AFerencvárosi Torna Club, vagy rövidenFTC Magyarország legsikeresebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete.
1899-es alapítása óta 36 alkalommal avattákmagyar bajnokká, 24 alkalommal hódította el aMagyar Kupát,1965-ben az olaszJuventust legyőzve (azóta is egyetlen magyar csapatként) nyerte meg azEurópa-liga és azUEFA-kupa elődjét, aVásárvárosok kupáját.1975-ben a második helyet szerezte meg akupagyőztesek Európa-kupájában.1995-ben első magyar csapatként aBajnokok Ligája csoportkörébe,2004-ben szintén elsőként azUEFA-kupa csoportkörébe jutott.2019-ben az UEFA-kupa utódsorozatának, azEurópa-liga csoportkörébe,2020-ban pedig első magyar csapatként második alkalommal is a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott. 2021-ben és 2022-ben ismét Európa-liga csoportkörben vett részt a csapat, és 2022-ben, szintén első magyar csapatként tovább is jutott a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, méghozzá csoportelsőként. Ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat.
Hazai mérkőzéseiket 2014 augusztusától aGroupama Aréna-ban játsszák.
Teljes nevének(Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori azFTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani aFradi becenevet, ez utóbbi a német eredetűFranzstadt köznyelvi rövidülése. Néhány szurkoló s újabban már a média is gyakran használja említésükre mezszínüket, így szokták őket „zöld-fehéreknek” vagy „zöld sasoknak” is nevezni.
A klub alapító elnökének emlékét őrző, 1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán felavatott Springer-szobor mai helyén a Groupama aréna előtt. Mátrai Lajos alkotása
AzFTC(Ferencvárosi Torna Club)1899.május 3-án alakult, első elnökedr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csíkBudapestIX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveibenManno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronzturul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.
1900.december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, ami a Ferencváros és aBudapesti TC között zajlott, ezt azonban aMagyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1901. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor aMUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. A Ferencváros első hivatalos bajnoki góljátBorbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját aMűegyetem ellen elért 2–2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5–1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1901. március 25-én a bécsiCricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5–0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erő, egyetértés.
Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16–0 arányban kapott ki. A Ferencváros1903-ban szerezte az első, majd két évre rá1905-ben a második bajnoki címét. Mindezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07,1908/09,1909/10).1909.június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször hódította el az ezüstlabdát.
1911.február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői útistadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának,Schlosser Imrének a nevéhez fűződik.1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellenAngliában. Még ugyanebben az évben aIII. kerületet 11–3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Nem meglepő mód az1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt. A sikert siker követte és1913-ban nem csak a bajnoki címet, de története során először amagyar kupát is megszerezte a Fradi.
1914-ben kitört azI. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza.
Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A háborút követően a nagy riválisMTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 11–2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC és első profi játékosaHorváth II volt.
A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett aKözép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10–6-os összesítéssel győzték le az osztrákSK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme. A harmadik évtized vége még két bajnoki ezüstéremmel bővült, majd ezt követően 1929-ben első alkalommal vett részt a Fradidél-amerikai túrán, ahol nem kis meglepetésre 3–2-re legyőzte a korszak egyik legerősebb válogatottját, a kétszeresolimpiai bajnokUruguayt.
Dr.Sárosi György, a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa
Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32,1933/34,1937/38,1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendásT-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak:Táncos,Takács II,Turay,Toldi ésKohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek. 1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor isBudapesten a döntőben aLaziot győzték le 4–2-re. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosadr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett.
Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben és az 1940-es évek is jól indultak. Az1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944). Az 1940-es években a Ferencváros volt az első csapat, mely azEgyesült Államokban járt repülővel.1948. október 31-én aTatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi. Az1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték. A 30 mérkőzés alatt 140 gólt lőttek a csapat támadói, amibőlDeák Ferenc egymaga 59 találatot vállalt.
Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1950. február 16-án a csapat egybeolvadt az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete Sport Egyesületével, így a csapat neve ÉDOSZ SE lett,1951-ben a csapat nevét Budapesti Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta aRákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencvárosmegnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.
Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni azt is a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét1965-ben érte el, amikor megnyerte azEurópa-liga ősét, aVásárvárosok Kupáját. A fináléba aZbrojovka Brno, aWiener SC, azAS Roma, azAthletic Bilbao és aManchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyetTorinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olaszJuventust győzték le 1–0-raFenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt:Karába,Varga,Albert,Rákosi,Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. A VVK1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de aLeeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1–0-s összesítéssel alulmaradtak.
Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg.1963-ban 14 évvel a legutolsó bajnoki cím után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit1964-ben megismételt.1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek. A másodikVVK döntőjét ugyan elveszítette a Fradi, az1968-as bajnokságot azonban sikerült megnyernie.
Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának,Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-esaranylabdát. Ám az Aranylabda történetében ez volt az első olyan alkalom, hogy nem egy mérkőzés előtt adták át a díjat, hanem a kitüntetett belpolitikai okokból még karácsonyra, sőt, újévre sem vehette át a trófeát. Ez csak 1968. május 4-én, Szent Flórián emléknapján és Albert Flórián nevenapján este a Gundel étteremben történt meg, mely nap akkor szombatra esett, így nyomtatott formában csak május 6-án a hétfői újságokból lett ország-világ számára közhírré.[2]
Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Az UEFA-kupa1971–72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk, ahol aWolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek.
Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén1976-ban. A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972,1974,1976,1978) is sikerült megszerezniük a serleget. 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben, és ahogy ilyenkor lenni szokott, góllal búcsúzott.Akupagyőztesek Európa-kupájában1975-ben veretlenül jutott adöntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élőDinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3–0-ra győzött.
Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is:Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével – 30 gól – ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda.Az évtized végén, az 1988/89-es és az 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem valamelyest visszahozta a Ferencvárost az élcsapatok közé.
Az 1990-es évek elején Nyilasi már edzőként irányította a zöld-fehéreket és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonbanFodor ésWukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig. Ez volt a csapat 24. bajnoki címe.
A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belgaRSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2–1) aBajnokok Ligája főtáblájára jutott1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre aGrasshoppers-t idegenben verték 3–0-raLisztes ésVincze két góljával. Egy évvel később1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt. Az évtized utolsó éveiben,1997-ben bronz-, míg1998-ban és1999-ben ezüstérmes helyen végzett a Ferencváros.
A 2000-es évek első szezonjának végén,2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. ASparta Praha ellen nem sikerült bejutni a bajnokok ligája főtáblájára, de vigaszágként a2004–2005-ös UEFA-kupában folytathatták Lipcseiék. AMillwall-on 4–2-es összesítéssel túljutva bejutottak a csoportkörbe.[3] Ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai kupasorozatban csoportokba osztották a csapatokat. A csoportkört aFeyenoord elleni 1–1-es döntetlennel kezdték,[4] aSchalke 04 és aBasel ellen vereséget szenvedtek.[5] Az utolsó mérkőzésen ugyan 1–0-ra legyőzték aHeartsot, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.[6][7][8] A2004/05-ös bajnokság végén a második helyen végzett a Ferencváros. A Medián felmérése szerint 2006-ban a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon.[9]
A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében[10] a futballcsapat2006-ban azNB.II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban.2008. februárjábanKevin McCabe, az angolScarborough vállalat vezetője azFTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa lett.[11]2009.május 3-án, a klub 110-éves évfordulóján eldőlt, hogy a csapat a harmadik másodosztályú idénye után ismét azNB I-ben folytathatja a következő szezontól, miután matematikailag behozhatatlan előnyre tett szert.
2011. március 30-án bejelentették, hogy az FTC egy euróért veszi meg aKevin McCabe vezette angol tulajdonosoktól a labdarúgócsapatot.[12] A2010/11-es bajnokság végén a harmadik helyet megszerezve a Ferencváros ismét kiléphetett a nemzetközi porondra, és elindulhatott azEurópa-liga2011/12-es szezonjában.
Az együttes 2013 januárjában nemzetközi felkészülési tornán vett résztMarbellán. A zöld-fehérek aDinamo Kijevet 3-2-re, aSteaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájciBasel ellen 2-2-es döntetlent játszottak. ARicardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte azImpact Cup elnevezésű sorozatot. 2013-ban sok év után sikerült a Ferencvárosnak hazai pályán is elhódítania egy trófeát, méghozzá aLigakupát. Ezt először nyerte meg a Fradi.
2013 decemberében menesztettékRicardo Monizt, és helyéreThomas Doll került. Az idény végén nagy hajrával sikerült felkapaszkodni a bajnokságban a dobogó legalsó fokára. EzEurópa-liga szereplést ért.
2014 nyár elején sikerült hazacsábítani a Ferencváros addigi utolsó nagy korszakának egyik leghíresebb játékosát,Gera Zoltánt. Az Európa-ligában a máltaiSliema Wanderers ellen sikerült továbbjutni, ám aHNK Rijeka ellen kettős vereséggel kiesett. 2014. augusztusában avatták az új stadiont aChelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett. Az idényt 3:0-s győzelemmel kezdte az FTC, de ezután egy hullámvölgybe ért. Ám az őszi szezon vége felé megtalálta a csapat a fonalat és hatalmas hajrával a második helyet szerezte meg az NB1-ben. Télen hazaigazolt a csapat egyik híres neveléseHajnal Tamás, aki 1997-ben lépett utoljára pályára a Fradiban. Az idény során 10 év elteltével megnyerte amagyar kupát és az utolsó ligakupát is sikerült elhódítania. Az előbbit hazai pályán a bajnokVideoton ellen sikerült megnyerni, méghozzá 4:0-s különbséggel. Az utóbbit aDebrecen ellen érte el aNagyerdei stadionban. A bajnokságban elért második hellyel újra indulási jogot szerzett az Európa-ligába.
A nyár elején sikerült leigazolnia az FTC régi válogatott védőjét,Leandrót. AGo Ahead Eagles ellen idegenben 1:1, míg hazai pályán 4:1-es eredményt ért el. Közben az FTC magyarszuperkupáért játszott, amit sikerült elhódítania. A bosnyákZeljeznicar következett. Velük hazai pályán egy peches 1:0-s vereséget ért el, míg kint szintén kikapott egy peches mérkőzésen. A bajnokságot nagyszerűen kezdte a csapat,Thomas Doll együttese az első kilenc fordulóban mindegyik ellenfelét legyőzte, az első tizennégy fordulóban pedig veretlen maradt. A bajnokság őszi szakasza után 18 pontos előnnyel vezette a tabellát azÚjpest FC előtt. Végül hat fordulóval a bajnokság vége előtt már behozhatatlan előnyre tettek szert, így matematikailag is biztosították a klub történetének 29. bajnoki címét.[13] A következő idény elején aBajnokok Ligája selejtezőjében az albán bajnokság második helyezettje, aPartizani Tirana két mérkőzést követően tizenegyesekkel búcsúztatta a zöld-fehéreket.[14] A bajnokságban címvédőként csupán a negyedik helyet szerezték megThomas Doll fiai, akik a kupadöntőben vigasztalódhattak; a Ferencváros sorozatban harmadszor, összességében 23. alkalommal hódította el a trófeát, miután aGroupama Arénában 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel legyőzték aVasas csapatát.[15]
A 2017/18-as szezon egyJelgava elleniEurópa-liga mérkőzésekkel kezdődött. Az első, hazai mérkőzésen 2-0-ra győzték le a letteketVarga Roland duplájával. A visszavágónPriskin góljával vékony 1-0-ás győzelmet aratott a Fradi, amely így kettős győzelemmel jutott tovább a következő fordulóba. AMidtjylland elleni már kevésbé sem alakult a legjobban a zöld-fehérek számára, bár az első mérkőzésen a Groupama Arénában az 1. félidőben még 2-0-ra is vezettekVargának ésBotkának köszönhetően, ám a félidő végénél tizenegyeshez jutottak a vendégek,Julian Kochot pedig kiállította a játékvezető, így 2-1-gyel vonulhattak a csapatok az öltözőbe. A második félidőben a pálya felborult a dánok javára, akik nem csak megfordították, de még meg is nyerték a találkozót 4-2-re. A visszavágón 3-1-re kapott ki a Fradi, így egy újabb sikertelen európai kupaszereplés után, ismét a bajnokságban, illetve a kupában kellett helytállniuk. Ez utóbbi nagyon nem sikerült a zöld sasoknak, ugyanis a címvédéstől nem kis távolságra kerültek, miután a legjobb 64-ben búcsúzott a kupától a Kisvárda ellen elszenvedett 1-0-ás vereség következtében. A bajnokság, viszont annál jobbnak ígérkezett a csapat számára, ugyanis a szezon elejétől a közepéig az első két hely között ingáztak, míg a véghajrában az élre kerültek, de az utolsó fordulókban elhullajtott pontok miatt nem a Fradi, hanem aVideoton lett a bajnok. Így már az is biztossá vált, hogy a Ferencváros a 2017/18-as szezonban sem bajnoki aranyat, sem magyar kupagyőzelmet nem tehetett zsebre.
A 2019–2020-as szezonban a Bajnokok Ligája selejtezőjében a bolgárLudogorec Razgradot kettős győzelemmel, 5–3-as összesítéssel búcsúztatta a Fradi. A bravúr értékét tovább növeli, hogy oda-vissza nyerni a BL-ben (illetve korábbi nevén a Bajnokcsapatok Európa Kupájában) ezt megelőzően évtizedekkel korábban, 1976 szeptemberében és 1965-ben tudott csak nyerni a Ferencváros,[17] a második fordulóban a máltaiVallettát 4–2-es összesítéssel ejtették ki. A harmadik selejtezőkörben a horvátDinamo Zagreb volt az ellenfél, az első mérkőzésen Zágrábban 1-1-es döntetlent ért el a csapat, ezzel a Ferencváros megdöntötte eddigi rekordját a BL-ben azzal, hogy első öt meccsén nem szenvedett vereséget. Egy több mint 50 éves rekordot sikerült felülmúlni, hiszen korábban a ’65/66-os BEK-idényt kezdték úgy, hogy négy mérkőzésen nem találtak legyőzőre.[18] A visszavágón 4-0-ra nyertek a zágrábiak, így 5–1-es arányban jobbnak bizonyultak két mérkőzés alapján,[19] azonban ezt követően az Európa Liga-playoff körében a litvánSūduvát 4–2-es összesítéssel kiejtve bejutott a sorozatcsoportkörébe,[20] ahol ismételten összekerültek a bolgárLudogorec Razgraddal, valamint a barcelonaiRCD Espanyol és az oroszCSZKA Moszkva lett az ellenfél a "H" jelű csoportban.[21]
2023.július 20-án másodedzőből előlépveMáté Csabát nevezték ki megbízott vezetőedzőnek,. Aki élt a bizalommal, hiszen az ő vezetésével bejutott a Ferencváros azUEFA Európa Konferencia liga csoportkörébe. Továbbá 10 meccséből 9-et nyert, ezeken összesen 39 gólt szerzett a csapat.
Ezt követően viszont úgy döntött a vezetőség, hogy nívósabb személyt szeretne a posztra, ezért2023szeptemberébenDejan Stankovicot nevezték ki a Ferencváros vezetőedzőjének. Stankovic irányítása alatt a csapat veretlenül jutott tovább a csoportkörből.
A Ferencváros legelső otthona nem azÜllői úton, hanem a Soroksári úton volt. Ez a létesítmény mindössze 1500 fő befogadására volt alkalmas és kisméretű játéktere sem felelt meg az igényeknek, ráadásul a bevétel sem tudta fedezni a kiadásokat. A kezdeti sorozatos sikereknek köszönhetően pedig rohamosan megnőtt a mérkőzésekre járók száma, ezért új otthon után kellett nézni.
Az első stadiont az Üllői úton, az 1910 őszén megindult építkezést követően 1911. február 12-én adták át, melynek befogadóképessége: 40000 fő volt. A stadionavató mérkőzést azMTK ellen játszotta a Ferencváros.
1971-ben lebontották a régi lelátókat és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése. Az új stadion avatására a klub alapításának 75-ik évfordulóján, egy Ferencváros – Vasas NB I-es bajnoki meccsen, 1974. május 19-én került sor. Müller Sándor góljával a vendég Vasas nyert 1-0-ra.[27] A második Üllői úti stadion befogadóképessége 29 505 fő volt, mely 10771 ülő- és 18 734 állóhelyet tartalmazott. A 90-es évek elején, műanyagszékek felszerelésével csökkent a stadion kapacitása 18 100 főre.
2007. december 21. óta a Ferencváros legendás játékosának,Albert Flóriánnak a nevét viseli a stadion. 2014-re új, minden igényt kielégítő, korszerű UEFA négycsillagos stadion épült.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy volt időszak, amikor aPuskás Ferenc Stadion vagy korábbi nevén aNépstadion adott otthont a Ferencváros mérkőzéseinek. Az új Üllői úti pálya építési ideje alatt a 70-es években ott szerepeltek, akárcsak azÚjpest, aHonvéd és aVasas elleni kettős rangadókon is. Az1995–1996-os szezon végén a mindent eldöntőBVSC elleni mérkőzést is itt rendezték 40 ezer néző előtt, 2003-ban és 2004-ben pedig ebben a stadionban ünnepelhettékkupagyőzelmüket. Szintén 2004-ben ez a létesítmény adott otthon a Ferencváros hazai mérkőzéseinek azUEFA-kupa főtábláján a hollandFeyenoord és a svájciBasel ellen.[28]
Hosszas előkészítés és tárgyalássorozat után 2012-benKubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke bejelentette a sokak által várt Groupama Aréna megépítését. 2013 márciusában a csapat két mérkőzéssel búcsúzott a legendás stadiontól: előbb az Újpestet verték 2–1-re egy bajnoki mérkőzésen, régen látott nézősereg – 17 ezer néző – előtt, majd a Kolozsvár csapata ellen játszották a végső búcsúmérkőzést. A csapatok 0–0-s eredményt értek el.
2013. március 28-án lezárult egy időszak a Ferencvárosi Torna Club történelmében, és egyben egy új vette kezdetét: jelentős sajtóérdeklődés mellett elkezdődött a régi Albert Stadion bontása, és az új stadion alapköve is elhelyezésre került.[29] Az alapkövetSimicskó István,Kubatov Gábor,Kocsis Máté,Bácskai János és Márton Péter helyezték el ünnepélyes keretek között.
Az új Ferencváros Stadion egy minden igényt kielégítő, 24 ezer férőhelyes, teljesen fedett lelátójú sportkomplexum, melyben lehetőség nyílik a szurkolók maximális kiszolgálására a legmagasabb európai elvárások szerint. A stadionban kapott helyet a Ferencvárosi Torna Club hivatalos szurkolói boltja, valamint a klub méltán híres múzeuma is.
A csapat az építkezés idejére aPuskás Ferenc Stadionba vonult albérletbe, itt játszotta hazai mérkőzéseit. 2014 augusztusától vették birtokba a Groupama Arénát.
2013. október 3-án megnyitotta kapuit az Üllői út 129. alatt az FTC Látogatói Központ, melynek teraszáról jó kilátás nyílik a stadionra.
A Ferencvárosi Torna Club 2010 elején bevezette az úgynevezett szurkolói kártyát,[30] mellyel a klub az esetleges rendbontók beazonosítását segíti elő. A szurkolói kártya alapfeltétel a labdarúgó szakosztály hazai mérkőzéseinek látogatásához. A regisztrációt személyesen kell elvégezni a 2014-ben bevezetett vénalenyomat felvétel miatt.[31] Hatéves kor alatt a mérkőzésekre a belépés ingyenes, regisztráció nem szükséges. A B1-C1 szektorokban lehetőség van B kártya igénybevételére ez nem tartalmazza a vénaszkennert. A C2-D3 szektorokban továbbra is csak a vénaszkenneres A kártya a kötelező belépési Fradi kártya
Avastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
Adőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
*Kooperációs szerződéssel játszik aSoroksár csapatában.
Azérték oszlopban szereplő,, és =jelek azt mutatják, hogy aTransfermarkt legutóbbi adatfrissítése előtti állapothoz képest mennyit nőtt, csökkent a játékos értéke, vagy ha nem változott, akkor azt az = jel mutatja.
Jelenleg a Ferencvárosi TCMagyarország legnépszerűbb labdarúgócsapata.[38] 115 szezont játszott az élvonalban, ebből 90 bajnoki szezonban végzett dobogós helyen. 35 bajnoki címmel, 24 magyar kupa-győzelemmel, és 6 magyar szuperkupa-győzelemmel büszkélkedhet.
Az 1932/33 szezonban azFTC a Magyar labdarúgókupa döntőjében történelmi jelentőségű győzelmet ért el azÚjpest ellen (11:1). Kupadöntőben a gólarányokat tekintve ez a mai napig rekord. A mérkőzést 1933. május 25-én a Hungária körúti pályán játszotta a két csapat.
Az 1931/32 szezonban azFTC az összes (22) meccsét megnyerte, erre csak az 1901-es bajnokságban a BTC volt képesMagyarországon, és világszerte is ritkaságszámba megy.
AzFTC nevéhez fűződik az NB1-es bajnoki meccseken elért legmagasabb nézőszám is. Az akkor Kinizsi néven szereplő egyesület 1955. március 27-én a Bp. Honvéd (0–0) elleni találkozóját telt ház előtt, 98000 néző látta. A Kispest elleni Népstadionban lejátszott meccs a mai napig nézőcsúcsnak számít.[39][40]
AFerencváros az egyetlen magyar klub, amelynek soraibanAranylabdás labdarúgó is játszott,Albert Flórián személyében.
AFradi adta a legtöbb válogatott játékost: Az FTC-ből az évtizedek során eddig közel 170-en[41] ölthették magukra a címeres mezt, míg a listán második helyen állóÚjpest mintegy 130 játékost adott a nemzeti együttesnek.
AzFTC-ből került ki a legtöbb gólkirály: Összesen 25 alkalommal szerezte ferencvárosi labdarúgó a legtöbb gólt; aHonvéd 24, azÚjpest a labdarúgói 21 alkalommal nyerték el a gólkirályi címet.A nem hivatalos bajnokságok nincsenek figyelembe véve!
1901-től2008.augusztus 30-áig az FTC volt a legtöbb magyar élvonalbeli mérkőzést játszó csapat.[42]
A Ferencvárosi Torna Club gólkirályai az élvonalban
1 Egyes források szerint 12, más források szerint 16 gólt szerzett az idényben![43][44]
Az 1926-27-es bajnoki szezon gólkirályaHorváth László volt 14 góllal. Az idény elején a Ferencvárosban szerepelt három bajnoki mérkőzésen és egy gólt szerzett. Hivatalosan a III. Kerületi TVE gólkirályának tekintik.
↑Partvonalon kívül. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2006. november 16. [2007. február 24-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
↑„Az Újpest győzelemmel ünnepelt”,FigyelőNet (Hozzáférés: 2008. augusztus 30.) „Az Újpest történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely egymást követően harmadik idényében szerepel a másodosztályban.”
↑Kis Ferenc (2013. augusztus). „Sasvári Sándor: Nincsenek véletlenek az életemben”.Zöld és Fehér magazinII. (8), 4-7. o. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
Fradi meccskönyv. A Ferencváros mérkőzései, 1926–1935; szerk. Nagy Béla; s.n., Bp., 1994 (Fradi futballmúzeum)
Margay Sándor:Ferencváros; Aréna 2000, Bp., 2009 (A leghíresebb magyar futballklubok)
Zsiga László:Ők 929-en. Az FTC labdarúgói, 1901–2011; FTC Labdarúgó Zrt., Bp., 2011
Springer Miklós:85 év hűségben a zöld-fehér színekért; szerk. Istenes Tibor; FTC Baráti Kör, Bp., 2013
Nagy Béla:Fergeteges Fradi siker. 1965-ben VVK-t nyert az FTC!; Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, Bp., 2014
Rózsaligeti László:A Fradi piros fehérben. A Ferencváros labdarúgói a Rákosi korszakban; Alma Mater Zala Bt., Nagykanizsa, 2015
Rózsaligeti László:Az Aranycsapat örökösei. A Kádár-korszak válogatottja, a Vasas és a Ferencváros; előszó Fenyvesi Máté, Raduly József, Szász Zoltán; Alma Mater Zala Bt., Nagykanizsa, 2018
Tóth Potya István edzésnaplói, 1925–1930. A Ferencvárosi Torna Club az 1920-as években; szerk. Rácz Attila; Budapest Főváros Levéltára–Ferencvárosi Torna Club, Bp., 2019 + CD-ROM
Koós Levente:Egészpályás letámadás. A Fradi és az állambiztonság 1945–1970 között; Inverz Media, Bp., 2019
Tóth Potya István edzésnaplói, 1925–1930. A Ferencvárosi Torna Club az 1920-as években; szerk. Rácz Attila; Budapest Főváros Levéltára–Ferencvárosi Torna Club, Bp., 2019 + CD-ROM
Bánki József:Taps, szénsav, Ferencváros. Erkölcs, erő, egyetértés; FTC–Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány, Bp., 2022