Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Felsőcsobánka(Ciubăncuța) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Récekeresztúr |
| Rang | falu |
| Községközpont | Récekeresztúr |
| Irányítószám | 407483 |
| SIRUTA-kód | 59176 |
| Népesség | |
| Népesség | 120 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 08′ 33″,k. h. 23° 33′ 12″47.142402,23.553247.142402°N 23.553200°EKoordináták:é. sz. 47° 08′ 33″,k. h. 23° 33′ 12″47.142402,23.553247.142402°N 23.553200°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazFelsőcsobánka témájú médiaállományokat. | |
Felsőcsobánkarománul:Ciubăncuța, faluRomániában,Erdélyben,Kolozs megyében.
Alsócsobánkától délnyugatra fekvő település.
Felsőcsobánka, Csobánka nevét 1554-ben említette először oklevélChyobanka néven. További névváltozatai: 1560-banFelső-Chobánka, 1625-benFelseo Chiobanka, 1733-banFelső Csobánka, 1808-banCsobánka (Felső-), Csubanká, 1861-benFelső-Csobánka, 1913-ban Felsőcsobánka.
A falu kezdettől fogva aKolozs megyeiAlmásvárához tartozott. 1378-banLajos király Bebek György királynői tárnokmesternek s Bebek Imrének és fiainak adományozta, akiknek utódnélküli halála után 1470-benMátyás királyDengelegi Pongrác János vajdának adományozta, mintCsáki-Gorbó és Almásvára tartozékát.
1554-ben Somi Annáé Balassa Imre özvegyéé, aki e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozta. 1560-banII. János király e birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozva, aztBáthory Kristófnak és nejének Domisko Katának adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé lett. 1574-ben Balassa Andrást, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné, és Margit özv. Bornemissza Benedeknét (ekkor Kendy Gábornét) az almási és búzai uradalomba és így e birtokba is beiktatták. 1592-benBáthory Zsigmond itteni birtokrészét, mely eddig Csáky Dénes fia Mihályé volt, annak örökös nélküli halála után szállt rá, Csáky Istvánnak adományozta, másik itteni birtokosa Kendy Sándor volt.
1616-ban a fejedelemé, aki itteni részét Haller Zsigmondnak és nejének Kendy Krisztinának adta. 1694-ben pedig birtokosai Bethlen Gergely és Nagy Pál, 1820-ban pedig gróf Csáky József, báró Miske József.
Atrianoni békeszerződés előttSzolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott. 1910-ben 242 lakosából 3 német, 231 román volt. Ebből 52 görögkatolikus, 186 görög keleti ortodox, 3 izraelita volt.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap