Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ferenczes István | |
.jpg) | |
| Arcképe a csíkszeredaiSzékelyföld c. hetilapból | |
| Született | Ferencz Salamon István 1945.január 1. (80 éves) Csíkpálfalva |
| Művészneve | Ferenczes István |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | költő, író, újságíró |
| Kitüntetései | József Attila-díj (2001) Kossuth-díj (2019) |
 AWikimédia Commons tartalmazFerenczes István témájú médiaállományokat. | |
Ferenczes István (Csíkpálfalva,1945.január 1. –)Kossuth-díjas magyar költő, író, újságíró.
Csíkpálfalván született, 1945. január 1-jén. Édesapja – Imre építőmester, a csíksomlyói Kalot és más középületek építője. Édesanyja Gáll Angéla, háziasszony.Római katolikusnak keresztelték pap nagybátyjai.
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát abánátiLugoson, mert kulák származása miatt nem vették fel aszékelyföldi középiskolákba. Két évig helyettes tanárként aGyimeskeben tanított. A főiskolátKolozsváron végeztebiológia szakon 1967-ben, utána egy évig szülőfalujában tanított.
Az 1968-as megyésítéskor a frissen alakult megyei napilap, aHargita újságírójaként működött.Verseit ésriportjait azIfjúmunkás,Utunk,Igaz Szó,Korunk, s aMegyei Tükör is közölte. AHargita c. laptól 1975-ben politikai okokból eltávolították. 1975 és 1979 között szakirányító volt az Agronómusházban.
1979-ben került vissza a sajtóhoz, aBukarestben kiadott hetilap, aFalvak Dolgozó Népeszékelyföldi tudósítójaként. Itt dolgozott az 1989-es decemberi fordulatig. 1989 december 23-án egyik alapítója volt a csíkiRMDSZ-nek. 1990-ben aHargita megyei Művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte kiAndrei Pleșu, akkori művelődési miniszter. 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett.
1997-től a Csíkszeredában megalapította aSzékelyföld c. kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt.
Eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verskötetek, s ugyancsak értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai ésriportkötetek. A költő otthonról kapott erkölcsi-folklorisztikus-nyelvi örökségét próbálta összeegyeztetni a posztmodern világ közérzetével. Az erdélyi magyar irodalmi- és közélet jeles egyénisége.
.svg)
