Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Feked | |||
| Jellegzetes fekedi lakóház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tillmann Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7724 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 187 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 10,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,33 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Feked weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazFeked témájú médiaállományokat. | |||
Feked (németül:Feked vagy Schwarzfeld)[3] egyközségBaranya vármegyében, aMohácsi járásban.
A megye északkeleti részén fekszik, aKarasica-patak szelíd dombokkal övezett völgyében, ahol a Kelet-Mecsek lankái aGeresdi-dombságba simulnak.
A szomszédos települések: észak felőlÓfalu, kelet felőlVéménd, délkelet felőlSzebény, dél felőlSzűr, délnyugat felőlGeresdlak, nyugat felől pedigErdősmecske.
A település ma csak közúton közelíthető meg,Mohács ésPécsvárad, illetve azM6-os autópályavéméndi csomópontja felől egyaránt az5606-os úton.
A 2000-es évekbeli megszüntetése előtt érintette a már használaton kívüliPécs–Bátaszék-vasútvonal is, melynek egy megállója volt itt. Feked megállóhely a központtól jó másfél kilométerre délre helyezkedett el, közúti elérését az 5606-os útból kiágazó 56 305-ös számú mellékút tette lehetővé.
NevétFeketh alakban egyÁrpád-kori okmányban, majd az1372-ben kelt irat szerint, acikádori cisztercita apátság birtokai között is említik. Valószínű, hogy a török megszállás előttig mindvégig lakott település volt, azonban a törökdúlás a községet teljesen megsemmisítette.
Az újratelepítés1702-ben vette kezdetét. A telepesek anémetországiFulda környékéről származtak, éskatolikus vallásúak voltak. A lakosság egy része napjainkban is német ajkú. Az1720-as első hivatalos népszámlálás adatai között azonban még nem szerepelt Feked: abban az időben vagy teljesen lakatlan volt, vagy még nem volt adóköteles.
A község római katolikus templomát1756-ban építettékbarokk stílusban, majd1846-ban bővítettek,1927-ben pedig a környékét 30-féle örökzöld felhasználásával parkosították.
Az 1945 utánikitelepítés a falu lakosságát is fájdalmasan érintette. Lakóinak száma 10 évvel ezelőtt[mikor?] még 307 fő volt.2001-ben lakosságának 24%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.
Németül használják magyar nevét is, de aSchwarzfeld alakot is. Horvátul két elnevezés ismert: a marázai horvátok által használtFeketić és a lánycsóki horvátok által használtFejket.[4]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 204 | 213 | 203 | 194 | 192 | 178 | 190 | 187 | 187 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 1% horvátnak, 61,8% németnek mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 8%, felekezeten kívüli 7,5% (9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 84,3%-a vallotta magát magyarnak, 42,7% németnek, 0,6% cigánynak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 5,1% református, 0,6% evangélikus.[14]
