Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a történelmi eredetű tájnévről szól. Hasonló címmel lásd még:Felső-Magyarország. |
| Felvidék | |
| Ország | .svg) Magyar Királyság |
| Központ | Pozsony |
| Főbb települések | Pozsony,Kassa |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Nemzetiségek | Szlovák, Magyar, Német, Ruszin |
| Nyelv | Magyar |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 49 036 km² |
 AWikimédia Commons tartalmazFelvidék témájú médiaállományokat. | |
AFelvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt. MaSzlovákia területénekszinonimájaként használatos – egyrészt aszlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az1918 előttimagyar történelem kapcsán, amikor a mai Szlovákia területe aMagyar Királyság szerves részét képezte. A Felvidék elnevezés azonban tágabb értelemben ennél kevésbé lehatárolható, a történelem egyes időszakaiban a Magyar Királyság más és más kiterjedésű területeit értették ezalatt.
AFelvidék nevet a régebbi korokban a maitól eltérő jelentésben használták. Eszerint három korábbi korszak különböztethető meg, a 19. század előtti, a 19. századi és a 20. századi értelmezés.
A19. század előttFelvidék alatt csak a Magyar Királyságszláv (szlovák ésruszin) lakosságú északi vidékeit, az úgynevezett „tótsági vidékeket” értették.[forrás?] Más országokhoz hasonlóan a hegyvidéket, elsősorban mai Szlovákia és Kárpátalja területén (vö. Bereg vármegye Felvidéki járás) jelölte.
Földrajzi jelentés:
A 19. században aFelvidék fogalmát kiterjesztették Magyarország egész északi hegyvidéki területére, amit korábban aFelső-Magyarország vagyFelföld elnevezéssel jelöltek. Ez a régió a mai Szlovákia területéből a Kisalföld folytatását kivéve a hegyvidéki területeket foglalta magában. Kelet felé ugyanakkor a maiMagyarország északi területei, a Dunakanyartól északra és a teljes Északi- középhegység vidéke, valamintKárpátalja hegyvidéki része is hozzá tartoztak, sőt mégMáramaros területét is beleértették.[1][2]
A 19. század végén kiadott nagy leíró munka,Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben a következő 21vármegyét sorolta a Felvidékhez, ami már konkrétabb lehatárolást ad a megnevezésnek.
Északkeleti vármegyék:
Politikai jelentés:
Adualizmus korában aFelvidék kifejezést a földrajzi jelentése mellett egyre inkább politikai értelemben is használták, a többségében vagy jelentős részben szlováklakta 16 vármegyét értve alatta. (Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros, Pozsony, Nyitra, Hont, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Borsod vármegyék – de nem sorolták ide Szabolcs, Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros megyéket.) A miniszterelnök és a kormányzat felvidéki körrendeleteinek is ez a 16 vármegye volt a címzettje.[3]
.JPG)
Az 1920-astrianoni békeszerződés után a volt Magyar KirályságtólCsehszlovákiához került területek egészét kezdték politikai értelembenFelvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét ésKárpátalját („Kelet-Felvidék”). A Felvidék Magyarországon maradt részeit (az Északi- középhegység területeit és vármegyéiket) ezzel párhuzamosan az újjáéledt Felső-Magyarország névvel is illették. AII. világháború előtt a Csehszlovákiától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Szlovákia és Kárpátalja) „az anyaországhoz visszatért felvidéki területnek” nevezték.[4]
Ezzel párhuzamosan a földrajzi szóhasználatban megszületett az „Északnyugati Felvidék”, „Északkeleti Felvidék” és „Délkeleti Felvidék” fogalma is: az első a mai Szlovákia hegyvidéki területét, a második nagyjából a mai Kárpátalja hegyvidéki területét és a mai romániai Máramarost jelentette, az utóbbi pedig egyszerűen atörténelmi Erdély szinonimája volt.[5]
A trianoni békediktátum után sokan elhagyták Felvidéket; grófEsterházy János (1901–1957)Csehszlovákia legjelentősebb magyarmártír politikusa volt, aki maradt az újonnan létrehozott államban. Esterházy János gróf élete valamint állásfoglalásai a szlovák-magyar viszonyban máig viták tárgya, mivel szimbólummá vált.[6] Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, amagyarok visszaszorítását is magában foglaló "csehszlovákizmus" ellenzőjeként lépve fel.1931-ben Esterházy aCsehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, ez aNépszövetség (azEgyesült Nemzetek előde) keretében működött. Egy év múlva,1932.december 11-én azOrszágos Keresztény Szocialista Párt elnöke lett. Az 1935-ös választásokonKassán bekerült a csehszlovák parlamentbe. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását,Szlovákia ésKárpátalja számáraautonómiát követelt.
Jelentős felvidéki magyar politikusTurchányi Imre országgyűlési képviselő volt.1919-ben részt vett azOrszágos Keresztényszocialista Pártcsallóközi és mátyusföldi megszervezésében, melynekérsekújvári körzetének elnöke lett. A tartományi, majd a nemzetgyűlési választásokon képviselő jelölt volt. 1935–1938 között a prágai szenátusban azEgyesült Magyar Párt szenátora, annak külügyi bizottságában egyetlen magyarként föltárta és bírálta a csehek magyarellenes törekvéseit. 1938-ban a prágai szenátusban előterjesztett nyilatkozatában a magyarok, németek és szlovákok egységesen fordultak szembe a csehszlovák központosító politikával.
Trianoni békeszerződés aláírása után, dr. persaiPersay Ferenc (1854–1937),Bars vármegye utolsó magyaralispánja, az irredentistaHonvédelmi Párt korelnöke, igen aktív szerepet töltött azirredentista világon. A megszállt vármegyék követei Pest vármegye székházának közgyűlési termében ülést tartottak, és ekkor dr. Persay Ferenc, Bars megye alispánja elnöki megnyitójában azt jelentette ki, hogy "él a magyar, áll Buda még. Az a szerződés, amelyet ma Párisban aláírnak, nem hozza a magyar békét. A hivatalos magyar kormány aláírhatja ugyan, de Magyarország népe békeszerződésnek elismerni nem fogja soha."[7]1920. májusában aTerületvédő Liga küldöttsége dr. Persay Ferenc barsi alispán vezetésével tisztelgetett nagybányaiHorthy Miklós kormányzónál, és a tárgyalásokat vezette.[8] Ennek a Ligának az egyik alapító tagja is volt. Másrészt, Persay Ferenc a megszállott törvényhatóságok követgyűlésének az elnöke is volt.
Ahenckói születésű dr.Lux Gyula (1884–1957), nyelvész, tanügyi főtanácsos, a felvidékidobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója volt. Az1920-as évek során, dr. Lux Gyula és vitézGömöry Árpád (1883–1943), tábornok, a Vaskorona-rend lovagja, a "Dobsinai Társaskör" két vezetője volt és egyben a két legaktívabb tagja is. ATrianoni békeszerződést követően a felvidékiDobsina el lett szakítva aMagyar Királyságtól, település ahonnan mindkettőnek a családja származott; igen komoly vállalkozásba nagy erőt fektettek be, különböző kulturális, nyelvészeti, katonai történelmi tanulmányokkal Dobsináról, amelyekkel igyekezték a település múltját megőrizni.1927-ben a "600 éves Dobsina Jubileumi Emlékkönyve" nevezetű munkát adtak ki a szintén dobsinai származású dr.Szlávik Mátyás segítségével, és Gömöry Árpád szerkesztői munkásságával.[9]Gömöry Árpád, nem csak szellemi munkatársa volt Lux Gyulának de bensőséges barátságot is ápolt vele; a katonatiszt pedig távoli rokona volt Lux Gyula feleségének, a dobsinai származású Gömöry Irénnek. A kötetbenLux Kálmán neves építész "Dobsina legrégibb építőművészeti emléke" című tanulmánya is jelent meg; Lux Kálmán pedig távoli rokona volt Lux Gyula nyelvésznek.
Aszocializmus idején a „Felvidék” kifejezést amédiában és a szakirodalomban nem használták.
Ma a „Felvidék” jelentése már csak Szlovákia területére korlátozódik. A területet magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban ezzel a névvel szokás jelölni, tehát egyrészt az1918 előttimagyar történelem kapcsán, másrészt aszlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában. Így aFelvidék és aSzlovákiaszinonimáknak tekinthetők, és a témától függ, hogy melyiket használjuk. Újabban viszont a szlovákiai magyarok „Felvidék” alatt eleve a szlovákiai magyar nyelvterületet értik.[10]
Szócikkünk további részében a ma Magyarországon használatos jelentést követjük.
Felvidék a történelem során soha nem képzett önálló közigazgatási egységet, ezért nem alakult ki saját jelképrendszere. Arendszerváltást követő időszakban több civil próbálkozás is történt sajátzászló megalkotására, ám mindegyik marginális maradt.[11] 2015-ben A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás és aHatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bemutatta az általuk megalkotott „felvidéki zászlót", amelyet a korábbi próbálkozásokkal ellentétben már szélesebb társadalmi körben népszerűsítenek. Ez a zászló ötvöziThököly Imre ésII. Rákóczi Ferenc lobogóit.[12]
 | Bővebben:Magyar történelem és Szlovákia történelme |
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Az alábbi híres közéleti személyek és művészek az 1918 előtti Felvidéken születtek vagy éltek. Az ezt követően Csehszlovákia, illetve Szlovákia területén született vagy élt magyarokról lásd:Szlovákiai magyarok listája
