Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Körösök | |
 | |
| A Hármas-KörösKunszentmártonnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia, Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | Együtt a folyók 741, de a Fekete-Körös forrásától a csongrádi torkolatig 297 km |
| Vízhozam | 100 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 27537 km² |
| Forrás | mindhárom folyó azErdélyi-középhegységben ered:
|
 é. sz. 46° 55′ 13″,k. h. 20° 58′ 39″46.9202,20.977546.920200°N 20.977500°E | |
| Torkolat | Tisza (Csongrád) |
| é. sz. 46° 43′ 02″,k. h. 20° 11′ 18″46.717222222222,20.18833333333346.717222°N 20.188333°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazKörösök témájú médiaállományokat. | |
Az összefoglalóanKörösök (románul:Criș) néven ismertfolyók teljes hossza 741,3 km,Romániában,Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrelMagyarország területén aTiszába vezetik vizüket.
A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 537 km², ennek 53%-aRomániában,Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% aTiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.
A Körösök névvel illetett folyók:
Czuczor Gergely ésFogarasi János álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: „Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.”[1]
A Körös elnevezés latin és görög nyelvhez hajlított alakja a népvándorlás idején bukkant fel:Gresia (Ravennai Névtelen Geográfus),Grisia (Iordanes),Kriszosz (VII. Kónsztantinosz bizánci császár).Kniezsa István szerint e név egy régi, talán még a római idők előttiKrisus szóalak fejleménye. Az átadó nyelv pedig szerinte a szláv volt.[2]
A Fehér-Körös folyó Romániában azErdélyi-érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körös néven folyik tovább. Teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km
Hossza román területen eléri a 147,5 km-t, eredeteBihar megyében,Rézbánya környékén van. KeresztülfolyikDiófáson,Vaskohszikláson ésBelényesen, majd magyar területen aSzanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
 | Bővebben:Sebes-Körös |
Romániában, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő /körös-fő/falutól 2 km-re nyugatra ered, forrása gránitkövekkel kirakott. AKörösvidék egyik fő folyója. Keresztülfolyik aBihar megyeiNagyváradon. Délkelet-Magyarországon,Gyománál ömlik a Kettős-Körösbe. Nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy esetenként egy gyermek is átgázolhat a felső szakaszán, de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint aTisza. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.
Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.A magyarországi szakaszon, aBerettyó torkolata ésKörösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.
A Sebes-Körös völgyének látványosságai:
A Fehér-Körös és a Fekete-Körösszanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik,Gyulavarsánd után mintegy tíz kilométeres szakaszon szinte nyílegyenesen halad a Kettős-Körös-csatorna egészenBékés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél 1968-ban átadott duzzasztómű miatt aránylag lassú lefolyású, s egyenes lévén hiányos ideális haltanyákban.
A duzzasztómű után a folyó kanyargósabbá válik, s egyúttal bőségesebb lesz a halállománya és színesebb a korábbi érdektelen, letarolt ártere is.Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.
A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás aHortobágy-Berettyó.Csongrádnál ömlik aTiszába a 243,6 fkm-nél. A torkolattól 5,6 km-re található aBökényi duzzasztó.
A Hármas-Körös völgyének látványossága:Csörsz árkaKörösladánytól északra.
A mesterségesen kialakítottKis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul.Nagykereki mellett lépi át az országhatárt, majdBojt, aGűrűsszegi víztározó ésVáncsod érintése után folyik aBerettyóba. Teljes hossza 37 km, a magyarországi szakasza 10,8 km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják.
Az élővilága gazdag, található bennecsuka,sügér,fekete törpeharcsa,domolykó,küsz,karikakeszeg,compó,fenékjáró küllő,szivárványos ökle,réti csík ésvágó csík is.
.svg)
