Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Fülöp orléans-i herceg (1640–1701)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. október 14.

Pontosságellenőrzött

„I. Philippe d’Orléans” lehetséges további jelentéseiről lásd:Philippe d’Orléans (egyértelműsítő lap).
I. Philippe d’Orléans
UralkodóházOrléans-i
Született1640. szeptember 21.
Saint-Germain-en-Laye
Elhunyt1701. június 9. (60 évesen)
Saint-Cloud
NyughelyeSaint-Denis-székesegyház
1701. június 21.
ÉdesapjaXIII. Lajos francia király
ÉdesanyjaAusztriai Anna
TestvéreXIV. Lajos francia király
HázastársaAngliai Henrietta
(1661–1670)
Pfalzi Erzsébet Sarolta
(1671–1701)
SzeretőjePhilippe de Lorraine-Armagnac
GyermekeiMária Lujza spanyol királyné
Anna Mária szárd–piemonti királyné
II. Fülöp orléans-i herceg
Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné
RangMonsieur
Vallásarómai katolikus
I. Philippe d’Orléans aláírása
I. Philippe d’Orléans aláírása
AWikimédia Commons tartalmazI. Philippe d’Orléans témájú médiaállományokat.

MonsieurPhilippe d’Orléans (Saint-Germain-en-Laye,Franciaország, 1640. szeptember 21. –Saint-Cloud,Franciaország, 1701. június 9.),Bourbon-házból származó francia királyi herceg, születése jogánAnjou hercege,XIII. Lajos francia király ésAusztriai Anna királyné fiatalabb fia, aNapkirály öccse. Nagybátyja,Gaston herceg 1660-ban bekövetkezett halálát követően megkapta azOrléans hercege címet, majd 1661-ben aValois és aChartres hercege címeket is.[1]

Fülöp egész életében nyíltan élte meghomoszexualitását, számos férfi kegyencével folytatott viszonyt, legismertebb szeretőjePhilippe de Lorraine lovag volt. Ennek ellenére kétszer is megházasodott: elsőkéntAngliai Henriettát, majd annak halálát követőenPfalzi Erzsébet Saroltát vette feleségül, akiktől több gyermeke is született, köztük az ország későbbirégense. Fülöp volt azOrléans-ház újbóli megalapítója, közvetlen felmenője a későbbiI. Lajos Fülöp francia királynak is. Orléans hercege tehetséges katonai stratéga volt: döntő szereppel bírt a francia győzelemmel végződő,1677-es casseli csatában.

Élete

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]

Fülöp herceg aSaint-Germain-en-Laye-i kastélyban született 1640-ben, szüleinek második gyermekeként.

ÉdesapjaXIII. LajosFranciaország ésNavarra királya (1601–1643) volt,IV. Henrik francia király (1553–1610) ésMedici Mária firenzei hercegnő (1575–1642) legidősebb fia.

ÉdesanyjaAusztriai Anna spanyol infánsnő (1601–1666) volt,III. Fülöpspanyol király (1578–1621) ésHabsburg Margit osztrák főhercegnő (1584–1611) legidősebb leánya. Szüleinek csak két gyermeke született:

  • Lajos(Louis Dieudonné) herceg (1638–1715), a trónörökös, 1642-től XIV. Lajos néven Franciaország és Navarra királya.
  • Fülöp(Philippe) herceg (1640–1701), Anjou hercege, 1642–1661 között trónörökös, 1660-tólOrléans hercege.

Bátyja, Lajos herceg szülei házasságának 23. évében született, megsemmisítve XIII. Lajos öccsének,Gaston orléans-i hercegnek trónöröklési reményeit. Fülöp herceg két évvel ezután született, és nyombanAnjou hercegének címét kapta. Apjuk halála és XIV. Lajos megkoronázása (1643) után Fülöp herceg lett bátyja trónjának várományosa egészen 1661-ig, XIV. Lajos fiának,Lajos trónörökös hercegnek megszületéséig.

A király öccsének, Gaston orléansi-i hercegnek hagyományos megszólítása aMonsieur volt. XIV. Lajos trónra lépéskor öccsét, Fülöpötle Petit Monsieur-nek nevezték, megkülönböztetésül nagybátyjától, Gastontól, akit ezutánle Grand Monsieur-nek címeztek. Gaston herceg 1660-ban elhunyt, ezután Fülöp herceg lett aMonsieur, a király öccse. Bátyjától megkapta Gaston birtokát, az Orléans-i Hercegséget, vele Orléans hercegének címét.

Gyermekkora, neveltetése

[szerkesztés]
A kisMonsieur kislányruhában, bátyjával,XIV. Lajossal.

Az ifjú Fülöp herceg tanításátFrançois de La Mothe Le Vayer királyi preceptor (házitanító) végezte.[2]

Mazarin bíboros ésAusztriai Anna anyakirályné – XIII. Lajos király és Gaston herceg példáját ismerve – attól tartottak, egy erős királyi öcs veszélyt jelenthet az elsőszülött fivér hatalmára, ezért Fülöpöt kis gyermekkorától kezdve gyakorlatilag leánynak nevelték. Lányruhában járatták, játszótársként lánynak öltöztetett, vele egykorú fiút adtak mellé, François-Timoléon de Choisy-t, akit később, még gyermekkorábanabbévá neveztek ki.[3] A lányruhába öltöztetés önmagában nem tűnt ki, mert ebben a korban a nemesi kisfiúkat (kb. hat éves korukig) gyakran járatták így. Fülöp azonban, bátyjával tökéletes ellentétben, elnőiesedett, feminin viselkedésű, érzékeny karakterű fiúvá serdült. Még felnőtt korában is időnként női ruhákba bújt, és örömét lelte, ha az udvarhölgyeket tévedésbe ejthette.[4]

Mazarin bíboros magával hozta Párizsba nagyszámú unokahúgát és unokaöccsét, a Mancini-rokonságot. Egyes kutatók szerint ezek egyike, Philippe Mancini vezette be az ifjú Anjou herceget a homoszexuális praktikákba.[5] A homoszexuális szenvedélyt a korabeli francia udvaroncok„olasz fertőnek” (vice italien) nevezték. Fülöp második, német felesége,Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnő (1652–1722) viszont levelezésében„francia romlottságnak” (mal français) hívta ugyanazt.[6]

A két herceg ellentétes irányú nevelése kis híján katasztrófát okozott1658-ban, afrancia–spanyol háború során, amikor XIV. Lajos aflandriaiBergues ostrománál a fertőzött ételtől súlyosan megbetegedett. Az udvaroncok azonnal Fülöp herceghez, a trón várományosához törleszkedtek, akit anyja és Mazarin uralkodásra alkalmatlannak igyekeztek neveltetni. Lajos azonban túlélte a mérgezést és Fülöpöt ismét háttérbe szorította.

Magánélete

[szerkesztés]

Fülöp herceget – ismert homoszexuális hajlama ellenére – bátyja házasságkötésre kötelezte utódlásának biztosítására. A kényszerhelyzetbe jutott Fülöp kicsapongó életmódban, extravagáns kalandokban és mértéktelen pénzszórásban keresett kiutat. Sok férfi kegyencet tartott, köztük Alexis Henri de Châtillon márkit, Armand de Gramont de Guiche grófot és másokat. Egyikük, a szép, de minden erkölcsi gátlástól mentesPhilippe de Lorraine-Armagnac gróf (1643–1702), akit közönségesen csak„Lotaringia lovagja” (Chevalier de Lorraine) címmel illettek, egész életén (harminc éven) át Fülöp kegyence maradt, vele lakott aPalais-Royalban ésSaint-Cloud-ban,[7] befolyása alatt tartva a herceget, manipulálva annak döntéseit és intrikálva Fülöp mindkét felesége ellen. Az eredetileg vagyontalan lovag dúsgazdaggá vált a Fülöptől szerzett ajándékokból, és az államkasszából. A kortársak úgy tartották,„Lotaringia lovagja” közreműködött Fülöp első feleségének,Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnőnek megmérgezésében.[7]

Idősebb korában Lotaringia lovagja fiatalabb férfi partnereket hajtott fel Fülöp herceg számára. Bár több botrányba is belekeveredett, XIV. Lajos rendelkezésére továbbra is öccsének udvartartásában maradt, mert ez – a király szándékával egyezően – tovább rontotta az Orléans-i ág tekintélyét, és fokozta öccsének megalázott helyzetét.

Fülöp herceg aSzentlélek-rend jelvényeivel: a Bourbon-liliommal(fleur de lys) és a kék szalaggal(cordon bleu).

Vagyona, pénzügyei

[szerkesztés]

Bátyjától, az uralkodótól kapott örökrész (apanázs) a Monsieur-t a királyság egyik leggazdagabb emberévé tette. Az elhunyt Gaston herceg birtokai közül megkapta a gazdag Orléans-i és Chartres-i hercegségeket, ezek jövedelméből rangjához méltóan élhetett. XIV. Lajos ugyanakkor megtagadta tőle aBlois-i grófságot, achambord-i kastélybirtokot ésLanguedoc tartományt, amelyek pedig Gaston után szintén Fülöpre szálltak volna. Orléans hercege emellett jelentős járadékot is kapott a királytól, és részesedést kapott a később felépített Orléans-i hajózócsatorna(Canal d’Orléans) hasznából is.

Két hercegi rezidenciát használt: az örökrészként kapott és hatalmas költségekkel pazarul átalakított párizsiPalais-Royal-ban ünnepségeket, fogadásokat, színielőadásokat rendezett. Férfi kegyenceinek is itt rendezett be lakosztályokat. Féktelen költekezése miatt hatalmas adósságokat halmozott fel, szinte egész vagyonát hitelezői kötötték le.1658-ban bátyja, XIV. Lajos neki ajándékoztaSaint-Cloud kastélyát. Fülöp itt is költséges munkákat végeztetett el, nagy franciakerteket alakított ki, a parkban különálló palotát(trianont) épített.

Jövedelmeiből – a fényűzés és az építkezések mellett – mecénási tevékenységet is folytatott. 1658–1665 között nagy támogatója (és védelmezője) volt példáulMolière színtársulatának, előadásaikat a király színe elé is bejuttatta.[8] A párizsiPalais-Royal palotában otthont adott a zenei és a táncakadémiának. Értékes festményekből, drágakövekből, ékszerekből híres gyűjteményt épített fel.

Másodhegedűsként

[szerkesztés]

AMonsieur egész életében kívül rekedt a hatalom gyakorlásából. Bátyja, aNapkirály háttérbe szorította öccsét, akit kicsapongó élete és szeszélyes természete miatt nem tartott alkalmasnak államügyek intézésére. Paradox módon Fülöp herceg kiváló katonai stratéga volt, tehetsége már fiatalon megmutatkozott, de bátyja nem szívesen adott neki önálló parancsnoki hatáskört.1668 tavaszán, adevolúciós háború döntőnek szánt hadműveletében Fülöp herceg tízezer emberrelKatalónia ellen vonult volna, de a nemzetközi helyzet megváltozott, az offenzíva elmaradt.1677-ben, afrancia–holland háború során Fülöp herceg nagy katonai győzelmet aratott acasseli csatában,[9] első felesége unokafivérének,Orániai Vilmos hercegnek csapatai fölött. Párizs lakossága és a hadsereg zajosan ünnepelte a győztes hadvezért. Királyi bátyja (féltékenységből vagy óvatosságból) e naptól fogva minden komolyabb parancsnoki tisztséget megvont tőle. A casseli csata maradt Fülöp egyetlen fontos haditette.

Stuart Henrietta Anna

Első házassága

[szerkesztés]

Fülöp két házasságot kötött, mindkettőre bátyja, XIV. Lajos kényszerítette.1661.március 31-én a párizsiPalais-Royal kápolnájában Fülöp herceg feleségül vette unokanővérét, aStuart-házból valóHenrietta Anna angol királyi hercegnőt (angolul:Henrietta Anne Stuart,franciául:Henriette d’Angleterre, 1644–1670), a kivégzettI. Károly angol király (1600–1649) és aBourbon-házból valóHenrietta Mária francia királyi hercegnő (1609–1669) leányát,IV. Henrik király unokáját. A dinasztikus házassággal a két monarchia közötti kötelékeket akarták megerősíteni. A homoszexuális Fülöpnek nem sok öröme telt a házasságban, Lotaringia lovagja is intrikált felesége ellen. Henrietta gyűlölte férje kegyenceit, de maga is kikapós lévén, több szeretőt is tartott, többek szerint viszonyba keveredett sógorával, a királlyal is.[10] A rossz házasságból ennek ellenére három gyermek született:

1670-benHenrietta Anna hercegné elérte sógoránál, hogy a király száműzze Fülöp rossz szellemét, Lotaringia lovagját. A lovag elutazottRómába, de röviddel ezután a 26 évesMadame rejtélyes okokból hirtelen meghalt. A kortársak mérgezésre gyanakodtak, amelyben Lotaringia lovagjának és Fülöp többi férfi kegyencének kezét lehetett sejteni. De senkit sem fogtak perbe. Henrietta Anna sírbeszédét magaBossuet, a híres hitszónok mondta el, akit felháborított Fülöp erkölcstelen élete.

A francia Bourbon és Orléans királyi család 1670-ben; Jean Nocret falfestménye a Saint-Cloud kastélyban.
Orléans-i Fülöp által megrendelt falfestmény aSaint-Cloud kastélyban, 1670. Balról jobbra:Henrietta Mária özvegy angol királyné (1609–1669); Fülöp, Orléans hercege; aMonsieur; leánya,Orléans-i Mária Lujza, utóbb spanyol királyné (1662–1689);Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő, Fülöp első felesége, aMadame (1644–1670);Ausztriai Anna anyakirályné (1601–1666); Fülöp unokanővérei,Gaston orléans-i herceg leányai; Fülöp bátyja,XIV. Lajos király;Lajos herceg, a trónörökös (1661–1711);Mária Terézia királyné harmadik leányával, aMadame Royale-lal (Marie-Thérèse, 1667–1672); Fülöp kisfia, Fülöp Károly, Anjou hercege (1668–1671). Távolabb jobbra Fülöp nagynénje, Gaston legidősebb leánya,Orléans-i Anna Mária Lujza hercegnő, Montpensier hercegnője, aGrande Mademoiselle (1627–1693). Az előtérben, a keretes képen XIV. Lajos és Mária Terézia két meghalt kislánya, Anne- Élisabeth († 1662) és Marie-Anne († 1664).
Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnő

Második házassága

[szerkesztés]

Lajos nyomban újabb házasságra sarkallta öccsét, hogy legyen örököse azOrléans-háznak. A menyasszonyt aRajnai Palotagrófságban kereste, amelyet Lajos saját országához akart csatolni. Fülöp csak úgy egyezett bele a második házasságba, ha elűzött kegyence visszatérhet. A gyászév leteltével,1671.november 16-án Fülöp hercegMetzben képviselők útján(per procurationem), majddecember 21-énChâlons-sur-Marne-ban személyesen is feleségül vette aWittelsbach-házból valóErzsébet Sarolta pfalzi hercegnőt(Liselotte von der Pfalz, 1652–1722),I. Károly pfalzi választófejedelem (1617–1680) ésSarolta hessen-kasseli tartománygrófnő (1627–1686) leányát, aki az esküvő előtt áttért a katolikus vallásra. Ez is dinasztikus házasság volt, szerelem nélkül, de bizonyos kölcsönös tisztelettel viseltettek egymás iránt. Ebből a házasságból is három gyermek született:

Halála

[szerkesztés]

1701 májusában a két fivér vitába keveredett gyermekeik összeházasítása miatt. A királyi báty még1692-ben rákényszerítette Fülöp legidősebb törvényes fiát,Fülöpöt, Chartres hercegét (a jövendő régenst), hogy vegye feleségül unokanővérét,Françoise Marie de Bourbon hercegnőt (1677–1749), Blois kisasszonyát, XIV. Lajos törvényesített fattyát,Montespan márkiné leányát. XIV. Lajos előszeretettel adta házasságon kívül született gyermekeit azOrléans-ház törvényes tagjaihoz, hogy fenntartsa a riválisnak tartott családi ág megalázott és alárendelt helyzetét.

A király a házasságért cserébe az ifjabb Fülöp adósságainak rendezését ígérte, de ezt nem teljesítette. A szoknyabolond Fülöp herceg nyíltan megcsalta a ráerőltetett feleséget. A király, saját tekintélyének védelmében leányának oldalára állt. Követelte öccsétől, fékezze meg a fiát. Az eladósodott Fülöp az elmaradt pénzjuttatást hiányolta. Heteken át tárgyaltak.1701.június 8-ánMarly kastélyéban súlyos veszekedés robbant ki a két fivér között. Fülöp is szemére vetette bátyjának sorozatos házastársi hűtlenségét. Haraggal váltak el, aSaint-Cloud-ba hazatérő Fülöp herceg útközbenagyvérzést kapott. Másnap,1701.június 9-én a reggeli órákban meghalt.

ANapkirályt nagyon lesújtotta a tragédia, a kortársak többször látták sírni ezekben a napokban.[11] XIV. Lajos felelősnek érezte magát öccsének elvesztéséért.[7] AMonsieur-t június 21-én a párizsiSaint-Denis-székesegyházban temették el. Özvegye,Erzsébet Sarolta – korábbi házastársi megaláztatásai ellenére – gondosan elégette elhunyt férjének férfi szeretőitől maradt leveleket, nehogy azok rossz kezekbe jutva foltot ejtsenek Fülöp emlékén.

Fülöp herceg mintegy 7,5 milliólivre adósságot hagyott maga után. Fia,Fülöp, Chartres hercege kénytelen volt eladni apja legendás ékszergyűjteményét is. Ilyen mennyiségű ékszert egy tételben még sohasem kínáltak eladásra. Egész Európából Párizsba gyűltek az ékszerészek, a hatalmas üzlet tető alá hozására. A túlkínálat miatt a vételár, mintegy 500 000 livre, jóval az ékszerek becsértéke alatt maradt.[12][13]

Alakja szépirodalomban, játékfilmben

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lane, William Coolidge. "A.L.A. Portrait Index: Index to Portraits Contained in Printed Books", P1099. Published 1906, B. Franklin.
  2. http://chrisagde.free.fr/bourb/l14vie.php3?page=33
  3. Abbé de Choisy:Mémoires de l’abbé de Choisy habillé en femme
  4. http://www.chez.com/courduroisoleil/documents/monsieur.htm
  5. Christian Bouyer történész előadása aFrance Inter rádió2000 ans d’Histoire (2000 év történelem) c. sorozatának 2004. június 8-i adásában:http://www.radiofrance.fr/franceinter/em/2000ansdhistoire/index.php?id=23698Archiválva2008. december 12-i dátummal aWayback Machine-ben
  6. Elisabeth Charlotte (Liselotte) von der Pfalz und ihre Briefe, Universitätsbibliothek Heidelberg (Erzsébet Sarolta levelezése a Heidelbergi Egyetem könyvtárában)
  7. abcSaint-Simon: Mémoires, III. kötet, IX. fejezet.
  8. Site Molière – Chap.Philippe, duc d’Orléans (1640-1701)'. [2007. szeptember 21-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  9. Casseli csata (1677): más névenpeenei csata, aflandriaiNoordpeene település közelében.
  10. Simone Bertière:Les Femmes du Roi-Soleil (A Napkirály asszonyai), Fallois kiadó, 1998,ISBN 2-253-14712-5
  11. http://chrisagde.free.fr/bourb/l14vie.php3?page=34
  12. Thea Leitner:Skandal bei Hof, Ueberreuter, Wien 1993, 110. old.
  13. Van der Cruysse:Madame sein ist ein ellendes Handwerck... Piper, München 2001.

Források

[szerkesztés]

További irodalom

[szerkesztés]
  • Christian Bouyer:Le Duc d’Orléans, frère de Louis XIV, Pygmalion,ISBN 2-85704-828-9(franciául)
  • Philippe Erlanger:Monsieur, frère de Louis XIV, Hachette, 1953.(franciául)
  • Saint-Simon:Mémoires, 1691–1723. III. fejezet(franciául)
  • Dirk Van der Cruysse:Madame Palatine, princesse européenne, Fayard, 1988.(franciául)
  • Dirk Van der Cruysse:Madame sein ist ein ellendes Handwerck,Liselotte von der Pfalz – Eine deutsche Prinzessin am Hof des Sonnenkönigs. Dt. Übersetzung von Inge Leipold, Piper, München 2001,ISBN 3-492-22141-6
  • Nancy Nichols Barker:Brother to the Sun King: Philippe, Duke of Orleans, The Johns Hopkins University Press, 1998.(angolul)
  • Philippe Cougrand:Madame, Monsieur ou l’Impromptu de Saint-Cloud, Théâtre, Pleine Page Éditeur, 2008,ISBN 978-2-913406-85-8(franciául)
  • Thea Leitner:Skandal bei Hof. Ueberreuter, Wien 1993,ISBN 3-8000-3492-1(németül)


Előző uralkodó:
Gaston orléans-i herceg
Következő uralkodó:
(II.) Fülöp orléans-i herceg
Fülöp orléans-i herceg ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
32.François de Bourbon
 
 
 
 
 
 
 
16.IV. Charles de Bourbon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
33. Marie de Luxembourg
 
 
 
 
 
 
 
8.Antoine de Bourbon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
34.René de Alençon
 
 
 
 
 
 
 
17.Françoise d’Alençon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
35.Marguerite de Lorraine-Vaudémont
 
 
 
 
 
 
 
4.IV. Henrik francia király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
36.III. Jean d’Albret
 
 
 
 
 
 
 
18.II. Henrik navarrai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
37.I. Katalin navarrai királynő
 
 
 
 
 
 
 
9.Jeanne d’Albret
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
38.Charles d’Angoulême
 
 
 
 
 
 
 
19.Marguerite d’Angoulême
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
39.Savoyai Lujza
 
 
 
 
 
 
 
2.XIII. Lajos francia király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
40.Lodovico de’ Medici
 
 
 
 
 
 
 
20.I. Cosimo de’ Medici
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
41.Maria Salviati
 
 
 
 
 
 
 
10.Francesco de’ Medici
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
42. Don Pedro Álvarez de Toledo y Zúñiga
 
 
 
 
 
 
 
21.Doña Leonor Álvarez de Toledo y Osorio
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
43. Doña María Osorio y Pimentel
 
 
 
 
 
 
 
5.Maria de’ Medici
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
44.(=48., 56.)Szép Fülöp
 
 
 
 
 
 
 
22.(=28., 52., 62.)I. Ferdinánd német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
45.(=49., 56.)Őrült Johanna
 
 
 
 
 
 
 
11.Habsburg Johanna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
46.(=58.)II. Jagelló Ulászló
 
 
 
 
 
 
 
23.(=29., 53., 63.)Jagelló Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
47.(=59.)Foix–Candale-i Anna
 
 
 
 
 
 
 
1.I. Orléans-i Fülöp
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
48.(=44., 56.)Szép Fülöp
 
 
 
 
 
 
 
24.(=50., 54)V. Károly német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
49.(=45., 57.)Őrült Johanna
 
 
 
 
 
 
 
12.II. Fülöp spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
50.(=24., 54)V. Károly német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
25.(=51., 55)Portugáliai Izabella
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
51.(=25., 55)Portugáliai Izabella
 
 
 
 
 
 
 
6.III. Fülöp spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
52.(=22., 28., 62.)I. Ferdinánd német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
26.II. Miksa német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
53.(=23., 29., 63.)Jagelló Anna
 
 
 
 
 
 
 
13.Habsburg Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
54.(=24., 54)V. Károly német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
27.Spanyolországi Mária
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
55.(=24., 51)Portugáliai Izabella
 
 
 
 
 
 
 
3.Spanyolországi Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
56.(=44., 48.)Szép Fülöp
 
 
 
 
 
 
 
28.(=22., 52., 62.)I. Ferdinánd német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
57.(=44., 49.)Őrült Johanna
 
 
 
 
 
 
 
14.Stájer Károly
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
58.(=46.)II. Jagelló Ulászló
 
 
 
 
 
 
 
29.(=23., 53., 63.)Jagelló Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
59.(=47.)Foix–Candale-i Anna
 
 
 
 
 
 
 
7.Habsburg Margit
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
60.IV. Vilmos bajor herceg
 
 
 
 
 
 
 
30.V. Albert bajor herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
61.Maria Jakobäa von Baden
 
 
 
 
 
 
 
15.Bajorországi Mária Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
62.(=22., 28., 52.)I. Ferdinánd német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
31.Habsburg Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
63.(=23., 29., 53.)Jagelló Anna
 
 
 
 
 
 
Franciaország uralkodói
Franciaország dauphinjei
Navarra uralkodói
Nápoly–Szicília uralkodói
Parma uralkodói
Spanyolország uralkodói
Luxemburg uralkodói
Uralkodók házastársai
Egyéb személyek
Kapcsolódó házak
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fülöp_orléans-i_herceg_(1640–1701)&oldid=27518797
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp