Elnöksége alatt többször cserélődött a gazdasági miniszter, míg De la RúaDomingo Cavallo személyében egy korábbi peronistát, a peso 1:1 arányban a dollárhoz való kötés szellemi atyját hívta meg erre a posztra.[1] Cavallo azargentin válság csúcspontján 2001 végén valamennyi bankszámla befagyasztására az úgynevezett („Corralito“)-ra kényszerült, mely a nép soraiban felháborodást váltott ki, mely elsősorban az úgynevezettCacerolazos–okban (ők csapatokba verődve kanalakkal és fazekakkal csaptak zajt az utcákon) jutott kifejezésre. Ezen túl 2001 végénBuenos Airesben és környékén a munkanélküliek tömeges fosztogatásokba kezdtek. Ennek hatására de la Rúa szükségállapotot vezetett be.[2][3]
De la Rúa végül 2001. december 21-én lemondott, és egy helikopteren elmenekült az elnöki palotából, miután a tüntetők és a rendőrség erőszakos összecsapásaiban több mint 27 ember életét vesztette. UtódaAdolfo Rodríguez Saá lett, ám mindössze egy hétig maradt hivatalában, az ország gazdaságilag összeomlott, és politikai káoszba süllyedt.[4][5][6]
2008-ban korrupció vádjával eljárást indítottak ellene Argentínában.[6] A vádak alól 2013 végén felmentették.[7]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fernando de la Rúa című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.