollandul:Vlaanderen) a mai Belgiumban, illetve a flamand nyelvben szövegkörnyezettől függően több jelentése is lehet:
legáltalánosabb értelmében Belgium flamand nemzetiségű lakosainak összességére, kulturális és társadalmi értelemben vettflamand népre utal,
leggyakoribb jelentése szerint aFlamand Régióra (hollandul:Vlaams Gewest) utal, amely a Belgiumot alkotó három szövetségi régió egyike,
kevésbé általánosan használt jelentése szerint aFlamand Közösségre (hollandul:Vlaamse Gemeenschap) utal, amely magában foglalja az egynyelvű Flamand Régiót és a hivatalosan is kétnyelvű Brüsszel régiót,
bizonyos esetekben a történelmi Flandriára, azaz aFlamand grófságra utal, amely magában foglaltaKelet- ésNyugat-Flandria tartományokat, Francia és aTengermenti Flandria területeit, valamint a Romans-Flandria (hollandul:Romaans-Vlaanderen, franciáulFlandre romane vagyFlandre gallicante) tartományát is.
Rögtön megalakulása után a régió transzferálta minden alkotmányos hatáskörét a flamand közösségnek. A jelenlegi flamand hatóság (Flamand parlament, Flamand kormány) így minden flamand egyént reprezentál, beleértve a Brüsszel-Fővárosi Régióban élőket is. Ezen felül a Flamand Régiót a Flamand Közösség Intézményei irányítják. Mindazonáltal a Flamand Közösségi Parlamentnek, melyet a Brüsszeli-Fővárosi Régióban választanak meg, nincs joga hogy szavazzon a flamand regionális ügyekben.
Az öt flamand tartomány elhelyezkedése Flandrián belülOnze Lieve Vrouwekerk, BruggeAntwerpeni homlokzatAz állatkert bejárat – AntwerpenGyermekkaraván a tengerparton – OostendeTengerészek emlékműve – OostendeAz oostendei pályaudvar épülete
A Flamand régió 5 provinciából áll (308 településsel):
Brüsszel Flandria része, de csak a flamand lakosság és helyi intézményeik részéről (melyek mind a Flamand mind a Brüsszeli Régióban élhetnek). Ugyancsak Flandria hivatalos fővárosa. A második világháborút követő évtizedek népességmozgásainak eredményeként Brüsszel lakossága túlnyomórészt – becslések szerint kb. 85-90% – francia anyanyelvű[1][2][3] és kb. 10-15% a hollandul beszélők aránya.[3]
A hivatalos nyelv a holland, gyakran hivatkoznak rá a lakosok mint flamand nyelvre. Afrancia nyelv használható bizonyos adminisztratív célokra az úgynevezett nyelvi szolgáltatásokkal rendelkező törvényhatóságok egy részénél a Brüsszeli Fővárosi Régió körül és Vallónia határán.
1302.július 11-énKortrijk közelében az egyesült flamand városok serege, a brugge-i városi milícia vezetésével, döntő vereséget mértIV. Fülöp francia király seregére. A gyalogos katonákból álló városi milíciák olyan súlyos veszteségeket okoztak a jórészt nemesi lovagokból álló francia seregnek, hogy az alig három órás ütközet után több mint 500 pár aranyozottsarkantyút gyűjtöttek össze a csatamezőről. Az „Arany Sarkantyúk Csatája” (hollandul:Guldensporenslag, franciául:Bataille des éperons d'or) eredményeként a flamand városok sikeresen elhárítottak a francia királyok északi terjeszkedési törekvéseit, és időlegesen megtarthatták függetlenségüket.
↑abFlemish Academic E. Corijn, at a Colloquium regarding Brussels, on 5 December 2001, states that in Brussels there is 91% of the population speaking French at home, either alone or with another language, and there is about 20% speaking Dutch at home, either alone (9%) or with French (11%) - After ponderation, the repartition can be estimated at between 85 and 90% French-speaking, and the remaining are Dutch-speaking, corresponding to the estimations based on languages chosen in Brussels by citizens for their official documents (ID, driving licenses, weddings, birth, death, and so on); all these statistics on language are also available at Belgian Department of Justice (for weddings, birth, death), Department of Transport (for Driving licenses), Department of Interior (for IDs), because there are no means to knowprecisely the proportions since Belgium has abolished 'official' linguistic censuses, thus official documents on language choices can only be estimations.
Oda-vissza. A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között; szerk. Gera Judit, Vesztergom Janina; ELTE Eötvös, Budapest, 2018
.svg)