Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Fizikai Nobel-díj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. október 7.

Pontosságellenőrzött

Fizikai Nobel-díj(The Nobel Prize in Physics)
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903)
Marie Curie ésPierre CuriefizikaiNobel-díjának oklevele (1903)
Díjazottafizika tudományának kiemelkedő művelői
Szervezet neveSvéd Királyi Tudományos Akadémia
SzékhelyStockholm
NévadóAlfred Bernhard Nobel
Alapítás éve1895
OrszágsvédSvédország
Díjátadás
Első díjátadás1901.
Legutóbbi díjátadás2022
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
AWikimédia Commons tartalmazFizikai Nobel-díj témájú médiaállományokat.

AfizikaiNobel-díjasok listája. A fizikai és kémiai Nobel-díjat aSvéd Királyi Tudományos Akadémia egy-egy öttagú bizottsága javasolja, a javaslatról az Akadémia fizikai, illetve kémiai osztályának tagjai mondanak véleményt, majd az Akadémia szavaz.

A jelöléseket az előző télen világszerte szétküldött levelek címzettjei tehetik meg. A fizikai díjra például évente mintegy 1500 személytől kérnek javaslatot. A megkérdezettek közt van minden korábbi fizikai Nobel-díjas is. Évente 300-400 válasz szokott beérkezni a világ minden tájáról. A válasz beérkezési határideje február 1. Senki olyan nem kaphat Nobel-díjat, akit abban az évben nem javasoltak. Minden számba jöhető felfedezést szakértők egy kis csoportja értékel. Ez a csoport külső szakemberek véleményét is megkérdezheti. A szakértői véleményezés a nyár elejére fejeződik be. Ekkor tesznek jelentést a szakmai díjbizottságnak, amelyik augusztusra alakítja ki álláspontját. Egy vagy esetleg két jelöltet neveznek meg, a nevek a Fizikai, illetve Kémiai Osztály javaslataként kerülnek a teljes Akadémia plénuma elé, amely szavazással dönt. Ezután az Akadémia főtitkára telefonon értesíti a döntésről a díjazottakat. A díjat Alfréd Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. Helyszín manapság a stockholmi városháza. A díjjal aranyérem és egyedi tervezésű díszes diploma jár. A díjjal járó összeget máskor, szűkebb körben adják át.Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletével hozta létre az alapítványt, amely az örökséget kezeli. 1901 óta csak hat évben (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adták ki.[1]

1901–1909

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1901Wilhelm Conrad RöntgenNémetország„a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a róla elnevezettsugárzás felfedezésével nyújtott”
1902Hendrik LorentzHollandia„a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak”

(a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben,Zeeman-effektus)

Pieter ZeemanHollandia
1903Henri BecquerelFranciaország„a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontánradioaktivitás felfedezésével nyújtott”
Marie CurieFranciaország„a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak”
Pierre CurieFranciaország
1904John William StruttEgyesült Királyság„a legfontosabbgázoksűrűségével kapcsolatos vizsgálataiért és azargon felfedezéséért, melyet eközben tett”
1905Lénárd FülöpNémetország
Magyarország
„akatódsugarakkal kapcsolatos munkáiért”
1906Joseph John ThomsonEgyesült Királyság„a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért”
1907Albert A. MichelsonUSA„pontosoptikai berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” (Michelson-interferométer)
1908Gabriel LippmannFranciaország„azinterferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért”
1909Guglielmo MarconiOlaszország„a drót nélkülitávíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül”
Karl Ferdinand BraunNémetország

1910–1919

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1910Johannes Diderik van der WaalsHollandia„a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” (Van der Waals-egyenlet)
1911Wilhelm WienNémetország„ahőmérsékleti sugárzással kapcsolatos felfedezéseiért” (Wien-törvény)
1912Gustaf DalénSvédország„avilágítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért”
1913Heike Kamerlingh OnnesHollandia„a testek alacsony hőmérsékletű tulajdonságainak vizsgálatáért, melyek többek között a folyékonyhélium előállításához vezettek”
1914Max von LaueNémetország„aRöntgen-sugárzás kristályokon történődiffrakciójának felfedezéséért”
1915William Henry BraggEgyesült Királyság„akristályszerkezetröntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért”
William Lawrence BraggEgyesült Királyság
1916
nem osztották ki
1917Charles Glover BarklaEgyesült Királyság„azelemek karakterisztikusröntgensugárzásának felfedezéséért”
1918Max PlanckNémetország„szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amitkvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt”
1919Johannes StarkNémetország„a csősugárzásban fellépőDoppler-effektus és aspektrumvonalak elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” (Stark-effektus)

1920–1929

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1920Charles Edouard GuillaumeSvájc„avas-nikkelötvözetek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért”
1921Albert EinsteinNémetország„azelméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel afényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére”
1922Niels BohrDánia„azatom szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért”
1923Robert Andrews MillikanUSA„az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” (elektron,elemi töltésegység)
1924Karl Manne SiegbahnSvédországröntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért”
1925James FranckNémetország„azelektronatommal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” (Franck–Hertz-kísérlet)
Gustav HertzNémetország
1926Jean Baptiste PerrinFranciaország„az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált aszedimentációs egyensúly felfedezéséért”
1927Arthur ComptonUSA„a róla elnevezett effektus felfedezéséért” (Compton-hatás)
Charles Thomson Rees WilsonEgyesült Királyság„az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” (Wilson-kamra)
1928Owen Willans RichardsonEgyesült Királyság„a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” (Richardson-hatás)
1929Louis de BroglieFranciaország„azelektronhullámtermészetének felfedezéséért”

1930–1939

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1930Chandrasekhara Venkata RamanIndia„a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” (Raman-szórás vagy Raman-hatás)
1931
nem osztották ki
1932Werner HeisenbergNémetország„akvantummechanika megalapozásáért, és annak ahidrogénallotrop formáinak felfedezéséhez vezető alkalmazásáért”
1933Erwin SchrödingerAusztria„az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért” (kvantummechanika)
Paul DiracEgyesült Királyság
1934
nem osztották ki
1935James ChadwickEgyesült Királyság„aneutron felfedezéséért”
1936Victor Franz HessAusztria„akozmikus sugárzás felfedezéséért”
Carl David AndersonUSA„apozitron felfedezéséért”
1937Clinton DavissonUSA„az elektronokkristályokon történő elhajlásának felfedezéséért”
George Paget ThomsonEgyesült Királyság
1938Enrico FermiOlaszország„újradioaktív elemek létének kimutatásáért, mely elemeket neutron besugárzással hozott létre, és a lassú neutronok által keltett atommagreakciók felfedezéséért”
1939Ernest Orlando LawrenceUSA„aciklotron felfedezéséért és kifejlesztéséért, és az ezáltal elért eredményeiért, különös tekintettel a mesterségesradioaktív elemekre”

1940–1949

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1940
nem osztották ki
1941
nem osztották ki
1942
nem osztották ki
1943Otto SternUSA„a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és aproton mágneses momentumának felfedezéséért”
1944Isidor Isaac RabiUSA„azatommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozottrezonancia módszeréért”
1945Wolfgang PauliAusztria„aPauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért”
1946Percy Williams BridgmanUSA„egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért”
1947Edward Victor AppletonEgyesült Királyság„a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezettionizált réteg felfedezéséért”
1948Patrick BlackettEgyesült Királyság„aWilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért amagfizika és akozmikus sugárzás terén”
1949Jukava HidekiJapán„amezonok létének amagerőkre vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért”

1950–1959

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1950Cecil PowellEgyesült Királyság„a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és amezonokkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett”
1951John CockcroftEgyesült Királyság„úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommag átalakítás területén”
Ernest WaltonÍrország
1952Felix BlochUSA„az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért”
Edward Mills PurcellUSA
1953Frits ZernikeHollandia„az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen afáziskontraszt-mikroszkóp feltalálásáért”
1954Max BornNémetország„akvantummechanikával kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen ahullámfüggvény statisztikai értelmezéséért”
Walther BotheNémetország„a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért”
1955Willis Eugene LambUSA„a hirogénspektrumfinomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás)
Polykarp KuschUSA„azelektron mágneses momentumának pontos meghatározásáért”
1956William ShockleyUSA„a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és atranzisztorhatás felfedezéséért”
John BardeenUSA
Walter BrattainUSA
1957Jang Csen-ningKína„az úgynevezettparitási törvények beható vizsgálatáért, amely azelemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett”
Li Cseng-taoKína
1958Pavel Alekszejevics CserenkovSzovjetunió„ACserenkov-effektus felfedezéséért és értelmezéséért”
Ilja Mihajlovics FrankSzovjetunió
Igor Jevgenyjevics TammSzovjetunió
1959Emilio SegrèUSA„azantiproton felfedezéséért”
Owen ChamberlainUSA

1960–1969

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1960Donald GlaserUSA„abuborékkamra feltalálásáért”
1961Robert HofstadterUSA„az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, aznukleonok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért”
Rudolf MössbauerNémetország„agammasugárzás rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely aMössbauer-effektus nevet viseli”
1962Lev Davidovics LandauSzovjetunió„a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékonyhéliummal kapcsolatos úttörő elméleteiért” (szuperfolyékonyság)
1963Wigner JenőMagyarország
USA
„azatommagok és azelemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvetőszimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”
Maria Goeppert-MayerUSA„azatommaghéjszerkezetével kapcsolatos felfedezéseikért”
Johannes Hans Daniel JensenNémetország
1964Charles Hard TownesUSA„alapvető munkájukért akvantumelektronika területén, melyekmézer-lézer-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek”
Nyikolaj Gennagyijevics BaszovSzovjetunió
Alekszandr Mihajlovics ProhorovSzovjetunió
1965Tomonaga SinicsiróJapánkvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt azelemi részecskék fizikájában”
Julian SchwingerUSA
Richard FeynmanUSA
1966Alfred KastlerFranciaország„azatomok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért”
1967Hans Albrecht BetheUSA„amagreakciók elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel acsillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért”
1968Luis AlvarezUSA„jelentős eredményeiért arészecskefizikában, különösképp a nagyszámúrezonanciaállapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette ahidrogénbuborékkamrát és az adatok vizsgálatát”
1969Murray Gell-MannUSA„az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” (kvarkok)

1970–1979

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1970Hannes AlfvénSvédország„alapvető munkájáért és felfedezéseiért amagnetohidrodinamika területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak aplazmafizika különböző területein”
Louis NéelFranciaország„alapvető munkájáért és felfedezéseiért azantiferromágnesség és aferromágnesség terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek aszilárdtestfizika területén”
1971Gábor DénesMagyarország
Egyesült Királyság
„aholográfia módszerének kifejlesztéséért”
1972John BardeenUSA„aszupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek”
Leon Neil CooperUSA
Robert SchriefferUSA
1973Leo EsakiUSA„afélvezetőkben lezajlóalagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért”
Ivar GiaeverUSA
Brian Davon JosephsonEgyesült Királyság„az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a maJosephson-effektusnak nevezett jelenségekre”
1974Martin RyleEgyesült Királyság„arádióasztrofizika terén elért úttörő kutatásaikért”
„a megfigyeléseiért és fejlesztéseiért, különösképp az apertúra szintézis technikájáért”
Antony HewishEgyesült Királyság„apulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért”
1975Aage Niels BohrDánia„a kollektív magmozgás és az egyes részecskék mozgása közötti kapcsolat felfedezéséért, és az ezen alapuló atommagszerkezet elméletnek kidolgozásáért”
Ben Roy MottelsonDánia
James RainwaterUSA
1976Burton RichterUSA„egy új típusú nehéz elemi részecske felfedezésében végzett úttörő munkájukért” (J/pszi mezon, ckvark)
Samuel C. C. TingUSA
1977Philip Warren AndersonUSA„a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszekrezetére vonatkozó elméleti vizsgálataikért”
Nevill Francis MottEgyesült Királyság
John H. van VleckUSA
1978Pjotr KapicaSzovjetunió„alapvető találmányaiért és felfedezéseiért azalacsony hőmérsékletek fizikája területén”
Arno PenziasUSA„akozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért”
Robert Woodrow WilsonUSA
1979Sheldon GlashowUSA„azelemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok előrejelzését” (elektrogyenge kölcsönhatás,alapvető kölcsönhatások)
Abdus SalamPakisztán
Steven WeinbergUSA

1980–1989

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1980James CroninUSA„alapvetőszimmetriaelvek sérülésének felfedezéséért a semlegesK-mezon bomlásában”
Val FitchUSA
1981Nicolaas BloembergenUSA„ alézerspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért”
Arthur Leonard SchawlowUSA
Kai Manne SiegbahnSvédország„a nagy felbontásúelektronspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásáért”
1982Kenneth G. WilsonUSA„a fázisátalakulásokkal kapcsolatos kritikus jelenségekre vonatkozó elméletéért”
1983Subrahmanyan ChandrasekharUSA„acsillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért”
William Alfred FowlerUSA„azoknak a magreakcióknak elméleti és kísérleti vizsgálatáért, melyek a világegyetemkémiai elemeinek felépülésében jelentősek”
1984Carlo RubbiaOlaszország„agyenge kölcsönhatást közvetítő W és Z részecskék felfedezéséhez vezető nagy projektben való jelentős szerepükért”
Simon van der MeerHollandia
1985Klaus von KlitzingNémetország„az úgynevezett kvantumosHall-effektus felfedezéséért”
1986Ernst RuskaNémetország„azelektronoptikában végzett alapvető munkájukért, és az elsőelektronmikroszkóp megépítéséért”
Gerd BinnigNémetország„a pásztázó alagútmikroszkóp kivitelezéséért”
Heinrich RohrerSvájc
1987Johannes Georg BednorzNémetország„a kerámiákban történő szupravezetéssel kapcsolatos úttörő felfedezéseikért”
Karl Alex MüllerSvájc
1988Leon Max LedermanUSA„a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével aleptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” (kétneutrínó-kísérlet)
Melvin SchwartzUSA
Jack SteinbergerUSA
1989Wolfgang PaulNémetország„az ioncsapda technika kifejlesztéséért”
Hans Georg DehmeltUSA
Norman Foster RamseyUSA„a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és másatomórákban

1990–1999

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
1990Jerome Isaac FriedmanUSA„az elektronnak a protonon és a kötött neutronon történő mélyen rugalmatlan szórásával kapcsolatos úttörő kutatásaikért, amelyek rendkívül fontossá váltak arészecskefizikakvarkmodelljének fejlesztésében”
Henry Way KendallUSA
Richard Edward TaylorKanada
1991Pierre-Gilles de GennesFranciaország„az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárásáért, melyet általánosítva az anyag összetettebb formáinak – példáulfolyadékkristályok éspolimerek tanulmányozására is használni lehet”
1992Georges CharpakFranciaországrészecskedetektorok ki- és továbbfejlesztéséért, különös tekintettel asokszálas proporcionális kamrára (1968)”
1993Russell HulseUSA„egykettőscsillag rendszerben lévőpulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott agravitáció tanulmányozására” (gravitációs hullám)
Joseph Hooton TaylorUSA
1994Bertram Neville BrockhouseKanada„a kondenzált anyagok vizsgálatára szolgálóneutronszórás technikájának felfedezéséért”
Clifford Glenwood ShullUSA
1995Martin Lewis PerlUSA„aleptonfizikához való úttörő kísérleti hozzájárulásukért”

„atau-lepton felfedezéséért”

Frederick ReinesUSA„aneutrínó detektálásáért”
1996David Morris LeeUSA„a hélium-3 izotóp alacsony hőmérsékleten létrejövőszuperfolyékony tulajdonságának felfedezéséért”
Douglas Dean OsheroffUSA
Robert Coleman RichardsonUSA
1997Steven ChuUSA„az atomoklézerfénnyel történő hűtés és csapdázás módszerének kifejlesztéséért”
Claude Cohen-TannoudjiFranciaország
William Daniel PhillipsUSA
1998Robert Betts LaughlinUSA„a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”
Horst StörmerNémetország
Daniel Chee TsuiUSA
1999Gerardus ’t HooftHollandia„az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások)
Martinus VeltmanHollandia

2000–2009

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
2000Zsoresz Ivanovics AlfjorovOroszországfélvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért anagysebességű-optoelektronika számára”
Herbert KroemerNémetország
Jack KilbyUSA„azintegrált áramkörök feltalálásában való munkájáért”
2001Eric Allin CornellUSA„alkáliatomokból álló hígított gázokbanBose–Einstein-kondenzátum előállításáért, és a kondenzátum tulajdonságainak korai tanulmányozásáért”
Wolfgang KetterleNémetország
Carl Edwin WiemanUSA
2002Raymond DavisUSA„azasztrofizikában elért úttörő eredményeikért, különös tekintettel akozmikusneutrínók észlelésére”
Kosiba MaszatosiJapán
Riccardo GiacconiUSA„azasztrofizika területén végzett úttörő munkáért, amely kozmikusröntgenforrások felfedezéséhez vezetett”
2003Alekszej AbrikoszovOroszország
USA
„aszupravezetés aszuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkáért”
Vitalij GinzburgOroszország
Anthony James LeggettEgyesült Királyság
USA
2004David Jonathan GrossUSA„azerős kölcsönhatás elméletében jelenlévőaszimptotikus szabadság felfedezéséért”
David PolitzerUSA
Frank WilczekUSA
2005Roy GlauberUSA„az optikaikoherenciával kapcsolatoskvantumelmélet továbbfejlesztéséért”
John HallUSA„alézeralapú precíziósszínképelemzés kifejlesztésében való közreműködésükért”
Theodor HänschNémetország
2006John C. MatherUSA„akozmikus mikrohullámú háttérsugárzásfeketetest-formájának és anizotrópiájának felfedezéséért”
George SmootUSA
2007Albert FertFranciaország„azóriás mágneses ellenállás felfedezéséért”
Peter GrünbergNémetország
2008Yoichiro NambuUSA„a spontán szimmetriasértés mechanizmusának felfedezéséért”
Kobajasi MakotoJapán„mert megsejtették, hogy legalább három kvarkcsalád létezik a természetben”
Maszkava TosihideJapán
2009Charles Kuen KaoKína,USA
Egyesült Királyság
„az optikai kábelen történő kommunikáció alapjainak kidolgozásáért”
Willard BoyleUSA„a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelő fejlesztéséért”
George Elwood SmithUSA

2010–2019

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
2010Andre GeimOroszország
Hollandia
„a kétdimenziós anyaggal, agrafénnel kapcsolatos úttörő kísérleteikért”
Konsztantyin Szergejevics NovoszjolovOroszország
Egyesült Királyság
2011Saul PerlmutterUSA„a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért”

(megjegyzés: ezt magyar csillagászok évekkel korábban kimutatták[2])

Brian P. SchmidtUSA
Adam RiessUSA
2012Serge HarocheFranciaország„az önálló kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért”[3]
David J. WinelandUSA
2013François EnglertBelgium„azon elmélet kidolgozásáért, hogy az elemi részecskék hogyan jutnak tömeghez, ami aHiggs-bozon létezését tette szükségessé, melyet 2012-ben kísérletileg bizonyítottak”[4][5][6]
Peter HiggsEgyesült Királyság
2014Akaszaki IszamuJapánkék fényt kibocsátó diódák feltalálásáért”[7][8][9]
Amano HirosiJapán
Nakamura SúdzsiJapán
USA
2015Kadzsita TakaakiJapán„aneutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy aneutrínónak van tömege”[10][11][12][13][14][15]
Arthur B. McDonaldKanada
2016David J. ThoulessEgyesült Királyság
USA
„a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért”[16]
Duncan HaldaneEgyesült Királyság
USA
J. Michael KosterlitzEgyesült Királyság
USA
2017Kip ThorneUSA„a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért”[17][18]
Barry BarishUSA
Rainer WeissNémetország
USA
2018Arthur AshkinUSA„az optikai csipeszek megalkotásáért és az eszközök biológiai rendszerekben való alkalmazásáért”[19][20]
Gérard MourouFranciaország„a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért”[19]
Donna StricklandKanada
2019James PeeblesKanada"átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket"[21]
Michel MayorSvájc"felderítették kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva"[22]
Didier Queloz

2020–2029

[szerkesztés]
ÉvDíjazottOrszágIndoklás
2020Roger PenroseUSA"a fekete lyukak kialakulásának leírásáért és általános relativitással összeegyeztethetőségének kimutatásáért"
Reinhard GenzelNémetország"a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű szupermasszív fekete lyuk felfedezéséért"
Andrea M. GhezUSA
2021Syukuro ManabeUSA"a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modell készítéséért a Föld klímájáról"
Klaus HasselmannNémetország
Giorgio ParisiOlaszország"a fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatásának kutatásáért az atomi részecskétől a planetáris skáláig"
2022Alain AspectFranciaország"a fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megállapításaikért, és a kvantuminformatika területén elért munkájukért"[23]
John F. ClauserUSA
Anton ZeilingerAusztria
2023Pierre AgostiniFranciaország/USA"Az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért"[24]
Krausz FerencMagyarország/Ausztria
Anne L’HuillierFranciaország/Svédország
2024John HopfieldUSA"felfedezéseikért és találmányaikért, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást"[25]
Geoffrey HintonEgyesült Királyság
2025John ClarkeUSA/Egyesült Királyság„A makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantáltságának felfedezéséért elektromos áramkörben"[26]
Michel H. DevoretUSA/Franciaország
John M. MartinisUSA

Fizikusok Nobel-díjai más területen

[szerkesztés]

Kémiai Nobel-díjat kaptak a fizikusok közül1908-banErnest Rutherford,1922-benFrancis William Aston,1936-banPeter Debye.

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapottBékésy György biofizikus1961-ben.

Nobel-békedíjat kapottAndrej Dmitrijevics Szaharov1975-ben.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szabó Árpád: Magyar természettudósok - Fizikusok. 4., bőv. kiadás, Akad. Kiadó, 2007. 326. o.ISBN 963 05 8387 9
  2. Magyar csillagászok évekkel előzték meg az idei fizikai Nobel-díjasokat (Index, 2011. október 14.)
  3. A 2012-es Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  4. A 2013-as Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  5. A 2013-as Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
  6. A 2013-as kitüntetettek a Scientific American oldalán
  7. A 2014-es Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
  8. A 2014-es Nobel-díjasok a Bloomberg.com oldalán
  9. A 2014-es Nobel-díjasok a HVG oldalán
  10. A 2015-ös Nobel-díjasok a Nobelprize.org oldalán
  11. A 2015-ös Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  12. A 2015-ös Nobel-díjasok a phys.org oldalán
  13. Magyarázat a physicsworld.com-on
  14. A 2015-ös Nobel-díjasoa a channelnewsasia.com-on. [2015. október 7-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  15. A 2015-ös Nobel-díjasok a physicsworld.com-on. [2016. május 16-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  16. A 2016-os Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  17. A gravitációs hullámok felfedezői nyerték a 2017-es fizikai Nobel-díjat
  18. A 2017-es kitüntetettek az MTA.hu-n
  19. abA 2018-as kitüntetettek az Origon
  20. A 2018-as kitüntetettek a HVG oldalán
  21. Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  22. Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  23. A kvantuminformatika úttörőit díjazták (2022)
  24. Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc fizikus és két társa (2023)
  25. A mesterséges intelligenciáért járt idén a fizikai Nobel-díj (2024)
  26. Kézzel foghatóvá tették a kvantumvilágot

Források

[szerkesztés]
1901–1925
1926–1950
1951–1975
1976–2000
2001–2025
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fizikai_Nobel-díj&oldid=28448876
Kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp