Afal egy többnyire építészetben használatos,téglatest alakú, hosszához és szélességéhez képest lapos, vertikális térelválasztó és/vagy födémtartó elem. Általánosan elterjedt a használata épületeknél, illetve helyiségek térelválasztásánál. Ezeken kívül egyéb rendeltetésű, speciális falak is léteznek.
A falakat csoportosíthatjuk aszerint, hogy természetes, vagy mesterséges úton keletkeztek-e. A mesterséges falak lehetnek térelválasztó, avagy födémtartó, épületszerkezetileg meghatározó elemei egy épületnek. A térelválasztó falak épületen belül, vagy kívül is elhelyezkedhetnek, akár önálló egységként, tájelemként (kínai nagy fal). A természetes falak többnyire különböző geológiai folyamatok során létrejött falak, ilyen például a jégfal, vagy alöszfal. Létezik átmeneti jellegű fal is, melyet természetesnek, illetve mesterségesnek is titulálhatunk: ilyen fal lehet a sövényfal, melyet kerítésként alkalmaznak.
Egy másik csoportosítási lehetőség, hogy valós, vagyvirtuális jellegű-e a falunk. A valós falak emberi szemmel láthatóak, míg a virtuálisak nem. A virtuális falak elsődlegesen elvont falakat jelentenek, például olyan elméleti falakat, amikbe döntéseink során beleütközünk, másodlagosan pedig számítógépes falakat, mint például atűzfal.
Harmadik csoportosítási mód a fal anyaga. A fal gyakorlatilag bármiből készülhet, de mindig igazodik az épület stílusához, illetve a rendeltetéséhez. A megfelelő építőanyag kiválasztása a szakember feladata. A legtöbb mesterséges fal betonból, kőből, fából, téglából, gipszkartonból, üvegből, mészkőből, illetvevályogból épül.
A falakat először védelemre használták, majd sorra jelentek meg az egyéb funkciók. Később tartó funkciója került előtérbe, még később térelválasztó szerepe erősödött meg. Léteznek olyan falak is, amelyeknek mindössze esztétikai jelentősége van, ilyen például a külön erre a célra készült graffitifal. Speciális falnak tekinthetők a térelválasztófüggönyök is.
A fal története azőskorig nyúlik vissza, az ember már ekkor használta, elsősorbanbarlangja belső felületét nevezte falnak[forrás?]. A későbbi korok emberei már építették a falat, például védfalat ellenségeivel szemben, vagy házának falát, amely már födémtartó fal volt. A fal térelválasztó jellege ezután jelent meg a fal történetében.
Az ókorban már kiterjedt, hatalmas épületek rendelkeztek fallal, valamint e korra tehető az egyik legjellegzetesebb faltípus, avárosfal megjelenése. A városfal egy tömör, védelmi funkciójú felépítmény volt, mely városokat, nagyobb településeket védett meg az idegen behatolóktól. Az ókorban épült a világ legnagyobb fala, akínai nagy fal is, valamint a híres zsidó kegyhely, azIzraelben találhatóSiratófal.
Azújkorra jellemző a falak eddigi fő funkcióinak kiszélesedése, illetve új funkciók megjelenése. Míg ezidáig a fal fő feladata a védelem és a szerkezettartás volt, az újkorban a térelválasztási funkció került előtérbe: a lakások számos helyiségre osztása lehetővé tette új használati lehetőségek befogadását.
A jelenkor a falak, illetve a falak anyagának hatalmas fejlődését hozta. A jelenkort akár úgy is nevezhetnénk, hogy aFalak kora. Itt jelentek meg a virtuális falak (tűzfal,üzenőfal), illetve apszichológia fejlődésével a különböző elvont jelentésű falak is. A huszadik század második felében épült az emberiség talán legszégyenteljesebb fala, aberlini fal.
Nevezetes esemény: 2020.11.9. A Nagy Schönherz-es falrombolás.
%2c_Sz%25C3%25A9ll_K%25C3%25A1lm%25C3%25A1n_t%25C3%25A9r%2c_Budapest.jpg)
.jpg)