Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Farkasréti temető | |
 | |
| A temető főbejárata (2023 július) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Városrész | Budapest XII. kerülete,Farkasrét |
| Cím | 1124 Budapest, Németvölgyi út 99. |
| Létrejötte | 1894.április 1. |
| Híres halottak | A Farkasréti temető nevezetes halottainak listája •kategória |
| Tulajdonos | Budapesti Temetkezési Intézet |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
  Farkasréti temető Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 05″,k. h. 19° 00′ 02″47.484722222222,19.00055555555647.484722°N 19.000556°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 05″,k. h. 19° 00′ 02″47.484722222222,19.00055555555647.484722°N 19.000556°E | |
| Farkasréti temető weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazFarkasréti temető témájú médiaállományokat. | |
AFarkasréti temetőBudapest ésMagyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg. Több nevezetes magyar személyiség nyugszik itt, mint akolozsváriHázsongárdi temetőben és abudapestiFiumei úti sírkertben együttvéve.[1]
A régi budai sírkertek, főleg aNémetvölgyi temető tehermentesítésére kijelölt Farkasréti köztemető hivatalosan1894.április 1-jén nyílt meg. A temető nevét a területről, aSzéchenyi-hegy délkeleti lejtőjéről kapta.Földrajzilag a Karthauzi-völgy folytatásaként északnyugat felől érkezőDenevér-árok nagyjából az északi felén érinti a területét.
A két világháború között már egyértelműen ide összpontosult a budai lakosok temetkezése:1927-ben például aNémetvölgyi temetőben 9, míg Farkasréten 1551 temetésre került sor. A Kerepesi úti temetőt1952.szeptember 30. után lezárták, majd1956 májusábanNemzeti Sírkertté nyilvánították. Egyházi szertartás1988-ig nem kísérhette az itt folyó temetéseket. Ezáltal Farkasrét értéke, rangja fokozatosan nőtt, végül helyet is cserélt aKerepesi úti temetővel a fővárosi temetők szimbolikus hierarchiájaban. Farkasrét a hatvanas-hetvenes években a legfontosabb fővárosi elittemetővé vált, hivatalosan máig köztemető. Rangját páratlan természeti környezetű fekvése, több száz kimagasló jelentőségű személy itteni eltemetése, valamint aTabáni és aVízivárosi temető megszüntetése alapozta meg.
1952-ben a Farkasréti temető vált a régi politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában a tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé. 1952-től Farkasrét fogadott be szinte mindenkit, aki 1948 előtt fontos pozíciót töltött be, tekintet nélkül az egykori társadalmi rétegre és foglalkozásra. A legszembetűnőbb azonban a történelmi, politikai sokszínűség és eklekticizmus: az 1952 után elhunyt és itt eltemetett politikusok között megtaláljuk például adualizmus egyes veteránjait, aHorthy-korszak politikai elitjének nagy részét, továbbá a kisgazdákat vagy a polgári és a szociáldemokratákat. A sort hosszasan lehetne folytatni, egészen a szélsőségekig, a nyilas kormány termelési miniszteréig vagyRákosi Mátyásig. Mindemellett aKádár-korszakban állami-munkásmozgalmi temetkezőhelyek is létesültek Farkasréten, amelyek a hierarchiában elfoglalt pozíciójukat leszámítva nem sokban különböznek aKerepesi temető hasonló részeitől.
Az ötvenes évektől nagymértékben megnőtt az ide temetett kiválóságok száma: tudósok, egyházi személyek, sportolók, művészek. A20. században mind aKerepesi úti, mind a Farkasréti temetőben kialakították a „Művészparcellát”, de az utóbbi jóval ismertebb. Farkasrét népszerűségét és presztízsét elsődlegesen e művészsírok növelték meg.
A régi farkasréti síremlékek jelentős része más temetőkből került ide, számos olyan is akad köztük, amely régebbi, mint maga Farkasrét. Fő jellemzője, hogy a 20. század nagy részében befogadó temetőként működött, elsősorban a régi budai temetők – a harmincas évek végén felszámoltTabáni ésVízivárosi, valamint az1963-ban megszüntetettNémetvölgyi temető – öröksége révén, de temérdek síremlék került ide a Kerepesi úti temetőből, s jó néhány aRákoskeresztúri temetőből is.
Farkasrét, ha a korai síremlékeket vizsgáljuk, döntően a két világháború közötti korszak temetője. A síremlékek ikonográfiai megformálásában a túlnyomóan nemzeti és a katonai szimbolika mellett visszaszorult a profán (főként antik) megformálás és előretört a keresztény jelképek használata. Mindezt a vallásos feliratok elszaporodása kísérte.Máig őriz egyfajta konzervatív, „budaias” miliőt, amely a fennmaradt régi emlékek mellett megmutatkozik az újabb síremlékeken, illetve a sírjelek használatában, a kultuszgyakorlásban is. Ez utóbbi megnyilvánulása volt például, hogy2002 tavaszán megjelentek a sírokon a kokárdák, nemzeti szalagok, továbbá, hogy az újonnan létesülő síremlékek egy részén máig fennmaradt az előnév- és címerhasználat, illetve a családnemesítési év feltüntetésének szokása.
1963-ban, aNémetvölgyi temető felszámolásával a családi sírboltok egy részét Farkasrétre telepítették, alapidárium néhány köve pedig aKiscelli Múzeumba került.
A Rácz Aladár út felé egyirányú új Denevér úti átkötés mentén húzódik egy keskeny sávban. Mára betelt.
 | Bővebben:Farkasréti izraelita temető |
1903-ban nyílt meg Budapest két legfontosabb20. századi katonatemetője: a Rákoskeresztúri, valamint az új budai sírkert délkeleti sarkában a Farkasréti katonai temető. Felügyeletüket a főváros, a tulajdonjog megtartása mellett, a városparancsnokságnak engedte át. Farkasréten jött tehát létre avízivárosi katonai temető utóda – s a régi temető sorsa ezzel gyakorlatilag meg is pecsételődött (néhány emléke később az új sírkertbe került). A Farkasréti katonai temetőt ma már „régiként”, „volt katonatemetőként” emlegetik, egységes képet a hatvanas évek óta nem nyújt, de eredeti jellegét máig megőrizte, s napjainkban újra a honvédség rendelkezik felette.
A közepesen meredek hegyoldalon megközelíthető temető sikeres működtetése szempontjából létfontosságúvillamosvonal1902-ben épült ki a Németvölgyi út – Böszörményi úton át aDéli pályaudvar és aSzent János Kórház felé és 1945 után kapta meg a mai59-es számot. Végállomása a temető mellett (aMárton Áron téren) található. 1948-ban indult meg a sírkertet aHegyalja úton át aBelvárossal és összekötő8-as autóbuszjárat, ami 2016 óta a8E viszonylatként közlekedik. Immáron délkelet felé,Gazdagréten át aKelenföld vasútállomással felől is kapcsolatot teremt. 1956 óta délnyugat felől az53-as busz is érinti szintén több megállóval. A temető északkeleti csücskéhez esik közel még megállója a110-es és a112-es buszpárosnak is.
Lásd még:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek(kategórialap)
Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap