Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Fala xalimegu, fala | |
| Beszélik | Spanyolország |
| Terület | Jálama-völgy |
| Beszélők száma | ~ 6-11 ezer (becsült) fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád italiko-kelta ág italikus nyelvek latin /újlatin nyelvek nyugati csoport iberoromán nyelvek galaikoportugál galiciai nyelv fala |
| Írásrendszer | latin ábécé |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-3 | fax |
 | |
Fala | |
Afala nyelvExtremadurában,Spanyolországban beszéltújlatin nyelvváltozat, amelyet aCáceres tartományban található Jálama-völgy lakói használnak. A terület régies írásmódbanXálama, ezért nagyon gyakranxálamai nyelvként is szerepel (saját nevénxalimegu).[1]
Falának nevezik azasztúriaieonaviai nyelvet is, amelynek az extremadurai falához csak annyi köze van, hogy mindkettő közel áll agaliciai nyelvhez (vagy éppen annak változatai). A eonaviai átmenetet képez azaszturleóni nyelvasztúriai változata és a galiciai között, míg a fala a galiciai, aleóni (annak is rebollali nyelvjárása), aportugál és az extremadurai kasztíliai spanyol nyelvjárás, acastúo sajátosságait viseli magán.[2]
A falára nagyon hasonlítanak a salamancaiLa Alamedillában és a portugáliai Sabugal vidékén beszélt nyelvjárások is.[3]
A Jálama-völgyPortugália szomszédságában fekszik, közel aKasztília és Leónban találhatóSalamanca tartományhoz.[4] Többféle elnevezése is van, amelyeket a völgy különböző településein használnak a falára, ígyfala de xálima, xalimés, xalimegu, mañegu, lagarteiru, valverdeiru, a fala d'acá, a nosa fala éschapurráu, bár ezek leginkább a különböző nyelvjárások nevei, ezért látják sokan indokoltnak afala név alkalmazását. Azok a nyelvészek, akik a galiciai Extremadurában beszélt változatának tartják, egyszerűenextremadurai galiciai-nak nevezik.[5]
A völgy három falujában 6 és 11 ezer fő között lehet a fala beszélőinek száma. Ezek a településekEljas(As Ellas),Valverde del Fresno(Valverdi du Fresnu) ésSan Martín de Trevejo(Sa Martín de Trevellu).[5]
| Kétajakú | Labiodentális | Dentális | Fogmeder | Prepalatális | Palatális | Veláris | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Orrhang | m | n | ɲ | ŋ | |||
| Zárhang | p b | t d | k g | ||||
| Affrikáta | t͡ʃ | ||||||
| Réshang | (β) | f v | (ð) | s z | ʃ ʒ | (ɣ) | |
| Pergőhang | r | ||||||
| Legyintőhang | ɾ | ||||||
| Közelítő | j | w | |||||
| Oldalsó hang | l | ʎ |
| Elülső | Hátsó | |
|---|---|---|
| Zárt | i | u |
| Középső zárt | e | o |
| Nyitott | a | |
| Latin | Gallego | Fala | Extremadurai | Portugál | Kasztíliai | Jelentése |
|---|---|---|---|---|---|---|
| hodie | hoxe | hoxii | hoy | hoje | hoy | ma |
| localem | lugar | lugal | lugal | lugar | lugar | hely |
| dicere | dicir | izil | izil | dizer | decir | beszél, mond |
| oculus | ollo | ollu | oju | olho | ojo | szem |
| aqua | auga | agua | áugua | água | agua | víz |
| creare | crear | crial | crial | criar | crear | csinál, tesz |
IdézetA kis herceg c. regényből:
| Galiciai[6][megj 1] | Fala[7][megj 2] | Spanyol[8][megj 3] | Portugál[9][megj 4] | Magyar[10][megj 5] |
|---|---|---|---|---|
¡Ah, meu principiño, así fun comprendendo eu, pouquiño a pouco, a túa vidiña melancólica! Durante moito tempo non tiveches outra distracción que a dozura que sentías ó contemplar o solpor. Aprendín este novo detalle cando na mañá do cuarto día me dixeches: Gústame moito o solpor. | ¡Ah!, principiñu, asina, poicu a poicu cumprindí a túa pequena vida melancólica. Duranti mutu tempu a túa única distracción foi a suavidái das postas de sol. M' entirí d' esti novu detalli na miñán du cuartu día, cuandu m' endilgasti: M' encantan as postas de sol. | ¡Ah, principito! Así, poco a poco, comprendí tu pequeña vida melancólica. Durante mucho tiempo tu única distracción fue la suavidad de las puestas de sol. Me enteré de este nuevo detalle, en la mañana del cuarto día, cuando me dijiste: Me encantan las puestas de sol. | Ah, principezinho! Assim, fui conhecendo, aos poucos, a tua melancólica vidinha! Durante muito tempo, a tua única distracção foi a beleza dos crepúsculos. Fiquei a sabê-lo na manhã do quarto dia, quando me disseste: Gosto muito dos pores-do-sol. | Ó, kis herceg, lassan-lassan megértettem a te kis mélabús életedet! Hosszú időn át egyedüli szórakozásod a naplementék csendes bája volt. Életednek ezt az új részletét a negyedik nap reggelén tudtam meg, amikor így szóltál hozzám: Szeretem a naplementéket. |
A Jálama-völgyben beszélt nyelvváltozattal (vagy nyelvjárással) az 1840-es évek óta foglalkoznak nyelvészeti és dialektológiai munkák. A leírások szerint a három település lakóiókasztíliai nyelvjárást beszélnek, amelyben portugál szavakat használnak. Hozzáteszik, hogy kívülálló számára ez a nyelvjárás nehezen érthető. Federico de Onís 1930-ban publikált munkáiban azonban úgy vélekedett, hogy a Jálama-völgyben portugál nyelvjárást beszélnek, amelynek sok közös vonása van a leóni nyelvvel.
A nyelvészet mai álláspontja sem egységes: az egyik tábor szerint a fala átmenetet képez a portugál és az aszturleóni leóni változata között, addig a másik tábor galiciai nyelvváltozatnak tartja leóni hatásokkal (ez utóbbi mellett van, hogy a szókincs javarészt galiciai illetve portugál eredetű).
Még maguk a beszélők is megosztottak a fala besorolását illetően. Egy 1993-as felmérés szerint a megkérdezettek csupán 13%-a mondta azt, hogy a fala akasztíliai spanyolhoz állna közel, míg 20%-uk vélte úgy, hogy inkább portugál. A többség (67%) úgy vélekedett, hogy a fala külön nyelv. Megjegyzendő, hogy a felmérésnél a gallego nyelv nem szerepelt a válaszadási lehetőségek között.
Egy másik, 1994-ben végzett felmérés szerint a fala beszélőinek 80%-a beszéli és használja a kasztíliai spanyolt, de otthoni környezetben a fala domináns.
Arról, hogy a fala nyelv milyen körülmények között jött létre, legfeljebb csak találgatások vannak. Történelmi dokumentáció híján csak feltételezik, hogy a Jálama-völgy lakói eredetileg portugál nyelvűek voltak, mígnem galiciai telepesek érkeztek a vidékre, akiket talán aközépkoriLeóni Királyság telepített le. Az új lakók keveredtek a helyiekkel és a leóniakkal, majd a völgy nyelvjárása elszigetelődve formálódott.[11] Ennek a lehetőségnek a legfőbb támogatói azok, akik szerint a fala a galiciai nyelvhez köthető.
Mások elvetik ezt az elgondolást és úgy vélik, hogy a Jálama-völgy nem volt elszigetelt, mivel a környező államok, így Portugália, León ésKasztília még a 17. században is igényt formáltak rá, ezalatt gyakoriak voltak a telepítések is, továbbá a lakosság aktív kapcsolatot ápolt a szomszédaival, így a fala is inkább ennek a folyamatnak nyomán alakult ki.
A fala nyelvű irodalom nagyon fiatal. Az első könyvet csak 1998-ban adta ki Isabel López LajasSeis sainetes valverdeiros címmel, valverdei nyelvjárásban. 1992. augusztus 3-án létrehozták aFala i Cultura elnevezésű egyesületet, melynek célja az irodalmi nyelv kialakítása, ehhez pedig irányadó a galiciai irodalmi nyelv.
1999 óta folyamatosan születnek értekezések a faláról és tartanak tudományos kongresszusokat.Extremadura autonóm közösségének kulturális ügyi minisztériuma különösen jelentősnek sorolta be a falát és 2001. március 27-én a védelme érdekében rendeletet tett közzé. A fala külön nyelvi kódot is kapott aNemzetközi Szabványügyi Szervezettől.[12] A három településen már kétnyelvű (fala-spanyol) táblák is kihelyezésre kerültek.
A nyelvészek viszont borúlátók a fala fennmaradását illetően. Egyrészt a fejletlen völgy lakossága a jobb megélhetés reményében elvándorol, helyben pedig csak idősek maradnak. A fiatalabb generáció a spanyol nyelvű média túlsúlyának hatása alatt van, így egyre kevesebb eredeti fala kifejezést használ.
A fala hovatartozása és besorolása a mai napig vita tárgya. Galiciában a gallego extremadurai dialektusának tekintik, ezért a terület autonóm kormánya arra törekszik, hogy a Jálama-völgyben a galiciai nyelvet oktassák, amit Extremadura autonóm kormánya elutasít. Domingo Frades Gaspar költő,[13] aFala i cultura elnöke,[14] aki az ötlet támogatója volt, ezért is törekedett átvenni a galiciai helyesírást a fala sztenderdizálásánál, továbbá levelező tagja volt a galiciait szabályozó Galiciai Királyi Akadémiának is.
A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap