Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő borítja. Az ország legnagyobb részéntajga van, ami az orosz tajga folytatása. Éghajlata a délen található nedves kontinentálistól az északi boreálisig változik.
Finnország az 1950-es évekig nagyrészt agrárországnak számított, de ekkor gyors iparosodás vette kezdetét, ami fejlett gazdasággal párosult és kiépült azészaki modellen alapuló jóléti állam. Számos nemzetközi mutatóban a legjobban teljesít, beleértve az oktatást, a versenyképes gazdaságot, a polgári szabadságjogokat, az életminőséget és az emberi fejlődést.[9] AWorld Happiness Report 2025-ös felmérése alapján a világlegboldogabb országa.[10]
Finnország Európa északi részén található, egyprekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. Délnyugatról aBalti-tenger, délkeletről aFinn-öböl és nyugatról aBotteni-öböl határolja. Szárazföldön határosSvédországgal,Norvégiával ésOroszországgal, tengeren pedigÉsztországgal. Szárazföldi határainak hossza összesen 2563 kilométer, ebből Svédországgal közös határ 545 kilométer, Norvégiával 709 kilométer, Oroszországgal 1309 kilométer.[11] Az ország területe 338 145km2, ezzelMagyarország területének körülbelül három és félszerese. Az ország területének mintegy 10%-át, 34 330 km2-t víz borítja.[11]
Finnországotaz ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A tavak nagy része az ország déli részén találhatóFinn-tóvidéken fekszik. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja aHaltitunturi, 1 328 m magas,Lappföld legészakibb pontján, anorvéghatárhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (az ország területének csupán 7,4%-a termőföld).[11] A legtöbb sziget délnyugaton található, azålandiszigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén aFinn-öbölben.
ABotteni-öböl és aFinn-öböl között található Finn-szigetvilág, amelyet nagyjából 50 ezer sziget alkot
Ató definíciója Finnországban: 500 m2-nél nagyobb állóvíz. Így számolva a finn statisztika 187 888 tavat tart nyilván. Közöttük a legnagyobb aSaimaa-tó 4 400 km2 területtel. A tavak, természetes vízfolyások és mesterséges csatornák hálózatának komoly szerepe van az áruszállításban.
Ajégkorszakgleccserei nemcsak számos tavat alakítottak ki, hanem az alacsony tengerparton sok-sokszigetet is, szám szerint 179 584-et. Két fő csoportra oszthatók – inkább logikailag, mint földrajzilag: délnyugaton azÅland-szigetek és a déli part előtt fekvő szigetek. Szigetek a nagyobb tavakon is vannak.
Azéghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északimérsékelt övben található.Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. AGolf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az azEgyenlítőtől való távolságból következnék.
Finnország területének egynegyede azészaki sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján aNap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.
Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyeslombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részéntajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajontundra él. Az ország 73%-át egybefüggő erdőségek fedik (Svédországban ez az arány 59%,Görögországban – 32%,Németországban – 25%,Magyarországon – 20%). Aglobális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet.[12][13]
Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Azemlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. Rengetegróka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is amedve- és afarkasállomány. Ajávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. Arénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok,csuka,sügér,lazac a horgászok zsákmánya.
A növény- és állatvilág változatosságát – a biodiverzitást – a hatalmas területű nemzeti parkok rendszerével tartják fenn. 36 igazgatási szempontból különálló nemzeti park van.[14]
Átfogó kutatások eredményeképpen azarcheológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét akőkorszak alatt kezdték el lakni, ajégkorszak utolsó jegének elolvadása után.
1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserűpolgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt aSzovjetunió ellen: az1939–40-estéli háborúban (segítséget kapott többek közöttSvédországtól, illetve egy zászlóaljnyi önkéntest Magyarországtól is), és másodszor1941 és1944 között (Németország jelentős segítségével). Ezt követte alappföldi háború1944–45-ben, amikor Finnország kivonulásra kényszerítette a németeket az országból.
A második világháború következtében Finnország jelentős területeket vesztett. Ezek egy részén szervezték meg szovjetKaréliát (ma Karél Köztársaság néven az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága), más részét a leningrádi, illetve a murmanszki területhez csatolták.
Amásodik világháború után Finnország ütközőzóna volt a Szovjetunió és a nyugati országok között. Belső társadalmi rendjében nyugati mintát követett, de katonailag kiszolgáltatott volt a Szovjetuniónak. Annak összeomlása után Finnország is önállóan választhatta meg fejlődésének útját, és 1995-ben csatlakozott azEurópai Unióhoz. 1999-ben az elsők között tért át azeuró használatára, egyedüliként az északi országok közül.[11] 2023-ban csatlakozott aNATO-hoz.[17]
Finnország parlamentárisköztársaság, amelyben aköztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik. A jelenlegi alkotmányt a parlament 1999. június 11-én fogadta el, és 2000. március 1. óta hatályos.[11]
A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). Aminiszterelnököt aparlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.
A 200 tagból állóegykamarás parlament, aEduskunta (finnül) vagyRiksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évreválasztják. A parlament megváltoztathatja azalkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül.Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.
A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.
Finnország öttartományból(lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból(itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap) áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő (zárójelben a finn és a svéd név szerepel):
AzÅland-szigetek széles körűautonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.
A helyi közigazgatás 450önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt.1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés avárosok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20régióban működnek együtt.
A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok aFinn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt),Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták),Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az „Igazi Finnek” (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és aFinn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto, Zöld Szövetség (Vihreä liitto)).
Atéli háború után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-efüggetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte akivándorlást. Csak az1990-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többiskandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozott) területekről származik.
Kéthivatalos nyelv van: afinn, amit a népesség 93%-ának, és a finnországisvéd, ami a lakosság 6%-ánakanyanyelve. A kétnyelvűséget alkotmányuk 14. cikkelye garantálja. Más kisebbségi nyelvek:orosz ésészt. Északon,Lappföldön még megtalálhatóak aszámik, jelenleg kevesebb mint 7 000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek –finnugor nyelvet (számi nyelvet) beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.
Gazdasága: ipari ország. Finnország iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, az egy főre esőbruttó hazai termék (GDP) majdnem annyi, mintAusztriában ésHollandiában, és kevéssel meghaladjaNémetország ésBelgium szintjét.[11] AVilággazdasági Fórum 2015–2016-os felmérése szerint a világ nyolcadik legversenyképesebb országa.[30] A finn életszínvonal magas, aGDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül aNokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.
Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették azeuró egységes pénznemet2002.január 1-jén.
A gazdasági növekedés1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség az1990-es 3,2%-ról1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt2002-ig, de2008-ban lelassult a globális világgazdasági válság miatt. A válság miatt 2009-ben az export és a belföldi kereslet csökkent, és a finn gazdaság teljesítménye csökkent 2012–2014 között; a 2015-ben a GDP növekedése újraindult (0,3%), majd 2016-ban 1,4%-ra nőtt.[11]
A gazdaság összteljesítményének 70,2%-át a szolgáltatószektor adja. Ezt követi az ipar 27,1%-kal, ezen belül a fémipar, elektronika, gépipari berendezések, tudományos műszerek, hajóépítés, papírgyártás, élelmiszeripar, vegyipar, textil- és ruházati ipar.[11] Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ a nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.
Azéghajlat miatt amezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. Afaipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.
2016-ban a közúthálózat teljes hossza 104 161 kilométer volt, ebből 77 989 kilométer főút. Az autópályák teljes hossza 779 kilométer.[32] Az úthálózat költségét a gépjárművekre és üzemanyagokra kivetett adókkal finanszírozzák.
2011-ben a vasúti hálózat hossza 5 944 kilométer volt, ebből 3 172 kilométernyi villamosított.[33] 2011-ben az utasok összesen 68,3 milliószor utaztak vasúton, 3882 millió kilométert téve meg.[33] Ugyanebben az évben a teherforgalomban 34,8 millió tonna árut fuvaroztak.[33]
2013-ban abruttó hazai termék (GDP) 7,2%-át költötték oktatásra; ezzel az ország világszerte a 27. helyen áll.[11] A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt aPISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.
Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek a nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk.
A gimnáziumban kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódóan sok fiatal zenekart alapít, gimnázium után továbbra is zenél.
Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei. Finnországban a finn–svéd kettős hivatalos nyelv miatt, a mozikban és a tévékben is – amelyekben amúgy sem szinkronizálják a filmeket – két felirat jelenik meg a vetítőn, illetve a képernyőn, egy finn és egy svéd nyelven, amely elég zavaróan takarja a film képének durván felét.
A YLEmédiaközpontjának fő épülete, HelsinkiA Helsinki Műegyetem auditóriumaFinlandia-talo, kongresszusi és rendezvényközpont HelsinkibenNéptáncosokRuneberg torta
A finn képzőművészet egyéni formája a 19. században kezdett kialakulni anemzeti romantika ébredésével egyidejűleg. A legismertebb finn festő,Akseli Gallen-Kallela naturalista stílusban kezdett festeni, de utóbb a nemzeti romantika felé fordult. Finnország legismertebb 20. századi szobrásza a monumentális műveiről ismertWäinö Aaltonen. A kézművesség és iparművészet területénTimo Sarpaneva,Tapio Wirkkala ésIlmari Tapiovaara szereztek nemzetközi hírnevet.
Finnország építészete mintegy 800 éves múltra tekint vissza,[35] és míg a modern kor kezdetéig erősen hatott rá a két szomszéd nemzet, melyeknek uralma alatt állt, Svédország és Oroszország, a 19. századtól kezdve más közvetlen hatások is érték, egyrészt külföldi építészek megtelepedése, másrészt a finn építészeti szakma kialakulása következtében. A finn építészet a maga részéről szintén nemzetközi hatást gyakorolt olyan irányzatokban, mint aszecesszió, azészaki klasszicizmus(wd) ésfunkcionalizmus(wd). Leginkább az ország legismertebb korai modernista építészének,Eliel Saarinennek volt jelentős nemzetközi hatása. Nála is híresebb a szintén modernistaAlvar Aalto, akit az építészet modern kori történetének világszinten jelentős képviselőjének tekintenek.[36]
Egy 2000-ben megjelent cikkben Frédéric Edelmann, aLe Monde műkritikusa, azt írta, hogy a népesség arányában Finnországnak több Alvar Aalto-szintű építésze van, mint bármely más országnak.[37] Finnország legfontosabb teljesítménye az építészetben a modern korhoz kötődik, főleg mivel a jelenlegi épületeknek csak mintegy 20%-a épült 1955 előtt, ami a második világháború utáni újjáépítésnek és az azt követő urbanizációs hullámnak köszönhető.[38]
Afinn filmművészet hosszú múltra tekinthet vissza, az első filmvetítésre nem sokkal a mozgókép-technológia feltalálása után került sor (a világon az első filmvetítés 1895-ben, Finnországban 1896-ban volt). Egy évtized múlva, 1907-ben elkészült az első finn film. A kezdeti lépések után a haladás igen lassú volt. 1907 után két olyan időszak is volt (1909–1911 és 1917–1918), amikor egyáltalán nem készültek finn filmek. Ezt részben a politikai helyzet eredményezte, mivel Finnországnagyhercegségként azOrosz Birodalom része volt, és így a nemzetközi helyzet befolyása alatt állt.
1917-ben Finnország függetlenné vált, és 1918-ban következett afinn polgárháború. Miután a politikai helyzet letisztult és stabilizálódott, a finn társadalom és kulturális élet fejlődésnek indult. Egyre több filmet gyártottak, amelyek fontos szerepet játszottak a finn társadalomban. A fejlődés csúcspontja a némafilm korszakának lezárulta után, az 1940-es és 1950-es években volt, amikor három stúdió gyártott filmet, és versenyzett a piacon. Az 1960-as évek társadalmi változásaival, amelyeket részben a politikai változások, részben az új szórakozási lehetőségek okoztak, a film vonzereje csökkent, gyakorlatilag mindegyik stúdió bezárt, a filmek túlságosan politikusak és művésziek voltak a tömegek számára, mivel úgy tekintették, hogy a kommersz filmek elavultak és ízléstelenek. Csak kevés rendező állt ellen ennek a tendenciának, és készített népszerű filmeket, amelyet a nézők szerettek, és a kritikusok leszóltak.
A finn filmművészet megújulása az 1990-es években következett be, amikor a filmrendezők új generációja új eszméket hozott be. A megújulás részben annak is köszönhető, hogy a kereskedelmi sikert már nem tekintették művészetlennek, így a kereskedelmi filmgyártás is részesült az állami támogatásokból. A 2000-es években a finn filmművészet virágzik, számos film és rendező ér el nemzetközi sikert, és talál kedvező fogadtatásra a nézők és a kritikusok részéről. Évente 15–20 egész estés finn film készül, olyan nemzetközileg is elismert új műfajokban, mint azakciófilm vagy avu-hszia.
Két finn együttes lett világhírű. ANightwish szimfonikus és folk elemekkel tűzdelt heavy metal zenéje női énekhanggal divatot teremtett, míg aLordi megnyerte a2006-os Eurovíziós Dalfesztivált. Így 2007-ben Helsinki adott otthont a versenynek. Az előbbieken kívül a 21. század egyik legsikeresebb és legnépszerűbb finn együttese aThe Rasmus.
2015-ben több mint 4,6 millió turista látogatta meg Finnországot; a legtöbbjük Oroszországból érkezett.[39] 2015-ben a turizmus adta a finnországiGDP mintegy 2,5%-át, és 136 700 munkahelyet biztosított.[40]
A sok erdő miatt javasolt a kullancsok által terjesztettagyvelőgyulladás elleni oltás bizonyos területekre utazóknak. Sok turista síszezonban keresi fel Finnországot.
Úgy tartják, hogySanta Claus (a Mikuláshoz hasonló karácsonyi ajándékosztó figura) Finnországban,Korvatunturiban lakik.[41]Rovaniemi városában turistalátványosságként egy Santa Claus-falu található.[42]
Finnországnak több híres sportolója van a motorsportokban. A rali nemzeti sportnak számít, a legtöbb ralivilágbajnok (hét) és egyben rali-világbajnokicím (tizennégy) is a finnekhez köthető, az 1977 óta megnyerhető WRC rali vb-i trófeák csaknem felét finn nemzetiségű pilóta nyerte el. AWRC (Rali-világbajnokság) patinás versenyének számít a Finn Rally. Továbbá igen neves raliverseny az északi sarkkörön található Rovaniemi – azaz az igazi finn mikulás – városának jeges futama, melyre tajgai környezetében január végén kerül sor. A WRC finn világbajnokai:Markku Alén (1978),Ari Vatanen(1981),Hannu Mikkola (1983),Timo Salonen (1985),Juha Kankkunen (1986, 1987, 1991, 1993),Tommi Mäkinen négyszeres ralivilágbajnok (1996–1999),Marcus Grönholm kétszeres ralivilágbajnok (2000, 2002). AzIRC (Interkontinentális ralibajnokság), vagyis a második legpatinásabb rali-versenysorozat 2010-es világbajnoka a finnJuho Hänninen. A finnek jó teljesítőképessége a raliban feltehetően annak köszönhető, hogy a csúszós útviszonyok kezelését a lehető legalkalmasabb felületen sajátíthatják el; a télen befagyó számtalan tó jegén való gyakorlásból szerzik tapasztalataikat, ez amolyan szabadidős tevékenység errefelé a fiatalok körében.Jari-Matti Latvala ésMikko Hirvonen a jelenlegi WRC-mezőny tagjai, aFord WRC-csapatával.
A Formula–1-ben is kiemelkedően teljesítenek a finnek, a nemzetek közül a britek után és a brazilokkal holtversenyben ők rendelkeznek a legtöbb F1-es világbajnokkal is (három).Keke Rosberg (1982)Williams csapattal,Mika Häkkinen (1998, 1999) aMcLaren–Mercedesszel,Kimi Räikkönen (2007) aScuderia Ferrarival lett világbajnok.Mika Salo 1994 és 2002 között versenyzett a „száguldó cirkuszban”. 1999-ben ő helyettesítette hat versenyenMichael Schumachert annak lábtörése miatt.Heikki Kovalainen volt Formula–1-es versenyző, visszavonulása előtt aMcLarennél, aRenault-nál, aLotusnál és aCaterhamnél is versenyzett.Kimi Räikkönen 2012-ben kétéves kihagyást követően visszatért a Formula–1-be a Lotus–Renault színeiben, majd 2014-ben átment a Ferrarihoz, Massa helyére.
Kimi Räikkönen – aki a világ 2. legjobban kereső sportolójának számít – úgy határozott, hogy a 2010-es idényre határozatlan ideig elhagyja a Formula–1-et, 2010-ben már aCitroën ralicsapatával vett részt a WRC-ben (Rali-világbajnokság), ahová aRed Bull szponzori támogatásával érkezett és versenyezte végig az évadot. Kimi Räikkönen a Ferraritól távozott, miután az olaszok üzleti okok miatt felbontották szerződését. A WRC 10. helyén végzett, majd 2011-benIce One Racing néven saját WRC ralis csapatot alapított, hogy ezzel vegyen részt kötetlen módon a WRC futamain, továbbá ezzel az alakulattal enduro csapatot is létrehozott, hogy a fiatal skandináv, de főleg finn tehetségeket pártfogolja a terepmotor-versenyeken. Eközben menedzserével,Steve Robertson-nal megszüntették aRäikkönen Robertson Racing-et, közös Formula–3-as csapatukat.
AzROC-n (Race of Champions), azaz a Bajnokok Viadalán a franciák (nyolc) után a finnek (hat) szerezték a legtöbb ROC bajnoki címet egyéniben, és az 1999 óta megszerezhető nemzeti címet is kétszer nyerték el (1999, 2006). A ROC-ot 1988-tól rendezik meg változó házigazdával, de általában átalakított stadionokban; ez egy kieséses autóverseny-sorozat, amelyben a világ főbb autós, illetve motoros személyiségei, nem egyszer bajnokai vesznek részt, mint például WRC ralisok, F1-es pilóták,Le Mans-i győztesek, motokrosszosok, alacsonyabb Formula autós kategóriák győztesei. A bajnokságnak két része van, az egyik felében egyénenként mérik össze tudásukat a versenyzők és ezzel elnyerhetik a Bajnokok Bajnoka címet, a másik részében párosával nemzeti csapatokat alkotnak a pilóták, ezzel a Nemzetek Bajnoka címet szerezhetik meg. A Bajnokok Bajnoka címet 1988-ban és 1991-benJuha Kankkunen, 2000-benTommi Mäkinen, 2001-benHarri Rovanperä, 2002-benMarcus Grönholm, 2004-ben pedigHeikki Kovalainen nyerte el. Érdekessége a sorozatnak, hogy a Bajnokok Bajnoka és a Nemzetek Bajnoka címet eddig egyszer sem vitte haza ugyanazon nemzetiségű pilóta ugyanabban az évben.
Finnországban, Helsinkiben rendezték az1952-es nyári olimpiát, melyen a magyarAranycsapat nyerte afutballtornát. Ezen az olimpián további 15 aranyérmet szerzett Magyarország. Finnországnak eddig 145 aranyérme van. A nyári játékokon azatlétika, a téli játékokon pedig asífutás a legeredményesebb sportág.Paavo Nurmi, a finn „csodafutó”, becenevén a „Repülő Finn”, a világ harmadik legeredményesebb olimpikonja, kilenc arany és három ezüst éremmel.
Finnország nemzeti sportja a jégkorong. Több mint 66 ezer igazolt játékos van az országban. Négyszer nyertek világbajnokságot, 1995-ben,2011-ben, 2019-ben és 2022-ben. Jelenleg olimpiai bajnokok, hisz a pekingi téli olimpián (2022) aranyérmesek lettek.
Aműkorcsolyában több hölgy is képviseli nemzetközi szinten az országot (Viveca Lindfors, Kiira Korpi és a 2009-ben Helsinkiben Európa-bajnoki címet szerző Laura Lepistö).
Finnország; fotó Tímár József, irod. szerk. Csire Márta, versek Tuomas Anhava et al.; szerzői, Bécs, 2006 (Camera poetica)
Richly Gábor:Történelemkép és nemzeti identitás Finnországban (Universitas, Budapest, 2007)
Magnus Nyman:A vesztesek története. Katolikus élet Svédországban és Finnországban Gustav Vasa királytól Krisztina királynőig; ford. Kőrösiné Merkl Hilda; Kairosz, Bp., 2019
Matti Vainio:Finnország hajnalán; ford. Pap Kinga Marjatta; Kalevala-idézetek ford. Rácz István; ELTE–Tillinger Péter, Bp.–Szentendre, 2010
Finnország művelődési és oktatási rendszere; szerk. Aila-Leena Matthies, Ehrenhard Skiera; 2. jav. kiad.; Gondolat, Bp., 2011 (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pedagógiatörténeti Tanszék közleményei)
Pasi Sahlberg:A finn példa. Mit tanulhat a világ a finnországi oktatási rendszer reformjából?; ford. Fazekas Dóra; Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Bp., 2013
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
.jpg)
