Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még:Fazekas István (egyértelműsítő lap). |
| Fazekas István | |
| Született | 1967.május 5. (58 éves) Csenger |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kummer Adél |
| Foglalkozása | költő, műfordító, jogász |
| Iskolái | Miskolci Egyetem(–1991) |
| Kitüntetései | Váci Mihály-díj |
 AWikimédia Commons tartalmazFazekas István témájú médiaállományokat. | |
Fazekas István (Csenger,1967.május 5. –) költő,műfordító, jogász, református teológus.
1985-ben érettségizett akisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban,1991-ben szerzettjogi diplomát aMiskolci Egyetemen. 1994-ben egyik alapítója volt a Ratkó József Irodalmi Társaságnak, melynek első elnökeSánta Ferenc író volt. 2001-ben testvéreivel létrehozta a Százhalom Kiadót a nép-nemzeti szépirodalom támogatása érdekében. Ugyanekkor a Felsőmagyarország Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnökévé választották.
Csoóri Sándor felkérésére 2005. december 19-én létrehoztaA Hitelért Irodalmi és Művészeti Alapítványt.2006-ban azönkormányzati választásokon indulva képviselő lett, és megválasztottákSzázhalombattaalpolgármesterévé. 2008 őszén – többek közöttBoross Péter,Pozsgay Imre,Jókai Anna ésKósa Ferenc társaságában – egyik szervezője és házigazdája volt a Gyurcsány-kormány szakmai kritikáit megfogalmazó, Százhalombattán megrendezett tudományos konferenciának. Költészetét és fordítói munkásságát 2010-ben Váci Mihály-díjjal jutalmazták. 2011-ben aKelet Felől (folyóirat) főszerkesztője volt.
Jelenleg aStádium (Hírlap) főszerkesztője. A megvádolt címmel ő írt elsőként magyar történelmi drámát a hetvenes évek puha diktatúrájáról. 2016-ban vette át mesterfokozatú teológiai diplomáját aSelye János Egyetem Református Teológiai Karán.[1] 2019. szeptemberétől ugyanitt egyetemi adjunktus: a héber, a görög és a latin nyelv tanára.[2][3]
Gimnazistaként kezdett publikálni aReformátusok Lapjában és aMozgó Világban, munkáit azóta több folyóirat és antológia megjelentette. 1985-ben részt vett a sárváriDiákírók, Diákköltők Országos Találkozóján, ahol különdíjat kapott. Egyetemistaként rendszeresen jelentek meg versei aNapjainkban, majd írásait aMagyar Élet, aHitel, aSzabolcs-Szatmári Szemle, azÚj Holnap, aPolisz, aSomogy, azÚj Horizont, aPartium, azAgria, aNapút, aBúvópatak, aHavi Magyar Fórum és több induló folyóirat közölte. Egy sokoldalúan művelt és rendkívül érzékeny lírikus, akinek indulásárólSerfőző Simon így fogalmazott:"Olyan költő, akinek tehetségét nem lehet kétségbe vonni. Fazekas István a„megfáradt szívek földjéről" Váci Mihály, Ratkó József nyomdokait követve jön a keleti végek felől. Azok szavával a verseiben, akiké a nehéz élet, a nehéz sors, a mindennapi küzdelem. Oly tiszta, egyszerű ez a líra, mint a népdal, a virágének. Olyan áttetsző, mint a források vize. Nincs semmi mesterkéltség, csináltság benne. A fiatalság hite, szenvedélye fűti mindenik sorát, s röpíti csillagok magasába ezeket az énekeket.” Érzelmi és gondolati vívódásait a tartalom meglepő sokrétegűségével tárja az olvasó elé. Elsőrendűen a lét végső kérdései izgatják és határozzák meg alapmotívumait.
Drámaírói pályájánHubay Miklós indította el. Prózai munkásságátJókai Anna így összegezte:"Tűnődései az ész és a szív szövetségében fogannak. Fazekas Istvánnak határozott véleménye van rontott jelen időnkről, feladatainkról. Szépítés nélkül fogalmaz, de soha nem sugall reménytelenséget. Az európaiságról vallott felfogása egyértelmű: "Segíts a bajban lévőn, akár a legnagyobb áldozatvállalás árán is. Ez az áldozatvállalás kell, hogy megkülönböztesse az európai embert mindenki mástól, hiszen mi tudván tudjuk a legfontosabbat: a szeretet az élet." Vajha megszívlelné az uralkodó politika a magasabb szférából származó intelmet! Fazekas István bátran beszél a három Trianonról is: az 1920-as csonkításhoz hozzáadja 1956 tragédiáját és a 2004-es gyalázatos népszavazási eredményt, a "lelki Trianont". Amiről ír, a gyakorlati életben is képviseli. Nemcsak szeretett városáért, Százhalombattáért dolgozik, de az egész magyarság sorsa foglalkoztatja."
Pozsgay Imre 2012 nyarán megbízta aStádium (Hírlap) felelős szerkesztésével, azóta a szellemi összefogást hirdető társadalmi és kulturális folyóirat egyik munkatársa.
Dr. Lévai Attila a Révkomáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja 2016 őszén megbízta a Papirusz nevű egyetemi lap főszerkesztésével.
2018. szeptember 20-án, Rómában, az Európai Kultúra Napját a Pilátus éjszakája című történelmi drámájának bemutatásával ünnepelték.
Három kislánya van, egy nevelt lánya és egy kisfia: Anna, Lili, Bella, Lotti Léna és Gáspár. Anna 1998. április 21-én született, Kisvárdán, Lili 2002. április 28-án, Budapesten, Bella 2016. szeptember 5-én, Budapesten, Lotti Léna 2009. február 27-én, Szombathelyen, Gáspár pedig 2017. szeptember 26-án, Budapesten.[4]
Interneten is olvasható esszéi:
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap