Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Fjodor Vasziljevics Tokarev | |
 | |
| Született | 1871.június 2. Doni terület (ma:Rosztovi terület) |
| Elhunyt | 1968.június 7. (97 évesen) Moszkva |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Vsehsvyatskoe Cemetery |
 AWikimédia Commons tartalmazFjodor Vasziljevics Tokarev témájú médiaállományokat. | |
Fjodor Vasziljevics Tokarev (oroszul:Фёдор Васильевич Токарев;1871.június 2.[1] –Moszkva,1968.június 7.) szovjet-orosz fegyvertervező. Legismertebb alkotása aTT pisztoly.
Születése helyére és időpontjára vonatkozóan többféle adat ismert. A szakirodalom által leginkább elfogadott verzió szerint 1871. június 2-án született az egykori Doni területen (ma:Rosztovi terület) található Jegorlik-folyó partján fekvő kiskozák településen.[2]
1891-től egy kozák ezrednél szolgált fegyvermesterként. Kozák junker-iskolában tanult, amelyet 1900-ban végzett el. Ezt követően beiratkozott Oranienbaum tiszti iskolájába, ahol a lőfegyverek elméleti alapjaival is megismerkedett.
1907-ben készítette el első fegyverét, egy öntöltő puskát, amelyet az 1891-esMoszin–Nagant-puskából alakított ki. 1908–1914 között a szesztrorecki fegyvergyárban dolgozott, ahol tovább korszerűsítette az általa kidolgozott fegyvert. 1914-től azI. világháború keleti frontjain szolgált, majd 1916-ban visszatértSzesztroreckbe, a fegyvergyárba. 1921-ben Tulába ment, és az ottani fegyvergyárban dolgozott, amelyhez a későbbi sikeres és ismert fegyver-konstrukciói kötődnek. Tokarev aMaxim-géppuska korszerűsítésével kialakította az MT-géppuskát, amelyet a Vörös Hadsereg 1924-ben rendszeresített. 1926-ra kifejlesztette a Maxim-géppuska újabb változatát, amelyet repülőgépeken alkalmaztak. 1927-ben készült el a pisztolylőszerhez szerkesztett első szovjet géppisztollyal.
Az 1920-as évek végén egy pályázatra készítette el Tokarev a7,62×25 mm-es lőszerhez szerkesztett öntöltő pisztolyát. 1930-ban két másik hazai pisztollyal és néhány külföldi fegyverrel végeztek lőtéri próbákat, amelyek során Tokarev konstrukcióját találták a legjobbnak. A TT típusjelet kapott fegyvert 1930-ban rendszeresítették, és amásodik világháborúban a legelterjedtebb tiszti oldalfegyver volt. Az 1938-ban elkészült SZVT–38, majd az 1940-re kifejlesztettSZVT–40 öntöltő puskák a második világháború sikeres fegyvereinek bizonyultak. Utóbbinak elkészítette az automata változatát is, az AVT–40-t. Ez volt Tokarev utolsó fegyvere, az 1940-es években már nem foglalkozott fegyvertervezéssel.
1940-ben tudományos fokozatot szerzett, a műszaki tudományok doktora lett. Még abban az évben Tokarev aSzovjet Kommunista Párt tagja, majd 1941-ben pedig a SzovjetunióLegfelsőbb Tanácsának képviselője lett és Moszkvába költözött. 1950-ig volt tagja a szovjet törvényhozó testületnek.1968. június 7-én hunyt el Moszkvában, sírja a tulai városi temetőben található. Tokarev kiemelkedő fegyverkonstruktőri munkáját számos kitüntetéssel is elismerték, többek között aSzovjetunió Hőse, négyszeresLenin-rend ésA Munka Vörös Zászló Érdemrendje birtokosa.
Oroszország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap