Február (régiesenFebruárius) az év másodikhónapja aGergely-naptárban, szabályos években 28 napos,szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelembenfebruár 30-a. A18. századi nyelvújítók a februárt azenyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumbanböjt előhava (vagy másképpenböjtelőhó) néven szerepel.
Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyenkörmenetet tartanak, és közbenzsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszenteltgyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Azeurópai hagyomány szerint ha abarna medve - egyes helyeken aborz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön atavasz. Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett afarkas is „időjósként” jelent meg.Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élőerdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira, hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként”(Groundhog Day) is ismert. Ezeket a hiedelmeket ameteorológusok nem igazolják.[6]
Február 14-eSzent Bálint napja (Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Azangolszász országokban alakult ki az a hagyomány, hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok, akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal (képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást.
Február 3-án,Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetettalma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat,betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol apap a beteg gyermekek álla alá kétgyertyát tett keresztbe és imát mondott. Balázs napja az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami amagyarságon kívül aszlovákok éscsehek körében is ismert volt.[7]
Farsang idején széles körben elterjedt szórakozási forma volt a farsangibál. A vidéki élet kiemelkedő eseményének számított a megyebál. Ezenkívül különféle társadalmi egyletek, sportkörök is hirdettek tagságuknak bálokat, de jótékony célú táncos ünnepségek is. Faluhelyen a farsang legjellemzőbb eseményei közé tartoztak a különböző köszöntő szokások, álarcos, jelmezes farsangi felvonulásokra is sor került. A legkedveltebb figurák voltak például a koldus, betyár, menyasszony, katona. A farsang gondolatköre elsősorban aházasság témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadtak, ilyenkor került színre a tréfáslakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb anyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság volt, amikor a leányokból, legényekből álló párok egy kidöntött fát húztak végig az úton. A köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet játszottak a párválasztásban. A mulatság gyakran elkülönült korcsoportonként. Gyakori volt a lányok, asszonyok külön farsangolása is (asszonyfarsang). A farsangi napokban tartották adisznótort is. Erre rokonokat, szomszédokat hívtak össze, és reggelig mulattak. A farsang jellegzetes süteménye volt afánk és arétes. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték.
A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi:
↑A Közép- és Kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO)2005-ben kezdeményezte minden év februárjának első csütörtökén, mert a legtöbb választásokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményt ezen a napon írták alá. A világnappal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a szabadválasztás joga, amit az emberek a világ minden részén szeretnének gyakorolni.
↑Máshol a diákok Szent Gergely napján tartottak hasonló felvonulást, amit „gergelyjárásnak” neveztek - lásd:március 12.
↑A Jeles napok internetes kalendáriumban található elütés eredménye lehet a különböző honlapokon ide-oda másolt következő változat: „Gyertyaszentelő melege, sokhó a jégnek előjele”[1][halott link]
