Abajonettet napjaink háborúiban még mindig használják, mintkést és lőfegyver elejére rögzítve mint „lándzsát”.
Afegyver olyan ember alkotta eszköz, amellyel használója képes saját testi korlátain túlmenően támadást vagy védekezést végrehajtani, illetve azokhatásfokát éshatótávolságát megnövelni. Az alapvetően létfenntartásra készített eszközöket elsősorban a vadászatban, majd idővelháborúkban is alkalmazták. Később egyes fegyvereket az egymás közöttibékés célú küzdelmekben, harci játékokban (példáullovagi tornák,olimpiák), sportolási célokra is felhasználták és használják napjainkban is.
Átvitt értelemben minden, ami képes másban (tárgyban, élőlényben) kárt tenni, akárpszichikailag is, fegyvernek tekinthető. Egy fegyver lehet nagyon egyszerű (mint egy bunkó), vagy nagyon bonyolult is (mint egyinterkontinentális ballisztikus rakéta).
A bonyolultabb műszaki felépítésű fegyvertfegyverrendszernek nevezik. A fegyverrendszereket összetett módon, egymással fizikailag összeépítve, vagy virtuális kapcsolatban állva együttesen is alkalmazhatják. Az idők folyamán a fegyverek fejlesztéseire, tárolásaira, alkalmazásaira pontoskatonaiszabványok és jogi előírások lettek kidolgozva. Ezen szabványok és jogi szabályozások biztosítják a fegyver(rendszer) funkciójának megfelelő optimális felhasználását, azok betartása a fegyver alkalmazójának érdeke.
A hazai fegyvertervezést és -fejlesztést aHonvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatala (HM TH) irányítja.
Gilbert-szigeteki (Kiribati része) férfiak az 1845 előtti időkből,cápafog fegyverekkel,kókuszrost ruházatban
A fegyverek fejlődéstörténete szorosan összefügg a fémkohászati eljárások, valamint atermészet- ésműszaki tudományok fejlődésével.
Azőskorban a mindennapi életben alkalmazott fegyverek emberi erővel működtek, valószínűsíthetően az ingóságok felhalmozásának idején váltak egyre gyakrabban alkalmazottá (ld.háború). Ezek minden esetben ún. hidegfegyverek voltak (szál- és lőfegyverek egyaránt). Azókori Görögországban és aRómai Birodalom idején a fegyverek, a birodalmak hódító hadjáratai miatt, sokat fejlődtek. Megjelentek az akkori idők legnagyobb teljesítményű fegyverei (például agladiusok, apylon, aballiszta stb.). Aközépkorban további jelentős fejlődésen estek át, valamint megjelentek alőport alkalmazó tűzfegyverek (lövegek) is, egyre inkább háttérbe szorítva, majd végleg felváltva a korábbi hajítógépeket. A fegyverek megnövekedett hatásfoka eredményezte az ellenük kifejlesztett, hatékonyabb védőeszközöket és testpáncélzatokat, valamint a nagyobb szerkezeti állékonyságú (kőfalú, majd később téglafalú) várakat, végvár-rendszereket.
Areneszánsz korában a tovább finomodó fémkohászati eljárások lehetővé tették a még hatékonyabb és már eltérő kategóriájú lövegek kifejlesztését (mozsár éságyú), valamint ezen tűzfegyverek kézifegyverek szintjére való kicsinyítését (mordály, kurtály,puska, pisztoly) is. Jelentős és rohamos fejlődést Európa fegyverfejlesztési történetében azipari forradalom okozott. Megjelentek a felfegyverzett fahajók, megindult a verseny a tengerfelszínek birtoklásáért, valamint aFöld máskontinensein gyarmati hódítások kezdődtek. Amodern koriacélgyártás kikísérletezése lehetővé tette a tűzfegyverek méretének jelentős csökkentését, ami azok egyre nagyobb számban való elterjedését, megbízhatóságuk, pontosságuk és élettartamuk jelentős növelését tette lehetővé. A "fegyverek forradalma", a tűzfegyverek elterjedése gyakorlatilag kiszorította a hidegfegyvereket a harcterekről. A18-19. században új fegyverkategóriák alig keletkeztek, a meglevők fejlődése csak az anyagtechnológia fejlődésével tartott lépést. Kikristályosodtak a seregtestek stratégiai felépítései, vezetési rendjei, harceljárásai. A 19-20. század fordulóján ismét nagyarányú fejlődés vette kezdetét, ami a mai napig tart. Ahadászatnak,harcászatnak addig soha nem tapasztalhatóan változatos fegyvertára vált elérhetővé.
A fejlődés főként a természettudományok és az ezeket alkalmazó műszaki tudományok rohamos fejlődésének tudható be. Megjelentek azegyesített lőszert tüzelő öntöltő (félautomata) és önműködő (automata) tűzfegyverek, újabb lövegkategóriák, a gőzhajtású páncélos hadihajók, arepülőgépek, atengeralattjárók, aharckocsik, az addiginál jóval nagyobb űrméretű vasúti lövegek, nagyobb hatásfokú robbanóanyagok, a különféle bombák és gránátok, a sugárhajtású repülőgépek, arepülőgép-anyahajók ésrepülőgép-hordozók, atermonukleáris és az ezeket kiváltóprecíziós csapásmérésre alkalmas fegyverek, a különféle rakétafegyverek és rakétavédelmi fegyverrendszerek, azűrfegyverek, valamint a nukleáris meghajtású tengeralattjárók és hadihajók. A 20. század végére megjelentek apilóta nélkül repülni képes repülőeszközök, valamint alézerfegyverek is. Az1950-es évektől azinformatika nagyarányú fejlődésével lehetőség nyílt ezen fegyverek legváltozatosabb módú összeépítésével igen bonyolult fegyverrendszerek tervezése és megépítése. Ezen fegyver(rendszer)ek élettartama várhatóan többszörösei lesznek a ma alkalmazottaknak. Ezek már a21. századba mutató fejlesztések.
Vezérlő egység: a fegyver azon eleme, amelyik segítségével a harci rész célba juttatható. Például: szálfegyver esetében a markolat, hideg lőfegyver esetében az íj és a nyílvessző, csöves tűzfegyver esetében a fegyvercső, reaktív hajtású tűzfegyver esetében a vezérlő elektronika.
Harci (romboló)rész: a fegyver azon eleme, amelyik a kívánt hatást eléri a célban.
Védőfegyver: Az a fegyver, ami a támadófegyver elhárítására szolgál. Például: lég- és harckocsielhárító lövegek, aktív harckocsipáncélok, ellen-rakéta és rakétavédelmi rendszerek.
Támadófegyver: Minden, a rombolás, pusztítás szerepét betöltő harceszköz.
Hidegfegyver: Mechanikai energia hajtja a harci részt a célba. Például: szálfegyverek és hideg lőfegyverek.
Tűzfegyver: Kémiai energia (lobbanás, robbanás) hajtja a harci részt a célba. Például: csöves tűzfegyverek (kézifegyverek, lövegek), reaktív hajtású tűzfegyverek (manőverező robotrepülőgépek, rakéták), irányított energiájú fegyverek.
A 2004-2012 között érvényes meghatározása:"fegyver: lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövő fegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver;"[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Ian V. Hogg:A fegyverek enciklopédiája. A kőbaltától az irányított rakétákig. Guinness fegyverenciklopédia; ford. Kondorosi Ferenc; Zrínyi, Budapest, 1994
Fegyvertípusok enciklopédiája. Hét évezred fegyvereinek kézikönyve; főszerk. David Harding, Randal Gray, szerk. Hope Cohen et al., ford. Dezső Tamás et al.; Gemini Budapest, Budapest, 1995
