AFehér Ház (angolul:White House) azAmerikai Egyesült Államokmindenkori elnökének hivatalos lakóhelye és munkahelyeWashingtonban. Mivel az elnök hivatala itt található, a Fehér Ház kifejezést gyakran használják a kormányzatmetonímiájaként, például „A Fehér Ház abszurdnak nevezte azt a feltételezést, hogy az amerikai katonák nyitottak tüzet.”
Az elnöki rezidencia épületeklasszicizáló stílusban, homokkőből épült. Nevét homlokzatának fehér színéről kapta. Pontos címe Pennsylvania Avenue NW 1600,Washington,USA. Az épület kódneve az amerikai titkosszolgálaton belülCrown. A telek része aPresident's Parknak és tulajdonosa aNational Park Service.
A Fehér Ház kongresszusi határozatra épült1790-ben, a District of Columbia létrehozása után. Az építészt pályázat alapján választották ki kilenc jelentkező közül. Az írJames Hobant érte a megtiszteltetés, hogy lerakhatta az épület alapkövét1792.október 13-án. Az épület tervezésekor határozott elképzelés volt, hogy olyan épületet alkossanak, amely félelmet kelt az emberekben, és az oda látogató államfőkben. Az épület földszintjét és emeletét adublini (Írország) ikerpalota, aLeinster House alapján tervezték és építették meg. (ALeinster House ma az ír parlamentnek ad otthont.) Az építkezést 8 hosszú év után,1800.november 1-jén fejezték be és 232 371,83 dollárba került. Az infláció figyelembevételével ez mai áron kb. 2,4 millió dollárnak (kb. 725 millió Ft) felel meg.
A Fehér Ház és a régi nyugati szárny délnyugatról a 19. században
A különböző korszakoknak megfelelően többféle neve is volt az épületnek. EredetilegPresidential Palace-nak (Elnöki Palota) vagyPresidential Mansionnek (Elnöki kúria) nevezték, majdDolley Madison idejébenPresidential Castle (Elnöki Kastély) lett a neve. Azonban már1811-ben is megemlítették a Fehér Ház nevet – amit fehér színűre festett külső burkolatával érdemelt ki. Hivatalosan sokszor használták azExecutive Mansion (Igazgatói Kúria) elnevezést is egészen addig, mígTheodore Roosevelt elnök1901-ben be nem vezette a Fehér Ház feliratot alevélpapírjain, ezzel hivatalossá téve az elnevezést.
John Adams volt az első elnök, aki1800.november 1-jén beköltözhetett az épületbe. Az1812-es háború során a brit csapatok1814-ben Washington nagy részét felégették, és a Fehér Házat kirabolták, belsejét lerombolták, csak a külső falak maradtak épen. Azonban később az épületet sikeresen újjáépítették és a falakat újra fehérre festették. (Fontos megemlíteni, hogy a Fehér Ház egészen 1798-tól fehérre volt festve, és a nevét nem a tűz utáni újrafestéskor érdemelte ki, mint azt egy népszerű legenda állítja.)
AWhig Párt dühös hívei1841.augusztus 16-án megostromolták a Fehér Házat, mertJohn Tyler elnök megvétózta aSecond Bank of the United States létrehozásáról szólótörvényjavaslatot. Az amerikai történelemben a mai napig ez volt a Fehér Ház körül a legerőszakosabb demonstráció.
A Fehér Ház északi oszlopcsarnoka
A Fehér Ház – hasonlóan a mintájául szolgáló angol és ír vidéki házakhoz – rendkívül nyitott volt egészen a 20. század elejéig.Thomas Jefferson elnök1805-ben második beiktatása alkalmából a Kék szobában üdvözölte mindazokat, akik az eskü után aCapitoliumból követték őt haza, a Fehér Házba.
Anyílt napok néha igen lármássá váltak:1829-benAndrew Jackson eskütétele után körülbelül húszezer ember ünnepelte az új elnököt, akinek emiatt egy szállodában kellett szobát bérelnie. Embereinek hatalmas tartályokból adagolt narancsleves whiskys koktéllal kellett valósággal kicsalogatniuk a tömeget. Mindezek ellenére egészen1885-ig tartottak nyílt napokat, az újonnan megválasztottGrover Cleveland elnök viszont a nyílt nap helyett seregszemlét rendezett a Fehér Ház előtt, melyet az ott felállított tribünről követett figyelemmel.
Thomas Jefferson elnök engedélyezte a nyilvánosság számára, hogy szervezett sétákat tegyenek a Fehér Házban és ez a hagyomány azóta is él, csak háborús időben szünetel. Ő kezdte el a nyilvános fogadásokatÚjév napján ésjúlius 4-én, amiket egészen1930-ig évente megtartottak.
A Fehér Ház azonban más szempontból is nyitott volt;Abraham Lincoln elnök panaszkodott, hogy reggelente folyamatosan álláskeresők zaklatják őt politikai támogatást vagy egyéb szívességeket remélve tőle. Lincoln azonban inkább elviselte ezt, mert félt, hogy a visszautasítással esetleg ellenségeket szerezhet.
1960.december 19-étől a Fehér Ház Nemzeti Történelmi Emlékmű (National Historic Landmark).
A 20. század elején az elnök áthelyezte munkahelyét a Fehér Házba (korábban a Capitoliumban dolgozott), ezért – egyre növekvő személyzetének elhelyezésére – az épület mindkét szárnyát bővíteni kellett. Mindkét szárnyat igyekeztek a főépületnél alacsonyabbra építeni. A nyugati szárnyban vannak az elnök és politikai személyzetének (körülbelül 50 fő) irodái.
A nyugati szárny
Theodore Roosevelt elnök idején az épület többi részével együtt a nyugati szárnyat is átépítették és kibővítették aNew York-iMcKim, Mead & White építésziroda irányításával, és létrehoztak egy négyzet alakú kabinetszobát az elnök irodája mellett. Az új nyugati szárny megépítése előtt az elnöki személyzet a második emeleten dolgozott.William Howard Taft elnök szintén átterveztette a nyugati szárnyat, és egy új, ovális alaprajzú elnöki irodát hozott létre, amit alakjárólOvális Irodának neveztek el.
A nyugati szárny1929.december 24-én leégett.Franklin Delano Roosevelt1933-as elnökké választásakor végrehajtotta a harmadik és egyben azóta is utolsó komoly átalakítást az épületen, létrehozva egy újOvális Irodát, mivel elégedetlen volt az előző fekvésével, amelynek nem voltak ablakai, ezért a tetőn keresztül volt megvilágítva. Az iroda új helye egyéb szempontokból is kedvezőbb volt, pl. mert innen az elnök könnyedén félre tudott vonulni a Fehér Házba anélkül, hogy ezt az egész iroda látta volna. Ekkor építették az úszómedencét is, hogy az elnök edzeni tudjon.
A riporterek egyre növekvő számának ellátásáraRichard Nixon elnök1969-ben befedette az akkor már nem használt medencét és ebből a helyiségből lett a sajtóközpont, ahol az elnöki szóvivő a napi sajtótájékoztatókat tartja. Nixon át is nevezte a helyiséget (ami az1929-es átépítést megelőzően az elsőOvális Iroda volt)Roosevelt Szobá-nak, a két Roosevelt elnök tiszteletére:Theodore, aki eredetileg megépíttette a nyugati szárnyat ésFranklin, aki a maiOvális Irodát kialakíttatta.
A 20. század második felében az elnöki személyzet növekedésével a nyugati szárny egyre szűkebb lett és így nem tudta ellátni a feladatát. Manapság az elnöki személyzet egy része a közelben lévőEisenhower Executive Office Building-ben(EEOB, régebbenOld Executive Office Building, OEOB) van, ami korábban a védelmi minisztériumot szállásolta el.
1999-től kezdődően aThe West Wing(Az elnök emberei) című televíziós sorozat bemutatta a nyugati szárnyban dolgozó elnöki személyzet mindennapi munkáját (a Fehér Ház nem témája a filmnek). Nyilatkozók szerint a sorozat kissé nagyobbnak és zsúfoltabbnak mutatja be az irodát, mint amilyen az valójában.
A 2025-ben lebontott keleti szárny (East Wing), 1992-es felvétel
A keleti szárnyat1942-ben építették és további irodák voltak benne, amelyekben általában azelnöki feleségek és személyzetük dolgozik. Elsőként1977-benRosalynn Carter foglalta el ésAz Elnöki Feleség Irodájá-nak nevezte el. Eredetileg azért építették, hogy elrejtse egy föld alatti bunker építésének nyomait, amelyet vészhelyzetek esetére építettek ésPresidential Emergency Operations Center-nek(Elnöki irányítóközpont vészhelyzet esetére) neveztek el. 2025 októberében az épületet teljesen lebontottákDonald Trump parancsára, hogy helyére felépítsék az általa kívánt báltermet.[1] Az épület lebontása történelmi jelentősége miatt botrányt kevert, az elnököt be is perelték miatta.[2][3][4]
A Fehér Ház bálterme tervezett épület, amelyet az East Wing helyére építenek fel,Donald Trump második elnöksége során.[1] Az építkezés tervezett költsége 300 millió dollár.[5]
Megjegyzés: Mielőtt a Fehér Ház megjelent volna az interneten, mások már regisztrálták aWhiteHouse.org és aWhitehouse.com domaineket. Ezek tehát nem a Fehér Ház hivatalos weboldalai. WhiteHouse.org egy humoros oldal, míg WhiteHouse.com korábban pornó oldal volt, ma azonban online bolt üzemel rajta..
