Nagy hatással volt az európai késő középkor szellemére, sok teológus és filozófus került ki a rendből és gyorsan elterjedt Európában. Adomonkosok mellett ők is részt vettek azinkvizícióban, az eretnekek kinyomozásában és elítélésében, különösen Itáliában, Franciaországban és a Német-római Birodalomban.
Ferenc1209-ben elhatározta, hogyapostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhában és mezítláb, elkezdett amegtérésről prédikálni. Hamarosan többen csatlakoztak hozzá. Első 12 követőjével járták Itáliát és prédikáltak.
A rend 1209-ben szóbanIII. Ince pápától, majd1223-ban írásban nyert megerősítéstIII. Honoriusz pápától. Az új rend, amely szigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére, óriási arányokban terjedt az ismert világrészekben.
A ferencesekhez 1217-ben már mintegy ötezer "testvér" tartozott,[2] s Ferenc hozzáfogott egyregula megírásához (→ferences regula). Ezt az 1221-ben mutatta be (Regula non bullata).
A rend női ágát, a szigorúan zárt életű második rendet, aklarisszákat,Szt. Klára, egy Assisi-beli nemes lány alapította Szt. Ferenc segítségével.[3]
Ferenc 1226-os halálakor már mintegy tízezer ferences élt Európa országaiban.[2]
Cortonai Illés (1180–1253) – akit Ferenc távolléte alatt a rend vezetésével megbízott – megszervezte a rendszeres szerzetesi ésteológiai képzést.[2] Rendházakat, templomokat is építtetett.
A rend alapszabályainak szigora idővel nagy belső viszályoknak lett okozója, és emiatt a rend több ágra szakadt. Éles viták folytak az alapító által megkívánt és végrendeletében megerősített abszolútszegénység eszményéről.[2]Már az alapító életében Cortonai Illés megkísérelt a szabályok szigorán enyhíteni, de a rend tagjainál ellenkezésre talált vele.
Cortonai Illés kemény vezetése miatt, az 1239-es káptalan összehívása után magaIX. Gergely tette le tisztségéről.[2]
Egyes templomok mellett rendházak épültek, benne több ferences testvérrel. E házak tagjait akonventuális jelzővel különböztették meg.[2] Azok a ferencesek, akik Ferenc eszményéhez ragaszkodtak,remeteségekben, szétszórva (zelanti) éltek, és nem akartak alkalmazkodni az újfajta életmódhoz.[2] 1250 után az álláspontok megmerevedtek. A belső feszültségeket askolasztikus filozófus,Bonaventura is igyekezett feloldani. Elgondolásait pápai rendelkezések szentesítették.[2]
A renden belül három különféle felfogás érvényesült :[6]
A spirituális irányzat, amely az eredeti formákhoz ragaszkodott
Cortonai Illés mérsékelt irányzata
Közvetítő irányzat
AII. lyoni zsinat (1272-74) után indult el a spirituális testvérek mozgalma.[2] Ők azapostoli szegénységhez ragaszkodva külön társaságot alapítottak, akiket később a népfraticellik néven nevezett. Azt hirdették, hogy apápák nem lehetnek az egyház igazi vezetői, mert ellenségei az egyik legnagyobb keresztény erénynek, az anyagi lemondásnak.
XXII. János pápa 1323-ban kiadott iratábaneretnektannak nevezte azt az állítást, mely szerint sem Krisztusnak, sem azapostoloknak nem lehetett és nem is volt magántulajdona.[7]
Az egyház a fraticellik ellen azinkvizíció eszközeit vetette be.[8]
V. Kelemen jóváhagyta a konventuális életformát, ugyanakkor engedelmességre és egységre intette a rend minden tagját.XXII. János újra az egységre szólította fel a rend tagjait.[2]A pápai rendelkezések, a pusztító pestisjárvány (fekete halál), aszázéves háború, a rendi fegyelem hanyatlása, mind hozzájárultak a konventuális irányzat megerősödéséhez.[6]
1335-ben a rendtagok száma elérte a 35 ezret.[2] Mutatkoztak azonban a lazulás, hanyatlás jelei is. A belső megújulás Itáliában született irányzata a regulák pontos megtartását (observantia) sürgette. A francia obszervánsok mozgalmát, ami 1388-banMirebeauból indult ki, későbbRegularis Observantia néven hagyták jóvá. A következő évtizedekben az obszerváns irány gyors terjedése volt tapasztalható.[2]
A viszályok hosszú sora után, a szigorú fegyelem hívei (az obszervánsok – a szabályt megtartók) többségben voltak, és a végleges kiegyezés alkalmával1517-benX. Leó pápa az obszervánsoknak adta a rend házait. Ekkor (1517) becslések szerint az obszervánsok száma körülbelül 30 ezer fő, a konvetuálisoké kb. 25 ezer fő volt.[11]
Matteo Serafini (Matteo da Bascio) obszerváns szerzetes vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez és megalakította akapucinusok rendjét.
1937-ben 25,5 ezer tagjuk volt; a jezsuiták után ekkor a katolikus egyház legerősebb rendje volt.[15]
2000 körül a ferences rend létszáma 17 000 fő volt, akik a világ 49 országában, 110 rendtartományra osztva összesen 2651 rendházban éltek. A legtöbbenOlaszországban (3046 fő), azAmerikai Egyesült Államokban (1816 fő), Lengyelországban (1119 fő) és Brazíliában (1111 fő) voltak. A rend által ellátott plébániák száma 2190.
Magyarországon a rend talán már1224-ben megjelent.Piancarpinoi János provinciálissága idején telepedtek be az első német testvérek.[18]Első kolostorukEsztergomban volt; kolostorait nemsokára külön rendi tartománnyá szervezték. Buda első kolostorát körülbelül 1244-benIV. Béla alatt építették.[19]
A rend következő kolostorai ismeretesek a13. századból :[20] a budavári, az esztergomi, a győri, a nagyszombati, a nyitrai, a nyúl- (Margit-) szigeti, a (sáros)pataki, pozsonyi, a (székes)fehérvári, a szemennyei, averőcei, a 14. század elejéről amáriaradnai.
A terjeszkedésben kiváló része volt a rend első tartományfőnökének, Jánosnak, akiIV. Béla kegyeletében részesült. IV. Béla a rendből választottagyóntatóját, a rend esztergomikolostorába temettette el magát nejével és ifjabb fiával együtt.
A szerzetesek nagy sikerrel térítették abosnyák félhitűeket ésbogumilokat, ezért IV. Béla áttelepítette őket az Al-Duna vidékére is, ahol különösen az1363-ban felállítottbolgár bánságban működtek sikeresen. Ellenben sikertelenül fáradoztak a szörényi, bánsági, Krassó- és Hunyad megyei oláhok megtérítésén, habár éppen ezértCseriben (Lugostól,Krassó-Szörény vármegye székvárosától nem messze),Orsován,Karánsebesen ésHátszegen kolostorokat alapítottak számukra. Később az Alvidéken birtokos vagy tisztviselő főurak áttelepítették őket az ország minden részére (Boros-Jenő, Nagy-Bánya,Sárospatak stb.).1444-ben egy időre, majd1447-ben végleg elszakadtak a bosnyák ferencrendi tartománytól, és külön magyar rendtartományt alakítottak.
Mátyás király felkérte a ferenceseket, hogy segítsenek keresztény hitre téríteni az országban két évszázada élő, pogány szokásaikhoz azóta is ragaszkodójászokat. ÍgyJászberényben 1472-re építettek fel egy nagy méretűgótikus templomot, illetve kolostort.[21]
A rend terméke a legrégibb magyarkódex, a Szt. Ferenc legendáját tartalmazóJókai-kódex.[22]
Areformáció idején küzdöttek a protestánsok ellen, és számos hívet térítettek vissza a katolikus egyházba.[18]
Atörök hódoltság idején az ország a törökök által elfoglalt területén csak a ferencesek végezték a lelkipásztori munkát. A hódoltsági viszonyok közepette létszámbeli föllendülés indult meg.
Atrianoni békediktátum nyomán a határon kívülre került több kolostoruk. A két világháború között számos új alapítás és jelentős létszámbeli növekedés ellensúlyozza a veszteségeket. 1925-ben 18 rendházban 180 rendtagot számláltak.
1950-ben 26 rendházban 350 rendtagjuk volt. Akkor Magyarországon a rend kolostorait elvették, a szerzeteseket elűzték. 1989-ben a rend több kolostorát visszakapta.
A rendnek a középkortól fogva több rendtartomány (mariánus, szalvatoriánus, stefanita, ladiszlaita, kapisztránus) működött Magyarországon, amelyek részben területileg különültek el, részben a rend különböző ágaihoz (obszerváns, reformált, sarutlan, rekollektus) tartoztak.
1897-benXIII. Leó pápa egyesítette a rend különféle ágazatait Kisebb Testvérek Rendje néven, s jelentős szervezeti és a szerzetesi élet mindennapjait átalakítóbullát adott ki „Felicitate quadam" kezdettel.
A magyarországi provinciák kezdetben úgy gondolták, hogy ezek a rendelkezések a gyakorlatban nem vagy kevésbé fogják érinteni őket, de aXIII. Leó pápa által kinevezett új generális P. Lauer Alajos 1897. október 15-én életbe léptette az bullát követőkonstitúciót.
A provinciák megkísérelték, hogy a római vezetéstől mentességet, enyhítést kapjanak a reformok alól, de ez nem sikerült. A rend vezetősége 1899. június 3. területi és nyelvi egyezőség következtében a következő rendtartományokat hozta létre:
a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartomány (aDuna-Tisza köze aDélvidék és a Felvidék keleti része)
a Szent István Királyról nevezett rendtartomány (Erdély)
horvát nyelvű rendtartomány:
a Szent Cirill és Metódról nevezett rendtartomány (Horvát-Szlavónország)
Néhány rendház átkerült az osztrák rendtartományba:Bécs,Maria Enzersdorf,Maria Lanzendorf ésSt. Pölten és a szalvatoriánus provinciát teljesen felszámolták. (A rendházait a többi rendtartományhoz sorolták.)
A Kapisztrán rendtartomány 2006-ban egyesült a Szűz Máriáról nevezett rendtartománnyal Magyarok Nagyasszonya (Magna Domina Hungarorum) néven. Azóta a szűken vett Magyarország területén egyetlen ferences provincia van.
A ferences rend szervezete az alapítás óta nem sokat változott. Ennek oka, hogy a rend a Szentszék közvetlen rendelkezése alatt áll. Így aregula betartásának felügyelete megoldott.
A rend élén az általános rendfőnök (miniszter generális), a rendtartomány (provinciák) élén a rendtartományfőnök (miniszter provinciális) áll. A rendtartomány őrségekre (kusztódia) oszlik, melynek élén az őr (kusztos) áll. Az őrt mindig másik kusztiódából választják.
Akolostor élén áll a guardián (gvárdián, gárgyán, papgazda).
Az általános rendfőnököt az általános káptalan (rendtartományfőnökök összessége), a rendtartományfőnököt a káptalan (rendi gyűlés) választja.
A rendi szervezetben fontos szerepük van adefinítor generálisoknak akik az általános rendfőnököt segítik munkájában.
A tisztségek betöltőit bizonyos időre választják (általában 3 évre).[24]
A Ferences Család közösségei Magyarországon, Szent Ferenc útja I. kötet, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2009ISBN 978-963-06-6244-4
P. Eloi Leclerc OFM: Assisi Szent Ferenc. Visszatérés az Evangéliumhoz. Agapé kiadó,Szeged, 1993
P. Eloi Leclerc OFM: Egy szegény ember bölcsessége, Agapé kiadó, Szeged, 1992
Anton Rotzetter, Willibrord-Christian van Dijk, Thaddée Matura: Assisi Szent Ferenc. A kezdet, és ami abból megmaradt, Vigilia, Budapest, 1993
Karácsonyi János,Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig,I-II., Bp., 1922-1924
Kahler Frigyes:A nagy "tűzvörös sárkány" torkában. Koncepciós eljárások ferences szerzetesek ellen, 1945–1956; Kairosz, Bp., 2009
A Ferences Világi Rend számára írt legfontosabb pápai dokumentumok; Ferences Világi Rend Országos Tanácsa, Budapest, 2010
A Kisebb Testvérek Rendjének megerősített regulája, általános konstitúciói, általános statútumai; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 20
AzAnnuario Pontificio 1000-nél több pápai jogú női szerzetesrendet és kongregációt tart nyilván. Közülük itt csak a legrégebbiek, legnépesebbek, illetve a Magyarországon működő irányzatok szerepelnek, amelyekhez majdnem minden esetben több, jogilag önálló szerzetesi intézmény is tartozik.
