Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Felsőpagony. |
| Nem tévesztendő össze a következővel:Felsőpatony. |
| Felsőpakony | |||
 | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Gyáli | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Nagy János (Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 2363 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3756 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 219,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,33 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 20′ 36″,k. h. 19° 14′ 21″47.34329,19.2392747.343290°N 19.239270°EKoordináták:é. sz. 47° 20′ 36″,k. h. 19° 14′ 21″47.34329,19.2392747.343290°N 19.239270°E | |||
  Felsőpakony Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Felsőpakony weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazFelsőpakony témájú médiaállományokat. | |||
Felsőpakony egynagyközségPest vármegyében, aGyáli járásban, abudapesti agglomerációban található. Kedvező infrastrukturális kapcsolatokkal rendelkező település.
APest vármegye középső részén,Budapest közigazgatási határától délkeletre 5 kilométerre található aPesti-hordalékkúpsíkságon. Fekvése, földrajzi elhelyezkedése infrastrukturális szempontból kedvező, hiszen azM5-ös autópálya és aM0-s autóút kereszteződésének közelében fekszik. Jelentős előnyt jelent az innen néhány kilométerre fekvőBudapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közelsége is, amely néhány perc alatt megközelíthető az M0-s autóút által. A község a repülőtér légi folyosójától távol esik.
Felsőpakony közúton két irányból közelíthető meg: vagyGyál, illetve az M0 Gyál–Pestszentimre-csomópontja, vagyÓcsa, illetve az M5-ös Ócsa–Üllő-csomópontja felől. Az előbbi irányból közvetlenül a4601-es út vezet a településre, utóbbi megközelítési útvonal esetén a4603-as úton kell elhaladni a 4601-es keresztezéséig, majd ott rátérni az utóbbi útra. A település lakott területét ez az út is elkerüli, a községbe csak a 46 303-as számú mellékút vezet be. Felsőpakony területén állami közútnak számít még a helyi ipari parkba bevezető 46 101-es számú mellékút is.
Vasúton a település aBudapest–Kecskemét-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt,Felsőpakony megállóhely.
Felsőpakony területe már az i. sz. 1. századtól kezdődően lakott hely volt, ekkor a szarmaták szállták meg és népesítették be a vidéket. Erről az 1932-ben feltárt sír tanúskodik, majd ezt támasztják alá az 1950-es, 1960-as években és napjainkban is folyó ásatások. A feltárások során a 10-11. század magyarságára jellemző leletek kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy a területet az Árpád kortól a magyarok népesítették be.A településre utaló első írásos emlék az 1264-benIV. Béla király Csuti Premontrei rendháznak adományozott birtok határleírásban szerepel előbb, mint „Pukun”, majd mint „Pakon” néven.Az ásatások szerint a 13-14. századtól egy templom állt a Paphegy nevű dombon, ami mellett a település temetője volt megtalálható.Az Anjou kortól a település már népes köznemesi falunak számít, a területét birtokló Pakonyi család a módosabb nemesek közé tartozott és közülük 1341-től 1453-ig hármat is megválasztottak Pest vármegye szolgabírájává. Pakonyi Domonkos szolgálatai fejébenZsigmond királytól 1417-ben erődítési illetvepallosjogot kapott. Az utóbbi azt jelentette, hogy a birtoka határain belül elfogott gonosztevőket saját maga megcsonkíthatta vagy kivégeztethette, ez egyébként a megye joga lett volna. A falu a törökdúláskor, a Budát is végleg elfoglaló török hadjárat idején teljesen elpusztult.A település neve 1704-ben tűnik fel újra, mint aRákóczi-szabadságharc egyik ütközetének a helye, ekkor már Felsőpakonyként van említve.Azt követően a település és környéke előbb aRáday, majd pedig aDegenfeld grófok tulajdonába került. A benépesülés későn indult, hiszen a 2700 holdas Degenfeld uralom még 1895-ben is csak 35 állandó munkást alkalmazott, így az összes lakosság lélekszáma ekkor mintegy 200 főre tehető, de még 1920-ban is csak 261 főt számláltak.Az 1938-ban végrehajtott parcellázások után - mely során 810 telek lett kialakítva - 1941-ben 657 főre, 1949-ben 663 főre, majd 1960-ban 789 főre emelkedett a lakosok száma.Gyál Nagyközségi Tanács társközségévé szervezték 1970-ben, és 1990-ben nyerte vissza a település önállóságát, ekkor a lakosság 2271 főt számlált.
| Időszak | Név | Jelölő szervezet(ek) |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Sztancs János | független[3] |
| 1994–1998 | független[4] | |
| 1998–2002 | független[5] | |
| 2002–2006 | Matusekné Dimov Éva | független[6] |
| 2006–2010 | független[7] | |
| 2010–2014 | Sztancs János | független[8] |
| 2014–2019 | Nagy János | Fidesz-KDNP[9] |
| 2019–2024 | Fidesz[10] | |
| 2024– | Fidesz[1] |
| Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Nagy János | Fidesz | 962 | 72,99% | |
| Papp Norbert | független | 356 | 27,01% | |
| Összesen | 1318 | 100% | ||
| Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Nagy János | Fidesz | 1015 | 62,19% | |
| Papp Norbert | független | 507 | 31,07% | |
| Héjj Róbert | független | 110 | 6,74% | |
| Összesen | 1632 | 100% | ||
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3324 | 3320 | 3536 | 3661 | 3809 | 3730 | 3775 | 3753 | 3756 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 11,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 21,7% (35,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 10,9% református, 1,2% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[13]
A város labdarúgó csapata a Felsőpakonyi KSE, amelyet 1968-ban alapították. A csapat színei a kék-sárga, története során amegye I-es bajnokságnál magasabb osztályban még nem játszott, viszont több névváltoztatáson átesett (Felsőpakony SK, Felsőpakony KSE).[14]
Az elmúlt években 3 ipari övezet került kialakításra a község határában, és hamarosan megtelepedtek az első cégek. Az iparűzési adó mértéke 1,5%, mely a környék településeit figyelembe véve a legalacsonyabb. A környező településeken mindenütt a 2%-os maximum iparűzési adó jellemző. 20 éve önálló település, lélekszáma folyamatosan növekszik, mely 2009 decemberében 3400 fő volt. Családi házas lakóövezet. A település közigazgatási területének 47%-át adó erdő nyugalmat, friss levegőt biztosít, ami ideális a családi környezethez, munkához, pihenéshez. A település lakói barátságosak, segítőkészek. A község lakói főképpen római katolikusok és reformátusok. Az egészségügy területén az alapszintű ellátások biztosítottak. Lehetősség van kulturális, oktatási és sport tevékenységek lebonyolítására, programok szervezésére esztétikus környezetben. A lakosság és a település közbiztonságáról a szervezett polgárőrség gondoskodik. Felsőpakony a rendőrségi statisztika szerint a legbiztonságosabb település a vármegyében.
A községben sikeres nonprofit civilszervezetek működnek, melyek tevékenységükkel hozzájárulnak az igényes környezet kialakításához. A község a közművesítés és infrastruktúra szempontjából Pest vármegye egyik legfejlettebb települése, ahol minden út, aszfaltburkolattal ellátott, és az utak mellett csapadékvíz-elvezető árkok is kialakításra kerültek. Alapfokú intézményrendszerrel ellátott a település: általános iskola, óvoda, közösségi ház, könyvtár, posta, takarék szövetkezet. Boltok, üzletek a település szokásos hétköznapi igényeit elégítik ki. A szolgáltatások terén fejleszthető. Vállalkozások típusai változatosak. A falu ipari zónával rendelkezik.
