AzFC BarcelonaSpanyolországKatalónia tartományánaklabdarúgócsapata. A klub aspanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben. Az egyesületet1899.november 29-én alapította asvájciHans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és aspanyol labdarúgókupában, később pedig az1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
Az FC Barcelona egyben a katalán nemzeti öntudatot is jelképezi, mivel a múltban (különösenFrancisco Franco uralmának idején) a katalán öntudat bármely egyéb megnyilvánulását büntették. Részben erre vezethető vissza a klub nagymértékű rivalizálása aReal Madriddal szemben, amely annak idején a Franco-rendszer támogatását élvezte.
A csapat első mérkőzéséreBonanovában került sor, egy angol kivándorlókból álló csapat ellen. Az összecsapást az angol együttes nyerte meg 1:0 arányban. A meccs érdekessége, hogy az angol csapatban néhány Barcelona játékos is szerepelt a mérkőzés során. Az egyesület első, saját tulajdonú hazai pályájának hivatalos megnyitójára1909.március 14-én került sor.[1]
A klub az 1901–1902-es évadban elnyerte aMacaya Kupát, az 1904–1905-ös és az 1908–1909-es szezonban pedigkatalán kupát. Az utóbbin1922-ig még nyolc alkalommal diadalmaskodtak (1910-ben, 1911-ben, 1913-ban, 1916-ban, 1919-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922-ben). Emellett aspanyol labdarúgókupában is eredményesen szerepelt a csapat és több alkalommal is sikerült elhódítania a trófeát (1910-ben, 1912-ben, 1913-ban, 1920-ban és 1922-ben).[1]
1922-ben került felavatásra aLes Corts Stadion, mely a klub egyik legsikeresebb időszakának lett a helyszíne. Az egyesület első aranykorát1919-től1929-ig élte. A klub sorozatban öt alkalommal nyerte meg akatalán kupát, emellett három ízben (1925-ben,1926-ban és1928-ban) hódították el aspanyol labdarúgókupát. Az utóbbi két spanyol labdarúgókupa győzelmet megismételt mérkőzésen szerezte meg a csapat aReal Sociedad ellenében. Az összecsapások hőse a kiemelkedő teljesítményt nyújtóPlattkó Ferenc volt. A magyar labdarúgó tiszteletéreRafael Alberti költeményt írt. A csapatban olyan kitűnő labdarúgók szerepeltek, mint Samitier, Alcántara, Zamora, Sagi, Piera és Sancho. Az FC Barcelona ebben az időszakban vált a katalán hazafiasság szimbólumává.1924-ben, a klub fennállásának 25. évfordulóján már 12 207 pártoló tagja volt. Az eseményt az ismert plakátrajzoló művészJosep Segrelles örökítette meg. Az első hivatalosspanyol labdarúgó-bajnokságra az1928–1929-es szezonban került sor. Az FC Barcelona az első osztályban indult és megszerezte az első bajnoki címét, betetőzve ezzel a korszak sikereit.[2]
A pályán kívül azonban számos tényező befolyásolta a klub működését.1925.június 14-én egy hazai mérkőzés alkalmával az FC Barcelona szurkolói kigúnyolták aspanyol nemzeti himnuszt. VálaszulMiguel Primo de Rivera spanyol diktátor hat hónapra bezáratta a Barcelona hazai pályáját. A büntetést végül három hónapra csökkentették, emellett Gampert lemondásra kényszerítették. A klub alapítója1930.július 30-án hunyt el. Ebben az időszakban a politikai harcok visszavetették a sport szerepét a spanyol társadalom egészében. Ennek megfelelően az FC Barcelona teljesítménye visszaesett, bár továbbra is voltak tehetséges játékosaiMartí Ventolrà,Josep Raich ésJosep Escolà személyében. Az egyesület végül pénzügyileg, társadalmilag és a sport terén is válságba jutott. Bár a csapat hat alkalommal diadalmaskodott a katalán kupában (1930-ban, 1931-ben, 1932-ben,1934-ben, 1936-ban és 1938-ban), aspanyol labdarúgó-bajnokság első osztályában meglehetősen sikertelen volt és számos szurkolót vesztett.[2]
Aspanyol polgárháború kitörése után egy hónappal a klub elnökét,Josep SunoltFrancisco Franco csapataiGuadalajara közelében meggyilkolták. A játékosok ekkorMexikóban és azEgyesült Államokban egy túrán vettek részt és ennek köszönhetően a klub vagyona megmenekült, azonban a csapat fele száműzetésbe vonult Mexikóba ésFranciaországba.1938.március 16-ánfalangista bombamerénylet érte az egyesület társasági klubját. Pár hónappal később pedig akatalán hazafiasság jelképeként az egyesület francói befolyás alá került. A sok viszontagság következtében a klub tagsága 3486 főre csökkent.[2]
1940 márciusában Francisco Franco támogatója, Marqués de la Mesa Rsta került a klub élére. Ezt követően az egyesület nevét az angolosan hangzó Fútbol Club Barcelonáról a spanyolosabb hangzású Club de Fútbol Barcelonára változtatták. Az eredeti nevet végül1973-ban vette vissza a klub. Emellett a katalán címer 4 vörös sávját kettőre csökkentették és ezt csak1949-ben állították vissza. Az1940-es években stabilizálódott a csapat helyzete.1942-ben sikerült megnyernie aspanyol labdarúgókupát. A következő szezonban aReal Madrid CF elleni botrányos kimenetelű összecsapás után, melyen a csapat fenyegetettségben játszott, lemondott a Barcelona elnöke. A spanyol bajnoki címet ezt követően1945-ben,1948-ban és1949-ben is elnyerte a csapat és1949-ben alatin kupában is sikerült diadalmaskodnia. A korszak meghatározó játékosai a következő labdarúgók voltak: César, Basora, Velasco, Curta, a Gonzalo testvérek, Seguer, Bíosca és Ramallets.1949-ben, a klub fennállásának 50. évfordulóján a Barcelona 24 893 főnyi tagsággal rendelkezett, mérlege pedig 21 katalán, 9 spanyol kupagyőzelem és 4 bajnoki cím volt.[2]
Kubala ekkora már a csapat legendás játékosa lett. A magyar labdarúgó1952.február 10-én egy mérkőzésen egymaga hét gólt szerzett.1953-ban nem sikerült azargentinAlfredo Di Stéfano leigazolása és a labdarúgó a riválisReal Madrid CF-hez igazolt. A csapat népszerűsége, melyben kiemelkedő szerepe volt Kubala Lászlónak, szükségessé tette egy új, nagyobb és korszerűbb stadion megépítését. A magyar labdarúgót1999-ben minden idők legjobb Barcelona játékosává választották. A ma is használatban lévőCamp Nou Stadion átadására1957.szeptember 24-én került sor és 90 ezer férőhellyel rendelkezett. Ekkor a klubnak már 40 ezer pártoló tagja volt.1957-ben ismét sikerült elnyerni a spanyol labdarúgókupát, melyet1959-ben és1960-ban újabb bajnoki címek követtek. Emellett a csapat 1958-ban és 1960-ban is megnyerte avásárvárosok kupáját. Ekkor Kubala mellett márCzibor Zoltán ésKocsis Sándor is a csapat tagja volt. Rajtuk kívül még olyan kiváló labdarúgók szerepeltek a csapatban, mint Evaristo, Eulogio Martinez, Suárez, Villaverde, Olivella, Gensana, Segarra, Gracia, Vergés és Tejada.[4][5][6]
1960-banLuis Suárez a kiemelkedő teljesítményével az FC Barcelona elsőaranylabdával díjazott játékosa lett. Ennek ellenére az 1960-as években nem sikerült megismételni a korábbi sikereket. A csapat mindössze három kupasikert könyvelhetett el.1963-ban és1968-ban a spanyol,1966-ban pedig avásárvárosok kupájában diadalmaskodott a csapat. A klub viszonylagos sikertelensége ellenére mégis egyre népszerűbb lett, mivel a katalán nép egyre inkább a katalán öntudat jelképeként tekintett az egyesületre. Ebben az időben a diktatúra kemény kézzel kívánta elfojtani a katalán identitást. Ennek következtében lett közismert a „Més que un club” (több, mint egy klub) kifejezés is.[4][7]
A hatvanas évek – az1966-osvásárvárosok kupája-győzelem ellenére – kétségtelenül hanyatlást hoztak az egyesület számára, azonbanJohan Cruyff érkezése jelentős változást hozott a klub életében. A holland játékos1973.október 28-án mutatkozott be az FC Barcelona csapatában. Vele a csapat teljesítménye jelentősen feljavult és a Barcelona megnyerte a spanyol labdarúgó-bajnokságot. A szezon csúcspontját aReal Madrid CF 5:0 arányban való legyőzése jelentette. A támadó alakzatban az 1973-ban és 1974-ben isaranylabdával díjazott Cruyff mellettCarles Rexach,Juan Manuel Asensi,Hugo Sotil és Marcial nyújtott kiemelkedő teljesítményt. A bajnoki cím megszerzése egybeesett a klub fennállásának 75. évfordulójával, melynek megünneplése valóságos társadalmi esemény volt. Az évforduló számos katalán művészt, írót és énekest ihletett meg és ekkor született a Barcelona jelenleg is használatban levő indulója aCant del Barça is.[3][8]
Francisco Franco1975-ben bekövetkező halála után bekövetkezettSpanyolország demokratizálódása. Ez jelentős változásokat hozott alabdarúgás területén is, mivel ezt követően a klubok igazgatása is demokratikussá vált. Az elnöki pozícióbaJosep Lluís Núñezt választották, aki ezt követően a klub történetében a leghosszabb ideig látta el az elnöki teendőket. Cruyff jövetele azonban nem igazán hozta vissza az aranykorszakot. Az FC Barcelona nyert ugyan egy bajnoki címet, de nem sikerült visszaszereznie az uralmat a spanyol futballban, pedig a vezetőség mindent megtett azért, hogy a BarcelonaSpanyolország ésEurópa csúcsára kerüljön. A klub vezetése számos ismert és világhírű labdarúgót igazolt a siker érdekében. A csapatba olyan játékosok érkeztek, mintJohan Neeskens,Allan Simonsen,Hans Krankl,Bernd Schuster,Diego Maradona,Mark Hughes ésGary Lineker. Ennek ellenére az újabb bajnoki cím elnyerésére csak az1984–85-ös szezonban került sor. A bajnokcsapat kulcsjátékosai a következő labdarúgók voltak:Javier Urruticoechea, Julio Alberto, Migueli, Archibald, Schuster és a csapatkapitány Alexanco. A következő hazai sikerre azonban az 1990-es évekig kellett várni.[9][10]
Aspanyol labdarúgókupában a csapat jóval eredményesebb volt ebben az időszakban és öt alkalommal is elnyerte a trófeát (1971-ben, 1978-ban, 1981-ben, 1983-ban és1988-ban). AKupagyőztesek Európa-kupáját pedig két alkalommal nyerte meg (az1978–79-es és az1981–82-es szezonokban). A legrangosabb sorozatban, abajnokcsapatok Európa-kupájában és azUEFA-kupában azonban nem sikerült áttörést elérni. A klub népszerűsége a fenti időszakban egyre nőtt. A tagok száma1974-ben 66 000,1978-ban 77 000,1986-ban pedig már 108 000 volt. Emellett a szurkolói klubok száma is növekedésnek indult. Számuk1979-ben 96,1993-ban pedig majdnem 700 volt.[10][11][12]
Jelentős változás állt be az eredményesség terén Johan Cruyff1988-as érkezésével. Cruyff edzőként visszatérve egy sikeres, nyerő mentalitású csapatot állított össze, amelyet a közvélemény csak „álomcsapatként” emlegetett. Ebben az időszakban olyan játékosok járultak hozzá a sikerekhez, mintHriszto Sztoicskov,Ronald Koeman,Michael Laudrup ésAndoni Zubizarreta kapus. A csapat az1988–89-es szezonban akupagyőztesek Európa-kupáját, 1990-ben pedig aspanyol labdarúgókupát hódította el. Emellett aspanyol labdarúgó-bajnokságban is legyőzhetetlen bizonyult, így1991 és1994 között négy bajnoki címet nyert. A legnagyobb sikerre azonban az1991–1992-es szezonban került sor, amikor a klub először megnyerte abajnokcsapatok Európa-kupáját is. A döntőre1992.május 20-án került sor az olaszSampdoria ellen. A mérkőzéstRonald Koeman briliáns szabadrúgásgóljával nyerte meg az FC Barcelona. A kupagyőztes csapat tagjai a következő játékosok voltak: Zubizarreta, Nando, Ferrer, Koeman, Juan Carlos, Bakero, Salines (Goikoetxea), Stoitchkov, Laudrup, Guardiola (Alexanko) és Eusebio. Az1993–1994-es szezonban, azUEFA-bajnokok ligája döntőjében elszenvedett vereséggel azonban lezárult az „álomcsapat” korszaka.1996-ban Cruyff vitatott körülmények között távozott a klubtól. A sikeredző távozása mélyen megosztotta a rajongókat és ez az ezt követő sikerek ellenére a későbbiekben is éreztette a hatását. Ez a megosztottság vetett végetJosep Lluís Núñez elnökségének is2000-ben.[10][11][13][14]
CruyffotBobby Robson követte. Az angol edző azonban rövid idő elteltével távozott és a helyére azAFC Ajax sikeredzőjeLouis van Gaal érkezett. Az új edzőkkel az FC Barcelona az1996–97-es szezonban is megnyerte akupagyőztesek Európa-kupáját és két egymást követő bajnoki címet szerzett. A sikerek ellenére egyre inkább növelte a megosztottságot az az érzés, hogy lezárult egy fontos és sikeres korszak az egyesület életében. A holland edző a klub egyik legellentmondásosabb edzője volt. Viszonylagos sikerei ellenére érzelemmentes hozzáállása és taktikája a szurkolókban ellenérzést keltett. Különösen népszerűtlen volt a hazai tehetségek eladása, valamint a holland játékosok tömeges leigazolása miatt (összesen nyolc honfitársát szerződtette). Sokan kritizálták szigora és az erőnléti edzések intenzitása miatt is. A sajtóval állandóan hadban állt, a kritikákat pedig mereven elutasította. Az 1999–2000-es szezon sikertelenségére való tekintettel Josep Lluís Núñez távozott az elnöki posztról. Louis van Gaal Núñezzel szolidaritást vállalva szintén távozott a klubtól 2000-ben.[14][15][16][17][18][19]
Az FC Barcelona centenáriumát (1899–1999) ünneplő plakett2005-benRonaldinho nyerte az Aranylabdát és a FIFA év játékosa díjat is
Núñez és van Gaal távozása mély emléket hagyott a szurkolókban, de ugyanígy volt a csapatkapitány-helyettesLuís Figóval is. A portugál kultikus hős lett, a katalánok úgy érezték, egy közülük. Nehezen emésztették meg a játékos az ősi rivális Real Madridba való igazolását, mikor új csapatával aCamp Nouba látogatott, extrém fogadtatásban részesítették. Első visszatérése alkalmával egy disznófejet és egy teljes üveg whiskeyt dobtak felé a nézőtérről.[20] A következő évben a menedzserek "egymás kezébe adták a kilincset". van Gaal utódjaLlorenç Serra Ferrer lett, aki nagy játékosmozgás után rosszul kezdte a bajnokságot, ráadásul a Bajnokok Ligájából is kiestek az első körben. A szezon végénCarles Rexach ugrott be a menesztett menedzser helyére és a bajnokság utolsó fordulójában kiharcolta a BL-szereplést. Habár jobban szerepeltek a La Ligában, a Bajnokok Ligájában pedig az elődöntőig meneteltek, Rexachkal nem kötöttek hosszútávú szerződést, 2002 nyarán visszatért Louis van Gaal. A csapat az előző évtizedek leggyengébb teljesítményével indította a bajnokságot, a nemzetközi kupában is rosszul szerepeltek, a csapat 2003 februárjában a 15. helyen állt. Ez a holland szakember menesztéséhez vezetett, helyéreRadomir Antić érkezett, aki a 6. helyig vezette a Barcelonát. A szezon végén nem hosszabbították meg a szerződését, a klubelnökJoan Gaspart is távozott, mivel "uralkodásának" három éve alatt a klub összességében rosszul szerepelt.[21]
A2005–06-os szezonban a Barcelona megvédte címét a bajnokságban és a Szuperkupában egyaránt. A bajnoki szezon csúcspontja a Real Madrid 3–0-s legyőzése aSantiago Bernabéu stadionban. Ez volt Rijkaard második győzelme a fővárosi arénában, ezzel ő lett a Barcelona első edzője, akinek ez sikerült. Ronaldinho 2.; a katalánok 3. gólja után aReal Madrid szurkolói felállva tapsoltak.[23] A Bajnokok Ligája döntőjében 2–1-re verték az angolArsenalt. A 10 emberre fogyatkozott Arsenal kevesebb mint 15 perccel a vége előtt még 1–0-ra vezetett, de Sebastian Larsson becserélése győzelmet ért, a svéd csatár utolsó Barcelona-mérkőzésén gólpasszt adottSamuel Eto’ónak és a szintén csereként beálltJuliano Bellettinek, 14 év után nyertek újra valamely európai kupasorozatban.[24] A jobb oldalon látható a kezdőcsapat.
Habár erősen kezdtek és mindenhol a favoritok közé tartoztak, a2006–07-es szezont serlegek nélkül fejezték be. Az előszezonban Amerikában játszottak felkészülési mérkőzéseket, amelyeken megsérült többek között a legjobb góllövő, Eto’o és a feltörekvőLionel Messi. A kameruni csatárról ráadásul kiderült, kritizálta az edző Frank Rijkaardot és Ronaldinhot.[25] Ronaldinho szintén elismerte, hogy rossz formában van.[26] A bajnokság legnagyobb részében a katalánok álltak az első helyen, azonban az újév után aReal Madrid megelőzte őket és megnyerte a bajnokságot. A gránátvörös-kékek aCopa del Rey elődöntőjéig jutottak, ott aGetafe elleni első találkozót 5–2-re nyerték, MessiDiego MaradonaÉvszázad góljához hasonló találatot szerzett, de a visszavágót 4–0-ra elbukták. Részt vettek a2006-os FIFA-klubvilágbajnokságon is, de a döntőben egy kései találattal a brazilInternacional diadalmaskodott.[27] Abajnokok ligájában a nyolcaddöntőben estek ki a későbbi ezüstérmesLiverpool ellen, az angol csapatidegenben lőtt több góllal ment tovább.
A Barça 4–1-re verte azAthletic Bilbao csapatát a2009-es Copa del Rey-döntőben, rekordnak számító 29. alkalommal nyerve meg a sorozatot. A pár nappal későbbi Real Madrid elleni 2–6-os siker bebiztosította a 2008–09-es szezon bajnoki címét. A rómaiStadio Olimpicóban rendezett Bajnokok Ligája-döntőben 2–0-ra győzték le a címvédőManchester Unitedot, ezzel ők lettek az első spanyol csapat, akiktriplázni tudtak.[30][31][32] A csapat szintén a Bilbao ellen megnyerte ahazai szuperkupát[33] és azeurópai szuperkupát is elhódította aSahtar Doneck ellenében,[34] ezzel ők lettek az első európai csapat, akik a triplázás után a hazai és az európai szuperkupát is megnyerték. 2009 decemberében a katalánok nyerték a2009-es FIFA-klubvilágbajnokságot,[35] ezzel ők lettek az első csapat, akiknek sikerült asextuple.[36] A Barcelona 2010-ben két rekordot is megdöntött a spanyol labdarúgásban: 99 pontot szereztek a La Ligában és 9. alkalommal nyerték meg a spanyol szuperkupát.[37][38]
A szezon végén a nyári átigazolás egyik legnagyobb szenzációjaként a Barcelona megszerezteZlatan Ibrahimovićot az Intertől, 43.25 millió euróért ésSamuel Eto'o játékjogáért, azonban ez a szezon már nem volt olyan sima, mint az előző. Az első kellemetlen meglepetés a kupából való kiesés volt: a Sevilla ellen hazai pályán elszenvedett 2–1 arányú vereséget nem tudták ledolgozni idegenben (1–0 a Barcának, idegenben lőtt több góllal továbbment a Sevilla). A BL-ben az elődöntőig mentek: az Internazionale otthonában 3–1-es vereséget szenvedtek, és hazai pályánPiqué egyetlen gólja kevés volt. A drágán megszerzett Ibrahimovicot tavasztól nemigen játszatta Guardiola (a svéd nyáron azAC Milanhoz igazolt). A bajnoki címvédés végül sikerült aReal Madriddal szemben, a katalánok a bajnokság végén 3 ponttal előzték meg a Madridot.
2010–2011-es idényben történt Laporta utolsó nagyobb igazolása, aki a Valencia játékosaDavid Villa volt, aki 1 év után került a katalán csapathoz 40 millió euróért (a 2010–es világbajnokság után kiderült, hogy sokat nyert ezzel a Barcelona, mert a csatár ára a világbajnokság után nagyot ugrott).[39] 2010 nyarán új elnököt választottakSandro Rosell személyében.Sandro Rosell keze alatt érkezettAlexis Sanchez,Mascherano,Adriano ésCesc Fàbregas.[40] A klub történelme legjobb éveit élte, a 2010–2011-es évben a spanyol kupa kivételével minden sorozatot megnyert, ezenkívül a Barcelona 96 ponttal zárt az élen aLa Ligában és ezzel sorozatban 3-szor nyerte meg a bajnokságot. A Japánban megrendezett klubvilágbajnokságon pedig 4–0 arányban nyert a brazilSantos ellen, aholMessi két gólt szerzett,Xavi ésFàbregas pedig egyet-egyet rúgott.[41]
2012 nyarán a klub bejelentette, hogyTito Vilanova, az addigi FC Barcelona helyettes vezetőedzője, venné átPep Guardiola helyét a csapatnál, mint edző. Kinevezését követően, Barcelona folytatta sikereit és végül az első helyen végeztek abajnokságban, ahol 100 pontot szereztek és csak két alkalommal vesztettek. A gólkirály megint Lionel Messi lett, aki 46 gólt szerzett aspanyol bajnokságban.[42] 2013. május-11-én a Barcelona 22. alkalommal lett spanyol bajnok és még hátra volt a bajnoki szezonból 4 mérkőzés. Végül katalánok 15 ponttal előzték meg a riválisReal Madridot. Elérték az elődöntőt aCopa del Rey-ben és aBajnokok Ligájában is, előbbiben aReal Madrid, utóbbiban aBayern München ejtette ki őket. 2012. december 19-én bejelentették, hogy Vilanova elhagyja az edzői posztot, mert kiújult a rákbetegsége.[43]
2014. december végén a Barcelona fellebbezését a Legfelsőbb Sportdöntőbíróság elutasította és az eredeti tilalmat állították vissza, így a klub nem tud igazolni a 2015. nyári és téli átigazolási időszakában. 2015. január 5-énAndoni Zubizarretát menesztették az FC Barcelonától, aki 4 évet töltött el a klubnál sportigazgatóként.[50]Luis Enrique vezetésével a katalán csapat ismét minden lehetséges trófeát begyűjtött.
2021 áprilisában a Barcelona egyike volt azon 12 klubnak, amely megegyezett azEurópai Szuperliga megalapításában.[51]
Az FC Barcelona azon ritka klubok közé tartozik, amelyek aspanyol labdarúgó-bajnokság létrehozása óta folyamatosan az első osztály küzdelmeiben vesznek részt. A csapat a2024–25-ös szezon végéig 28 alkalommal volt bajnok, 29 alkalommal ezüstérmes és 14 alkalommal bronzérmes. Ezzel a teljesítménnyel Spanyolország második legeredményesebb csapata. A klub legszebb és legeredményesebb periódusai az élvonalban az1947-től1960-ig terjedő időszakban, valamint az1990-es években voltak. Emellett 2004 óta ismét kiemelkedően teljesít a csapat.[9][52]
Az FC Barcelona, a2024–2025-ös szezont is beleértve, 43 alkalommal jutott be aspanyol labdarúgókupa döntőjébe. Ebből 32 alkalommal sikerült elhódítania a trófeát. Ezzel a teljesítménnyel jelenleg az FC Barcelona a legsikeresebb klub a spanyol labdarúgókupában. Legelső győzelmét 1910-ben, legutóbbi győzelmét 2025-ben aratta. A legtöbb kupagyőzelmet az1920-as és az1950-es években aratta a csapat. A legnagyobb arányú győzelmet2018.április 21-én aratta az FC Barcelona aSevilla FC ellen. AMadridban megrendezett mérkőzést a katalán csapat nyerte meg 5:0 arányban.[11][53][54]
Az FC Barcelona 27 alkalommal jutott be aspanyol labdarúgó-szuperkupa döntőjébe. 17 alkalommal bajnokként, 6 alkalommal kupagyőztesként, 1 alkalommal kupadöntősként és 3 alkalommal bajnoki második helyezettként. Ebből 14 alkalommal sikerült elhódítania a trófeát. Ezzel a teljesítménnyel jelenleg az FC Barcelona a legsikeresebb klub a spanyol labdarúgó-szuperkupában. Legelső győzelmét 1983-ban, legutóbbi győzelmét 2025-ben aratta.
Akatalán labdarúgó-bajnokság az első regionális labdarúgó-bajnokság voltSpanyolországban és1901-től1940-ig létezett.1929-ig, az egységesspanyol labdarúgó-bajnokság megszületéséig a regionális bajnokságok győztesei közül kerültek ki aspanyol labdarúgókupa résztvevői (néhány esetben az ezüstérmes csapatok is bejuthattak).1901 és1903 között a bajnokságotMacaya-kupa néven indították.1903-ban két független bajnokság kiírására került sor. Az FC Barcelona aMacaya-kupa helyett a saját rendezésűBarcelona-kupa küzdelmeiben vett részt.1904-től pedig a Katalán Labdarúgó-szövetség szervezésében került megrendezésre a torna. 23 győzelmével (a Macaya-kupát és a Barcelona-kupát beleértve) az FC Barcelona a katalán labdarúgó-bajnokság legsikeresebb klubja volt. A csapat a következő években végzett a bajnokság élén:[12][56]
1902 (Macaya-kupa)
1903 (Barcelona-kupa)
1905, 1909, 1910, 1911, 1913*, 1916
1919, 1920, 1921, 1922, 1924, 1925
1926, 1927, 1928, 1930, 1931, 1932
1935, 1936, 1938
*1913-ban két bajnokságot indítottak. A másik győztes az FC Espanya volt.
Az1937–38-as szezonban már Valencia tartomány csapatai sem tudtak részt venni a bajnokságban a spanyol polgárháború miatt. Így aztkatalán liga néven indították, mely nem azonos a katalán labdarúgó-bajnoksággal. A bajnokság utolsó egy-két fordulójának mérkőzéseit nem játszották le a polgárháború miatt. Ennek ellenére az FC Barcelona megnyerte a ligát, mivel meggyőző előnnyel vezetett az ugyancsak barcelonaiUE Sants csapata előtt.[12][56]
Akupát azA Coruña-iTeresa Herreráról nevezték el, aki 36 éven át a nincstelenek nyomorának enyhítéséért küzdött. Először1946-ban rendezték meg és a küzdelmekben azóta számos ismert spanyol és külföldi klub is részt vett. Többek között azAC Milan, aReal Madrid, azSS Lazio, aSporting Lisszabon és számos ismert dél-amerikai csapat. A tornát az FC Barcelona összesen 5 alkalommal nyerte meg, a következő években:[57][58]
AJoan Gamper-kupát a klub alapítójának tiszteletére hozta létre az FC Barcelona. Az első tornát1966-ban játszották. Megrendezésére augusztusban kerül sor, melyen ismert európai és dél-amerikai csapatok vesznek részt. Spanyol klubok csak ritkán vesznek részt a küzdelmekben. Érdekesség, hogy1970-ben azÚjpesti Dózsa nyerte meg a Joan Gamper-kupát.2024 augusztusáig az FC Barcelona 46 alkalommal nyerte el a trófeát, 7 ízben ezüstérmes, 5 ízben bronzérmes és 1 alkalommal negyedik helyezett lett. A csapat a következő években nyerte meg a kupát:[59][60]
Az FC Barcelona szurkolóinak beceneve culé, ami a katalán cul szóból származik (angolul: arse), mivel a csapat szurkolói aCamp de la Indústria stadionban, úgy ültek a lelátókon, hogy csak a fenekük látszódott az utcáról és ezért kapták ezt a gúnyos nevet.Spanyolországban, a lakosság 25%-a mondja magát Barcelona szimpatizánsnak, míg a lakosság 32%-a aReal Madrid-ot támogatja.[61] Felmérések szerintEurópa-szerte, jelenleg az FC Barcelonának van a legnagyobb szurkoló tábora.[62][63] A klub szurkolóinak száma jelentősen növekedett, a2003–04-es szezontól kezdve2009-ig.[63] Az FC Barcelona a világ egyik legjobban támogatott csapata. A közösségi médiában is rengeteg követője van a világon, aFacebookon több mint 119 millió rajongója van 2025 májusában.[64]
Az El Clásico egy labdarúgó-mérkőzésSpanyolország két legsikeresebb labdarúgóklubja, az FC Barcelona és aReal Madrid CF között. A két klub Spanyolországban két rivális régióban van,BarcelonaKatalóniában, míg MadridKasztília területén helyezkedik el. A két terület rivalizálásának főleg politikai és kulturális okai vannak.
Primo de Rivera és különösenFrancisco Franco (1939-1975) diktatúrája alatt, Spanyolországban elnyomták a regionális kultúrákat. Spanyol területen az összes nyelvet betiltották, aSpanyol nyelv-en kívül, köztük akatalánt is.[65] Ebben az időszakban a katalánok szabadságvágya felerősödött és ekkor alakult ki az FC Barcelona jelmondata is "Több, mint egy klub" (Més que un club).Manuel Vázquez Montalbán szerint, a legjobb módja annak, hogy a katalánok bizonyítani tudják identitásukat az hogy csatlakoznak a Barcelonához és ez kevésbé kockázatos mint, hogy titkosFranco ellenes mozgalmakhoz csatlakoznak és ez lehetővé tette számukra, hogy kifejezzék nem tetszésüket az elnyomással és a diktatúrával szemben.
Másrészt, abban az időszakban a Real Madrid volt a spanyolfasiszta rezsim megtestesítője és ezenkívül még a klub elnökeSantiago Bernabeu is harcolt a nacionalista oldalon aspanyol polgárháborúban.[66] Az 1950-es években a versengést tovább fokozta, amikor vita alakult kiAlfredo di Stéfano átigazolásában, aki végül aReal Madrid kulcsfontosságú játékosa lett és később többször is sikerre vezette a csapatát. Az 1960-as években a versengés elérte az európai színpadot, amikor is a két csapat egymással kétszer is találkozott az Európa Kupa kieséses szakaszában.
A Barçelona helyi riválisa azEspanyol. A barcelonai csapatot 1900-ban alapította Ángel Rodríguez, a barcelonai egyetem építészmérnök hallgatója. A labdarúgócsapat első otthonaBarcelona jómódú városrészében, Sarriában volt. A klub alapító levelében szerepelt, hogy a csapat nyilvánvalóan Barcelona ellenes.[67] A rivalizálás erősíti a katalán öntudatot és aReal Madrid elleni tudatot.
Hagyományosan, de különösen a Franco rezsim alatt látszódott, hogy azEspanyol meg akart felelni a központi hatóságoknak, míg ennek éles ellentéte az FC Barcelona, akik forradalmi szelleműek voltak.[68] 1918-ban egy petíció indult azEspanyol ellen. Később az Espanyol szurkolói csatlakoztak a falangistákhoz aSpanyol polgárháborúban, akik afasiszták mellé álltak. Annak ellenére, hogy ideológiai különbségek vannak a két klub közt, a derbi mindig is fontos volt, a szurkolóknak, a Barcelonának és az Espanyolnak is. Az elmúlt években a rivalizálás már kevésbé politika miatt van. AzEspanyol le is fordította hivatalos nevét és himnuszát spanyol nyelvről katalánra.
Az első mérkőzést egymás ellen 1929. április 7-én játszották, amit a Barcelona 1–0 arányban megnyert. Bár ez a legtöbbet játszott helyi derbi aLa Liga történetében, de ez is leginkább a kiegyensúlyozatlan, mivel a Barcelona túlnyomórészt uralkodott a mérkőzéseken.
Ronaldo, az FC Barcelona 1996 – 97-es évben a legeredményesebb gólkirálya volt
Az FC Barcelona játékosai eddig 20 alkalommal szerezték meg aspanyol gólkirályi címet, aPichichi-trófeát. Közülük kiemelkedikLionel Messi, aki nyolc ízben is gólkirály lett, illetve 50 góljával eddig a klub legeredményesebb gólkirálya. Ezzel a teljesítménnyel Messi elnyerte azeurópai aranycipőt is.[71]
Lionel Messi a klub eddigi legeredményesebb játékosa, 6-szor Aranycipős, 6-szor Aranylabdás.
Johan Cruyff, az FC Barcelona kétszeres aranylabdás labdarúgója
Azaranylabda az európai labdarúgás legfontosabb egyéni trófeája, mellyel a legjobb teljesítményt nyújtó európai vagy Európában játszó labdarúgót díjazták. 2010-től aFIFA adja át a díjat. A France Football magazin által 1956-ban alapítottAranylabdát, és aFIFA év játékosa díjat vonták össze.2016.szeptember 16-án bejelentették, hogy miután lejárt aFIFA és aFrance Football együttműködési szerződése, azt nem újítják meg, így az év legjobb játékosát a2010 előtti gyakorlathoz visszatérve ismét a francia szaklapAranylabda díjával jutalmazzák. Ezt a díjat a világon bárhol játszó futballista megkaphatja. Az FC Barcelona csapatából eddig hat labdarúgó nyerte el az aranylabdát. A legsikeresebb közülükLionel Messi, aki hat alkalommal is elnyerte a trófeát.[3][72]
A FIFA Év edzője díjat aFIFA hozta létre 2010-ben. Ezt a díjat a világon bárhol dolgozó edző megkaphatja. Az FC Barcelona csapatából eddig két edző nyerte el.
Ronaldinho, akit két alkalommal is megválasztottak az év legjobb labdarúgójának
Az év labdarúgója címmel aFIFA minden évben azt a labdarúgót díjazta, akit a nemzetközi labdarúgásban részt vevő csapatok edzőinek és kapitányainak szavazatai alapján az év legjobb játékosának választottak meg. Az FC Barcelona csapatából négybrazil származású labdarúgó választottak meg az év labdarúgójának. A legsikeresebb közülükRonaldinho, aki két alkalommal is elnyerte a címet.[73] Az 1991-ben alapított díjat 2010-ben megszüntette aFIFA és helyette létrehozta aFIFA Aranylabdát.2016.szeptember 16-án bejelentették, hogy miután lejárt aFIFA és aFrance Football együttműködési szerződése azt nem újítják meg, így a FIFA újra átadjaAz év labdarúgója elismerését.[74]
Azév férfi labdarúgója-díjat azUEFA hozta létre 2011-ben, miután a France Football Magazin által alapítottAranylabdát összevonták aFIFA év játékosa díjjal és megszüntették azUEFA – Év labdarúgója díjat. Minden évben azt az Európában játszó labdarúgót díjazza, akit az újságírók szavazatai alapján az év legjobb játékosának választottak meg.[75][76]
AzUEFA Év labdarúgója díjat azUEFA hozta létre 1998-ban. Minden évben azt az Európában játszó labdarúgót díjazták, akit az előző szezon legjobb játékosának választottak meg. A díjat a Legjobb Hátvéddel, a Legjobb Középpályással, a Legjobb Csatárral és az Év edzőjével együtt osztották ki minden egyes szezon végén Monacóban, azUEFA-szuperkupa előtt. A díjat 2011-ben felváltotta azév férfi labdarúgója-díj.
AzUEFA Legjobb hátvéd díjat azUEFA hozta létre 1998-ban. Minden évben azt az Európában játszó labdarúgót díjazták, akit az előzőBajnokok Ligája szezon legjobb hátvédjének választottak meg. A díjat az Év labdarúgójával, a Legjobb Középpályással, a Legjobb Csatárral és az Év edzőjével együtt osztották ki minden egyes szezon végén Monacóban, azUEFA-szuperkupa előtt. 2011-ben a díjat megszüntették.
AzUEFA Legjobb középpályás díjat azUEFA hozta létre 1998-ban. Minden évben azt az Európában játszó labdarúgót díjazták, akit az előzőBajnokok Ligája szezon legjobb középpályásának választottak meg. A díjat az Év labdarúgójával, a Legjobb Hátvéddel, a Legjobb Csatárral és az Év edzőjével együtt osztották ki minden egyes szezon végén Monacóban, azUEFA-szuperkupa előtt. 2011-ben a díjat megszüntették.
AzUEFA Legjobb csatár díjat azUEFA hozta létre 1998-ban. Minden évben azt az Európában játszó labdarúgót díjazták, akit az előzőBajnokok Ligája szezon legjobb csatárának választottak meg. A díjat az Év labdarúgójával, a Legjobb Hátvéddel, a Legjobb Középpályással és az Év edzőjével együtt osztották ki minden egyes szezon végén Monacóban, azUEFA-szuperkupa előtt. 2011-ben a díjat megszüntették.
AzUEFA Év edzője díjat azUEFA hozta létre 1998-ban. Minden évben azt az Európában dolgozó edzőt díjazták, aki az előzőBajnokok Ligája szezon győztes csapat edzője volt. A díjat az Év labdarúgójával, a Legjobb Hátvéddel, a Legjobb Középpályással és a Legjobb Csatárral együtt osztották ki minden egyes szezon végén Monacóban, azUEFA-szuperkupa előtt. 2006-ban a díjat megszüntették. A Barcelona egyetlen edzője, aki ezt a díjat megkapta (még fenn állt),Frank Rijkaard.[77]
Az Aldo Roviráról elnevezett díjat, az FC Barcelona korábbi igazgatójának Josep Lluis Rovira-nak a fiáról nevezték el, aki 2009-ben tragikus körülmények között elhunyt. 2010 óta a Barcelona és a katalán média meghatározó személyiségei ítélik oda minden szezon után.
ARicardo Zamora-trófeát a bajnoki szezon végén adományozzák a spanyol labdarúgó-bajnokság legjobb kapusának. Eddig az FC Barcelona tizenegy labdarúgója nyerte el ezt a díjat. Közülük a legkiemelkedőbb teljesítménytAntoni Ramallets ésVíctor Valdés nyújtotta, akik öt alkalommal bizonyultak a bajnokság legjobb kapusának. Ezzel ők vezetik a kupa örökranglistáját is.[3]
Az első mez színei megegyeztek a játékosok által ma is viselt kék és gránátvörös színnel. A mez egyik oldala kék, a másik pedig gránátvörös volt. A mez ujja pedig a mez ujj felé eső oldalának színével ellentétes (kék vagy gránátvörös) volt. A nadrágnak a fehér színt választották. Azóta a mez számos változáson ment keresztül. A mezen 2006 óta azUNICEF logója látható.
Az FC Barcelona indulóját, melynek címekatalán nyelvenEl cant del Barça,Manuel Valls Gorina szerezte a klub fennállásának 75. évfordulójára. A szöveget Jaume Picas és Josep M. Espinàs írták. Az indulót1974.november 27-én énekelték el először az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségen.[83]
A klubnak összesen eddig 68 edzője volt. Legtovább,Johan Cruijff volt, aki 8 szezonon keresztül vezette a csapatot 1988-tól 1996-ig. A klub legsikeresebb korszakátJosep Guardiolával élte át, amikor is a csapat egy idény alatt megnyert mindent. A klub eddigi összes edzője:
Eddig összesen 48 elnöke volt a Barcelona csapatának, 2 alkalommal volt Elnöki tanács és 1 alkalommal Átmeneti adminisztratív tanács. Legtovább,Josep Lluís Núñez volt a klub elnöke, aki 1978-tól 2000-ig töltötte be ezt a pozíciót. A klub eddigi összes elnöke:[84]
Kormanik Zsolt–Moncz Attila:Barcelona. A 2005-06-os BL-győzelem és a klub históriája; Aréna 2000, Bp., 2006 (Stadion könyvtár)
Ferenczi Attila:A Barcelona (2-3-2-3) játékrendszer, avagy A négyesláncok és a rombusz; Holland Komplex Labdarúgó Iskola Alapítvány, Bp., 2006 (Rendszerjáték sorozat)
Dévényi Zoltán–Harmos Zoltán:FC Barcelona; 2. bőv. kiad.; Aréna 2000, Bp., 2007 (A világ leghíresebb futballklubjai)
Moncz Attila:110 év, 110 Barca. A világhírű katalán klub története 110 csapatképpel; 2000, Bp., 2009 (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek)
Kormanik Zsolt–Moncz Attila:Az FC Barcelona legjobb 50 futballistája, 1899–2007; 2. átdolg. kiad.; Aréna 2000, Bp., 2011 (Világhírű klubok világhírű játékosai)
Moncz Attila:FC Barcelona. A világ legjobb futballklubja; Szeli Mátyás:Barcelonai dinasztia fejezet, Molnár Csaba:A korszak 25 legjobb játékosa fejezet; Aréna 2000, Bp., 2011
Graham Hunter:Barça. A világ legjobb csapatának története; ford. Hegedűs Henrik, Mártha Bence, Nagy Ádám; Akadémiai, Bp., 2012
Tóth Sándor:FC Barcelona vs CF Real Madrid. Több, mint futball; Sanoma Media Budapest, Bp., 2013
Richard Fitzpatrick:El clásico. FC Barcelona – Real Madrid. A legnagyobb rangadó; ford. Zentai György; Gabo, Bp., 2013
Margitay Richárd–Margitay Zsolt:Az El Clásico, és ami mögötte van. Barcelona – Real Madrid; 2. bőv. kiad.; Aba, Bp., 2014
Guillem Balagué:Barça. Több mint egy klub. A legendás futballcsapat képes története; ford. Varga Csaba Béla; Kossuth, Bp., 2014
Margitay Richárd–Margitay Zsolt:Az FC Barcelona bajnoki címei; Aposztróf, Bp., 2015
Sid Lowe:Félelem és reszketés a La Ligában. Barcelona – Real Madrid; ford. Zentai György; Gabo, Bp., 2015
Győri Szabó Róbert:FC Katalónia. A Barça és a katalán függetlenség; Kanári Könyvek–Akadémiai, Bp., 2016
Guillem Balagué:Barça. Több mint egy klub. A legendás futballcsapat képes története; ford. Varga Csaba Béla, Cooper Eszter; Kossuth, Bp., 2017
Johan Cruyff:Totális foci. Önéletrajz; közrem. Jaap de Groot, ford. Balogh Tamás, előszó Bede Márton; Kanári Könyvek–Akadémiai, Bp., 2017
Hetyei László:Az FC Barcelona 21. századi sztárjai; Aposztróf, Bp., 2018