Ez a lap egy ellenőrzött változata
Farkaslyuk | |||
Farkaslyuk távlati képe a Szilvásváradra vezető út felől nézve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Ózdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pintér Zsolt (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3608 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1958 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 355,11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,48 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység[3] | ||
Időzóna | CET,UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Farkaslyuk weboldala | |||
![]() AWikimédia Commons tartalmazFarkaslyuk témájú médiaállományokat. | |||
FarkaslyukközségBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, azÓzdi járásban.
AzUpponyi-hegységtől nyugatra, azÓzdi-patakvölgyfőjében, medencedombsági területen épült fel.Miskolctól közúton 50 kilométerre nyugatra,Ózdtól 6 kilométerre délkeletre. Környékén jelentős az erdők aránya.
A legközelebbi település egyben a legközelebbi város is: a községtől északra fekvőÓzd legutolsó házai mindössze néhány száz méterre állnak Farkaslyuk északi részének utcáitól. Légvonalban mindössze néhány kilométerre nyugatra találhatóArló, délnyugatra pedigJárdánháza, ezekkel azonban közvetlen közúti összeköttetése nincs. Déli szomszédja a légvonalban és közúton egyaránt mintegy 7 km-re fekvőCsernely, míg a délkeletre (kb. 12 km-re) elterülőCsokvaománnyal és a keleti irányban hasonló távolságra esőSátával szintén nincs közvetlen közúti összeköttetésben.
Csak közúton közelíthető meg, az ÓzdrólSzilvásváradra vezető2508-as úton.
A hagyomány szerint egyfarkasok utáni hajtóvadászat után kapta a hely aFarkaslyuk nevet.
A terület a múltbanÓzd községhez, majd a városhoz tartozott. A völgyet mocsár, a domboldalakat erdő borította. A mai meddőhányó helyén a 19. század elején mégFarkaslyuk tanya állt. Itt volt az egykori földesúr vadőreinek és erdőkerülőinek a lakóhelyük. ARima-Murány-Salgótarján Vasmű Rt1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkálatoknak. Az1914-ben a közelben megnyitottszénbánya sokáig nyújtott munkát a lakóknak. A település a bánya bezárása után válságba került, és lakói úgy döntöttek, különálló településként több esélyük van a fennmaradásra.1996.október 13-án Farkaslyuk lakói népszavazáson döntöttek a település önállóságáról. Az önállósodásra1999.május 1-jén került sor.
Az 1999 nyarától önállóvá vált község első, időközi önkormányzati választása 1999. július 18-án zajlott, a polgármester-választás tekintetében egy pártjelölt és egy független induló részvételével; a választás ez utóbbi (nagy arányú) győzelmét hozta.[4]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1929 | 1901 | 1827 | 1749 | 1816 | 1922 | 1958 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A2001-es népszámláláskor a település lakosságának 78%-amagyar, 22%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50%, református 4,5%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 18,5% (19,2% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 30,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,9% volt római katolikus, 2,5% református, 2,1% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 14,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[12]