Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Feltót(Tauț) | |
 | |
| A Feltóti-tó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Feltót |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317355 |
| SIRUTA-kód | 12466 |
| Népesség | |
| Népesség | 695 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 3,37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 206,42 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 26″,k. h. 21° 54′ 51″46.290542,21.9141846.290542°N 21.914180°EKoordináták:é. sz. 46° 17′ 26″,k. h. 21° 54′ 51″46.290542,21.9141846.290542°N 21.914180°E | |
 | |
| Feltót weboldala | |
 | |
Feltót, 1910 előttTauc (románul:Tauț vagyTăuți,németül:Tautz) faluRomániában,Arad megyében.
Aradtól ötven kilométerre északkeletre, aZarándi-hegységtől északra, a síkságon, a Csigér-patak bal partján fekszik. A község területének 49%-a erdő, 20%-a legelő, 19%-a szántó, 4%-a rét, 1%-a gyümölcsös és 39hektár szőlő.
Elsőként 1496-ban,Feltoth alakban említették. A magyarba is átkerült román neve (Taucz, 1732) a középkor végi, 1910-ben helyreállított magyar névvel párhuzamos, jelentése 'tótok'.
A vidéket a 12. század végén valószínűleg ajohanniták birtokolták. A 16. századbanmezővárosként szerepelt. 1572-ben kerülttörök uralom alá. A helyi hagyomány szerint a falu egykorNádas irányában, a dombokon terült el, a maiSatul bătrân ('Öreg falu') dűlő helyén. 1729-ben még ott szenteltekortodox fatemplomot azIstenanya elszenderülése tiszteletére, az 1786-ban felszentelt újabb templom viszont már a mai falu területén állt. Az előkerült edénytöredékek alapján azonban valószínű, hogy a középkori település a mai helyén állt, és csak ideiglenesen, a török korban költözött följebb. 1746-ban csatoltákZarándtólArad vármegyéhez. A 18. század végén a kamara birtokában lévő román falu volt. A Timercsa-patak vize tizennégymalmot hajtott. Szántóföldje rossz minőségű volt, de erdei bővelkedtek vadban.[2] 1848-ban, a jobbágyság megszüntetésének emlékére központjában négyakácfát ültettek. A 19. század második felében legjelentősebb birtokosai a Königsegg és a Sulkowski családok voltak. 1889-ben gyógyszertár nyílt benne.[3] 1895-ben két uradalom központja. Az 5300holdashitbizományi uradalom felerészt erdőkből, felerészt szántókból állt. Az erdőkben nem folytattak fakitermelést, csupán vadászatra használták őket. A századforduló körül magyargazdasági cselédeket dolgoztatott. Gerhardt Ignác 3332 holdas uradalmának 84%-át erdők alkották. Az1921-es romániai földreform eredményeként 1927-ig körülbelül 5500 holdat osztottak ki a nagybirtokokból a falu és a környező falvak parasztsága között. A 20. század második felében lakossága azAradra,Pankotára,Borosjenőre és más városokba irányuló vándorlás miatt felére csökkent.
1880-ban 2047 lakosából 1903 volt román, 64 cigány, 43 magyar és 37 német anyanyelvű; 1966 ortodox, 53 római katolikus és 19 zsidó vallású.
2002-ben 872 lakosából 846 volt román, tíz ukrán és nyolc cigány nemzetiségű; 777 ortodox, 47 baptista és 43 pünkösdista vallású.
Arad megye közigazgatása .png) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap